Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Hosszú évek óta megy a huzavona a romániai új Ikea áruházakkal kapcsolatosan – ha valamit belenget úgy a lakberendezésre és bútorkereskedésre szakosodott svéd nagyágyú, rögtön elkezdjük találgatni, vajon hová fogja felhúzni a legújabb romániai boltját. A találgatások és vágyak – úgy tűnik – révbe érhettek, ugyanis az Ikea vállalati képviselői nemrég közölték: a következő három évben 130 millió eurós befektetéssel fognak bővülni Románia-szerte.

Az összegből 125 millió eurót fognak új üzletek nyitására és a meglévők (kettő Bukarestben, egy Temesváron) átalakítására, ugyanakkor 4,4 millió eurót az árak csökkentésére fordítanak. A következő három évben tíz új ügyfélszolgálati pontot akarnak megnyitni, ezek között szerepelnek nagy alapterületű áruházak és 400 négyzetméteres üzletek is. A képviselőik egyértelműen kijelentették: a következő megnyitásokra Iași-ban, Kolozsváron, Craiován, Pitești-en és Galați-on kerül sor– Iași-ban már meg is vásárolták a telket.

Körülbelül 55 millió eurót szánnak a hálózat bővítésére 10 új ügyfélszolgálati pont megnyitásával Bukarestben és más olyan városokban, ahol az IKEA már jelen van, például Kolozsváron, Iași-ban vagy Nagyszebenben.

A fennmaradó 70 millió eurót a meglévő tevékenységek megerősítésére szánják, ebből több mint 60 millió eurót az IKEA Băneasa áruház modernizálására, valamint technológiai fejlesztésekre, automatizálásra és fenntarthatósági beruházásokra szánnak. Az új áruházakhoz az Ikea körülbelül 300 fő felvételét tervezi, és az Egyesült Királyságban alkalmazott modellhez hasonlóan partnerségeket keres más kereskedőkkel.

A vállalat továbbá az árakat is csökkentené: a fent említett 4,4 millió eurót Romániában ebbe fektetik, ez pedig egy 1,2 milliárd eurós széleskörű európai árcsökkentési beruházás része. Szeptembertől az Ikea Románia átlagban 20 százalékkal csökkentette több száz termék árát mind a fizikai üzleteiben, mind pedig az online áruházban.

A Torda melletti Szentmihály községben építenének egy új olajfeldolgozót, amelyet a CEC Bank társfinanszírozásával létesítenének, írja a Bursa portál. A 45 millió eurós beruházást a Podişul Transilvaniei Mezőgazdasági Szövetkezet valósítja meg. Az egész annak fényében valósul meg, hogy Románia, bár az EU egyik legnagyobb napraforgómag-termelője és -exportőre, továbbra is hatalmas mennyiségű nyersanyagon ad túl, viszont ugyanígy hatalmas mennyiségű finomított olajat és az állattenyésztéshez szükséges fehérjetartalmú takarmánymaradékot importál. Ez az kiegyensúlyozatlan helyzet az agrár- és élelmiszeripari láncban értékvesztést okoz és tovább mélyíti az ország kereskedelmi hiányát, de a Kolozs megyei gyár napi 600 tonna mag helyi feldolgozásával közvetlenül hozzájárul majd a hozzáadott érték megtartásához.

A mezőgazdasági szövetkezet 21 gazdát tömörítene Kolozs, Fehér és Maros megyékből, a bank finanszírozása mellett európai forrásokból és a szövetkezet tagjainak hozzájárulásával alakítanák a projekt pénzelését.

A CEC Bank szerint a projekt a legmodernebb ipari technológiákat és fejlett fenntarthatósági megoldásokat ötvözi: 8,5 hektár területen fog elterülni, és hat silót foglal magában a nyersanyagok tárolására, valamint helyiségeket, tartályokat a takarmánymaradékok tárolására. A működési költségek hatékonyabbá tétele és a szénlábnyom csökkentése érdekében a projekt magában foglal egy 1,65 MW-os agrár-napenergia-erőművet is, amely modern energiatároló rendszerekkel van felszerelve.

Victoria Stoiciu független szenátor nemrég törvénytervezetet nyújtott be a szenátusnak, amely szerint azok, akik saját fogyasztásra tartanak maguknál kábítószert, elkerülhetik a börtönt. Ennek értelmében az ilyen jellegű kábítószer-birtoklást kivonnák a büntetőjog hatálya alól, és közigazgatási szabálysértéssé minősítenék, amelyet csupán pénzbírsággal büntetnének. Stoiciu kezdeményezését az USR-s Cristian Ghinea és az PNL-s Daniel Fenechiu is támogatják.

Ha elfogadják a törvényjavaslatot, a saját fogyasztásra szánt drogbirtoklást nem börtönbüntetéssel, hanem 1000 és 3000 lej közötti bírsággal sújthatnák. Ettől függetlenül a kábítószer-kereskedelem továbbra is bűncselekmény marad, pontosan ugyanazokkal a büntetésekkel, a kábítószerek pedig továbbra is illegálisak maradnak.

A törvényjavaslatot konkrét számadatokkal, valós helyzettel indokolja a szenátor: a román állam a fogyasztókra összpontosított ahelyett, hogy a szervezett bűnözés ellen lépett volna fel. Ez azt jelenti, hogy a DIICOT kábítószeres ügyekben kifejtett tevékenysége nyomán a büntetőeljárás alá vont személyek mintegy 80 százaléka egyszerű fogyasztó, annak ellenére, hogy a DIICOT teljes tevékenységének a 77 százalékát a drogügyek teszik ki.

Stoiciu kifejtette: ez az egyensúlytalanság leginkább az elmúlt évtized végleges ítéleteinek alakulásában látszik. 2016 és 2025 között a saját fogyasztásra szánt kábítószer birtoklása miatt véglegesen elítélt személyek száma közel hétszeresére nőtt – 78-ról 520-ra. Ugyanezen időszak alatt a kábítószer-kereskedelemért kiszabott ítéletek száma sokkal lassabban, körülbelül 30%-kal nőtt (672-ről 873-ra), magyarán a büntetőjogi rendszer kiterjedése túlnyomórészt a fogyasztók ellen irányult, nem pedig a kereskedők ellen.

Ez az egyensúlyhiány pénzben is megmutatkozik: 2024-ben a fogyasztók megelőzésére és támogatására szánt programokra fordított minden egyes lej után az állam körülbelül 51 lejt költött a büntetőeljárás rendőrségi részére.