Erőpolitika

„Ugyanakkor még korai ennyire előre szaladni, először meg kell várni, mire jut az MPP és az RMDSZ egymással. Már csak azért is, mert az RMDSZ elnöke a jelek szerint továbbra is erőből politizálna, és ragaszkodik ahhoz, hogy a listán minden induló RMDSZ-tag legyen. Ez pedig meglehetősen sajátos értelmezése az összmagyar fellépésnek.

Az EMNP és az MPP vezetői egyetértenek abban, hogy az összefogás kényszerét növeli a kormány terve, miszerint az EP-választások napján tartanák meg az új alkotmány elfogadásáról szóló népszavazást. Szerintük ugyanis ezzel jobban mozgósíthatók a román szavazók, ami ahhoz vezethet, hogy a magyar EP-képviselet sorsa kedvezőtlenül alakul a magyar közösség számarányához képest. Bár ez sem kizárt, azért azt sem árt figyelembe venni, hogy a kormányoldalnak még egy sokkal kiélezettebb belpolitikai helyzetben, egy sokkal konkrétabb cél, Traian Băsescu elmozdítása érdekében sem sikerült a választópolgárok 50 százalékát mozgósítania, ami a népszavazás érvényességéhez kellett volna.

Igaz, most még nem tudni, hogy az ellenzék fő ereje, a PDL mit tanácsol szavazóinak, de az a tény, hogy ellenzi a kormány alkotmánymódosító terveit, előrevetítheti, hogy azt javasolja majd: szavazói ne voksoljanak az alkotmányról, csupán az EP-választási urnába dobják be szavazócédulájukat. Már ha egyáltalán lesz népszavazás, mert még ez sem biztos.

Akármi is lesz, a magyar összefogásra mindenképpen szükség lenne, hogy minél több magyar honatya minél több szempontot képviselve hirdethesse Brüsszelben a magyar igényeket. Ehhez viszont félre kellene tenni az erőpolitizálás gőgjét. Az ugyanis könnyen az amúgy is egyre passzívabb magyar szavazópolgárok mozgósítása ellen hathat."