// 2024. november 25., hétfő // Katalin
A munka mezeje

Papíron a romániai polgárok dolgoznak a legrövidebb ideig az EU-ban, de lehet, hogy csak a sok feketemunkás miatt

// HIRDETÉS

Újabb hivatalos statisztikában került az utolsó helyre az ország.

Nem fest túl hízelgő képet a romániai viszonyokról az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott új jelentés, amely szerint átlagosan Romániában dolgoznak a legrövidebb ideig a polgárok életük során.

Eszerint egy romániai polgár átlagosan 31,3 évet tölt a munka mezején, amivel a lista utolsó helyét sikerült megcsípni.

Némi meglepetésre nem egy kelet- vagy közép-európai tagállam van hasonló helyzetben, hanem Olaszország, ahol alig több, 31,6 év az az átlagos időtartam, amíg egy polgár munkavállalóként tevékenykedik.

Hasonló cipőben járnak a görögök is, ott ez az időtartam 32,9 év.

A lista élén a szorgos hollandok állnak 42,5 évvel, a második hely a svédeké (42,3 év), a harmadik pedig a dánoké (40,3 év).

Magyarország a maga 36 évével a középmezőnybe tartozik, ezzel egyébként az uniós átlag szintjén van.

A szomorú romániai adatok mögött nem feltétlenül a lustaságot kell keresni.

A szakemberek szerint a többi országhoz képest rövid munkával töltött időszak egyik oka az, hogy a romániai életkörülmények miatt mintegy tíz évvel rövidebb a várható időtartam, mint a kontinens boldogabbik felén.

Erre ráadásul rátevődik az is, hogy még mindig sokan dolgoznak bejelentetlenül, hogy a munkáltató és ők maguk is megússzák az adók és járulékok befizetését. A feketemunka pedig értelemszerűen nem kerül be a hivatalos nyilvántartásokba, így torzítja a valós adatokat.

Jelentős egyébként a különbség aközött, hogy egy férfi és egy nő mennyi időt tölt munkával élete során.

Egy romániai férfi átlagosan 35 évig dolgozik, míg egy nő 27,4 évig.

Ezzel a 7,6 éves különbséggel a harmadik helyen áll – az elsőn Olaszország 9,1 évvel, a másodikon pedig Málta 8,4-gyel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS