Nyert a Saul fia: megvan a második Oscar-díjas magyar játékfilm
Több mint harminc éve kapott legutóbb aranyszobrocskát magyar film, a legjobb idegen nyelvű alkotások versenyében. Nemes Jeles László olyan magasra jutott, amit nem sok elsőfilmes mondhat el magáról.
A Saul fia kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat helyi idő szerint vasárnap Los Angelesben.
Magyar film eddig egy alkalommal, 1982-ben kapott Oscar-díjat ebben a kategóriában, Szabó István Mephisto című drámája a mai napig az egyetlen Oscar-díjas magyar játékfilm. Legutóbb 1989-ben jelöltek magyar filmet Oscar-díjra, szintén Szabó István alkotását, a Hanussent, ugyancsak a legjobb idegen nyelvű filmek között.
A díjat átvéve Nemes Jeles László köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film" - fogalmazott.
Így vette át Nemes Jeles László az Oscar-díjat.
Közzétette: Index.hu – 2016. február 28.
Sipos Gábor, a film egyik producere elmondta: hatalmas örömmel fogadták a Saul fia alkotói a díjat. „Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték" - idézte fel a producer. Sipos Gábor a rendező köszönőbeszédéről szólva elmondta, hogy Nemes Jeles László röviddel a díjátadók előtt szokta végiggondolni, hogy mit fog mondani.
„Ebben a pillanatban mindent jelent ez a díj, a mai nap az ünneplésé" - fűzte hozzá a producer.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán reagált. „A magyar film nagy napja. Mindenkinek köszönjük" - olvasható a bejegyzésben, amelyben a kormányfő gratulációja angolul is olvasható.
Andy Vajna óriási sikernek nevezte, hogy magyar alkotás kapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
Nemes Jeles László rendezése „a bemutatója óta eltelt kilenc hónapban elképesztő világhírre tett szert" - fogalmazott a filmügyi kormánybiztos az MTI-hez eljuttatott közleményében, hozzátéve, hogy az Oscar-díjra nemcsak az alkotók és a magyar filmes szakma, hanem az egész ország büszke lehet.
„Örülök, hogy ennek a sikernek mi is részesei lehetünk. Nemes Jeles László története arról szól, hogy ha van egy jó ötleted és hajlandó vagy érte keményen dolgozni, akkor neked is sikerülhet" - írta.
A Saul fia a Mustang című francia, A kígyó ölelése című kolumbiai, az Egy háború című dán és A sivatagon át című jordániai filmmel volt versenyben.
A Saul fia több mint egy tucat díjat nyert már, köztük a cannes-i filmfesztiválon a zsűri Nagydíját, továbbá a Hollywoodba akkreditált külföldi filmes újságírók által odaítélt Aranyglóbusz-díjat, a legjobb idegen nyelvű alkotások között. A filmet az elmúlt időszakban számos tekintélyes amerikai filmes szervezet díjazta. A nagy presztízsű National Board of Review of Motion Pictures (NBR), a Los Angeles-i, a New York-i, a bostoni és a washingtoni filmkritikusok is az év legjobb külföldi filmjének szavazták meg Nemes Jeles László első mozifilmjét. A rendezőt az elsőfilmesek között díjára jelölte az amerikai rendezők céhe (DGA).
A Laokoon Filmgroup gyártásában készült alkotás vezető producere Sipos Gábor és Rajna Gábor, főszereplője Röhrig Géza, egyik szereplője a kolozsvári Molnár Levente. Nemes Jeles László filmjét Magyarországon már több mint százezren látták, Romániában pedig március 11-től vetítik a mozikban.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
