// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende
Sánta Miriám Sánta Miriám

Hogyan ejti túszul a szélsőséges politika az egészségmegőrzést?

// HIRDETÉS

Călin Georgescu a testét és az egészségét edzi egy jeges alpesi tó vizében. Erő, egyensúly, nyugalom – Isten hozott a szélsőséges politikai egészségmegőrzés világában.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2024. december 09., 17:24

Jó kiállású, stílusosra nyírt, kimért és magabiztos hangú idősebb férfi fürdik egy jéghideg, osztrák alpesi tóban. Arról beszél, hogy ha időnként jéghideg fürdőt veszünk, azzal növeljük a szervezetünk ellenállóképességét – azaz erősítjük az immunrendszerünket –, ami megvéd bennünket a betegségektől, járványoktól. A rövid, rendszeres jéghideg vízbe merülésnek valóban vannak pozitív hatásai az egészségünkre, akkor is, ha ez először elrugaszkodottnak tűnik, pláne, hogy egyáltalán nem a kényelemről szól.

A videóban feltűnő férfi viszont nem más, mint Călin Georgescu,

Románia függetlenként induló államelnökjelöltje, aki előszeretettel vegyítette kampányfilmjében a fentieket a vallásos meggyőződéssel, kiválasztottság-és küldetéstudattal.

// HIRDETÉS

Az immár minden romániai választópolgár számára ismerős, nem csupán a ruháiból, hanem ideológiai katyvaszaiból is kivetkőző Georgescu olyanokat is állít egy másik kampányfilmjében, hogy Romániában vízböjt-klinikákat kellene nyitni, ahol az emberek vizen kívül semmit nem vesznek magukhoz, imádkoznak, meggyónják bűneiket és áldoznak. (Mondja ezt egy olyan népnek, amely pár évtizeddel ezelőtt még sorban állt élelmiszerért hajnalban.)

Aztán később olyan válaszokat is ad az őt kérdező riportereknek, hogy az ember eddig nem járt a Holdon, az egyiptomi piramisokat pedig még eddig sosem használták valódi rendeltetésükre (bármi is legyen az). Végül beveti a vízágyút: a víz tényleg H2O lenne?

Természetesen aztán kiderült (későre), hogy

Georgescu fellelhető életrajzi adatai is igen homályosak, az eddig elért eredményei, tagságai is jórészt kamuk.

És hogy a felesége természetgyógyász. Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy baj van a természetgyógyászattal: nincs, abban az esetben, ha szilárd (és tudományos) alapokon áll, kipróbált és működő módszerekkel dolgozik és nem hülyíti az embereket sarlatánságokkal. (Cristela Georgescunak volt bátorsága azt mondani jelentős médiajelenléttel, például hogy egy újszülöttnek semmi egyébre nincs szüksége, csak egy darab kenyérre.)

Ugyanide sorolható az a hír is, hogy a nemrég alakult, elég kétes hátterű Fiatal Emberek Pártja (POT – Partidul Oamenilor Tineri, egyáltalán nem fiatal emberekből áll) kiegészítő terápiáknak otthont adó holisztikus egészségközpontokat akar nyitni az országban, akárcsak Diana Șoșoacă hírhedt SOS Románia-pártvezér. Hogy könnyű pénzszerzési forrás lenne-e ez a román parlamentbe frissen bejutott, az elnökválasztáson Georgescut támogató párt számára, vagy valódi elkötelezettség, azt mindenki maga döntse el.

A természetgyógyászat legitimitását, a nem nyugati orvoslási módszerek működési formáit és a hit erejét nem szabad le- és alábecsülni,

mivel számtalan embernek biztosítja az egészsége megőrzését – ez nem az a pillanat, amikor lesajnáló tekintettel nézünk embertársunkra, mert ízületi fájdalmaira akupunktúrát választott (idegpályák stimulálása), gerincsérves fájdalmait csontkovácshoz viszi (a sportorvoslás kiemelten fontos módszere), szorongását illóolajok párologtatásával enyhíti, vagy gyógynövény-kivonatokat használ.

Az egészségmegőrzés holisztikus szemlélete azt jelenti, hogy egy adott dolgot, rendszert, problémát vagy személyt egészében vizsgálunk, nem csupán az egyes részekre koncentrálunk. A kifejezés a görög holosz szóból származik, ami egészet jelent. Ez a megközelítés hangsúlyozza az elemek közötti kapcsolatok és összefüggések fontosságát, és azt feltételezi, hogy az egész több, mint részeinek egyszerű összessége, így a holisztikus orvoslás nem csak a tüneteket kezeli, hanem figyelembe veszi a beteg testi, lelki és szellemi állapotát is – például a stressz, az életmód vagy az érzelmi tényezők hatásait is fontosnak tartja.

Elvileg ennek meg kéne lennie a hagyományos/nyugati orvoslásban is,

amelyet sokan helyileg azzal vádolnak, hogy a hideg, elszemélytelenedett orvosi fogadtatás, a kimerült egészségügyi személyzet, a túlterheltség, a rossz kormányzati döntések, a támogatások hiánya, az egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlása (ami romániai szinten agyelszívást jelent, hiszen jó orvosképzéssel rendelkezünk, csak sokan külföldre mennek) a betegek semmibe vételét eredményezi. (A vidéki elszigeteltségről és a robbanásszerű városfejlesztésekről most hadd ne ejtsünk szót.)

A kiábrándult betegek így minden másra hajlandók lesznek,

ha valaki azt mondja nekik, hogy XY gyógyítja a rákot, ha két maréknyi étrendkiegészítőt szednek, akkor elmúlik a porckopásuk, és ha fél lábon ugrálnak este kilenc és tíz között, meg a bal válluk felett hátrafele köpnek egyet, akkor meggyógyul a pajzsmirigyük és nem sír a kólikás gyerekük éjszaka… a sor tetszőlegesen folytatható.

Az orvosi visszaélések, a hálapénz-gépezet, a betegek nem komolyan vétele, a szakmai tévedések látványos példái (elég, ha az ortopéd orvos Gheorghe Burnei esetére gondolunk, vagy a nemrég történt, hashártyagyulladásban meghalt 16 éves fiú esetére, akit nem láttak el a sürgősségen) sokakat elijesztenek, alternatívákat keresnek – hogy aztán sokszor (főleg idősek esetében) valami hazugság áldozataivá váljanak és még rosszabbat tegyenek maguknak ezáltal.

Az egészsége mindenkinek fontos – de egy elégedetlenségből fogant helyzetben a pillanatnyi egészségi állapot és annak potenciális következményei mindennél fontosabbak, s ilyenkor az ember a káros szokásainak mértékét is elfelejti.

Ezt pedig előszeretettel használja ki a politikai manipuláció, főleg szélsőséges és népbutító körökben.

Ha megkérdőjelezi valaki az aktuális politikai berendezkedést, a rendszert és működését, sokkal könnyebb őt tévútra vezetni az egészsége szempontjából is – erre volt jó a bizalomgerjesztő és magabiztos Georgescu is, a maga egészségtől, bátorságtól és szilárd hittől duzzadó dagályával, amely az ortodoxia mellett egy csomó más kultúrából, spiritualitásból is öncélúan szemlézett a saját képére és hasonlatosságára.

Miközben relativizálja Ion Antonescu marsallnak és Corneliu Zelea Codreanu legionárius vezérnek a román és európai történelemben betöltött szerepét, atrocitásait és bűneit.

Miközben a békéről és az önmegismerésről papol, addig a háttérből tolják az oroszok, akik aztán végképp a békéjükről és önmegismerésükről híresek, ugye (tisztelet a kivételnek). Miközben azt mondja, találkozott földönkívüliekkel. A román nép megmentőjeként, egy fehér lovon. Azé, aki évtizedeken keresztül volt kénytelen tapsolni korábban a Kárpátok Géniuszának.

A holisztikus szemléletű egészségmegőrzés égisze alatt nagyon könnyű befolyást gyakorolni az emberekre, ha politikai célok állnak a háttérben. (Elég, ha csak a náci Németország erőszakos testkultúrájára és biopolitikájára, Mussolini propagandisztikus sportimádatára gondolunk). Manapság az egészségügy válságaira rámutatva tapint rá az emberek nagyon is valós félelmeire: sorra kerülök-e a klinikán? Vajon megint elutasítanak a rendelőben? Miért kell olyan sokat várni? Súlyos problémáim vannak, miért nem hallgat meg senki?

Viszont olyan megoldást kínál, amely még inkább bezárja a (választó)polgárt, és a kritikus gondolkodás álcája mögül szorítja be szép lassan az ideológiai börtönbe. Nem a szabad választás, a testünk autonómiája lesz a cél, hanem a hatalom megszerzése és a történelem, a tények meghamisítása, a ködösítés, mint eszköz az egyetlen igazság kinyilatkoztatására.

2024 szeptemberében jelent meg az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjának (European Observatory on Health Systems and Policies) felmérése, a jelentés 97 tanulmányt elemzett az egészségügy, a demokrácia és a populizmus metszéspontjáról. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott agytröszt új tanulmányainak áttekintése szerint

a romló egészségi állapot egyre több polgárt késztet arra, hogy a szélsőjobboldali, populista pártokat támogassa, és csökkenti a demokratikus folyamatokban való általános részvételt.

Az okok javarészt a fentebb említett jelenségekből származnak: megbélyegző tapasztalatok a közintézményekkel kapcsolatban, amelyek aláássák az egészségügyi rendszerbe, a kormányba és a demokráciába vetett bizalmat. A populista pártok, különösen a jobboldalon, hangot adnak azoknak a választóknak, akik csalódottak a közintézményekben, amelyek nem tudták kielégíteni az igényeiket.

Az egészségügy és a politika önerősítő körforgásban létezik.

A demokratikus intézményekbe vetett bizalom helyreállítása azzal kezdődik, hogy ezek az intézmények megfelelnek a lakosság igényeinek. A rendszernek pedig önmagát kell belülről megreformálnia, hogy elkerülje a radikalizálódást és az alternatív gyógymódok, terápiák szélsőséges kisajátítását, tovább ásva a szakadékot a gyógyulni vágyók között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
2026. szeptember 10., csütörtök

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS