Nem folyósítaná a kormány a diákok szociális ösztöndíjait vakáció alatt egy új határozat-tervezet szerint – hírek kedden

Vasárnap a gázolaj jövedéki adójának 20 százalékos, ideiglenes csökkentését követően 68 banis árcsökkenést lehetett látni a benzinkutaknál, ugyanakkor hétfőn az OMV és a Petrom megemelte a gázolaj literenkénti árát, amely példát kedden más nagyobb töltőállomások is követtek – a drágulások 15 és 20 bani közé tehetők literenként, a gázolaj ára pedig megint meghaladta a 10 lejt.

A félnapos eltérés oka az, hogy a hatályos üzemanyagpiaci válsághelyzet miatt az olajipari vállalatok naponta egyszer emelhetnek árat a kutaknál, de ezt 12 óra előtt kell megtenniük.

Bogdan Ivan, a PSD képviselője és volt energiaügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a gázolajárak teljesen elszabadultak, és napról napra, sőt egyes esetekben akár óráról órára is emelkednek ugyanazon a benzinkútnál; ezért felszólította a miniszterelnököt és az energiaügyi minisztert, hogy azonnal avatkozzanak be, a Pénzügyminisztériumnak, az ANAF-nak és a Versenyhivatalnak pedig sürgősen ellenőriznie kell, hogyan alakulnak ki ezek az árak, és hogy spekulatív áremelkedésről van-e szó.
A Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) elnöke, Békési Lajos Csaba bejelentette, hogy figyelemmel kísérik a kereskedelmi felárak alakulását, és ha a szolgáltatók nem tartják be a szabályokat, akkor az a forgalmuk 1-2 százalékát kitevő bírsággal szankcionálható.

Az árak alakulásának ellenőrzése három intézmény között oszlik meg: a pénzügyminisztérium a jövedéki adót figyeli, a versenyhivatal az árak alakulását, az ANPC pedig a kereskedelmi felárakat.

Békési felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztók bizalommal fordulhatnak hozzájuk és jelezhetik a túlzott árrésekkel kapcsolatok szabályszegéseket vagy a piaci árak manipulálását személyesen, telefonon, e-mailben vagy az e-petíciós platformon.

Szervezett bűnszervezet létrehozása, kényszermunkára kényszerítése és folyamatos emberkereskedelem vádjával vették őrizetbe egy család négy tagját, akik kedden állnak bíróság elé. 30 napos előzetes letartóztatásukat már előterjesztették.

A nőt és a négy férfit azzal gyanúsítják, hogy hátrányos társadalmi helyzetű (iskolázatlan, hajléktalan, vagy adóssággal küszködő) embereket zsákmányoltak ki: pszichikai és fizikai fenyegetésekkel kényszerítették őket munkára, embertelen körülmények között: hiányoztak alapvető higiéniai feltételek, és a gyanú szerint nem hagyhatták el szabadon ezeket a helyeket. Ezen felül építkezéseken kellett dolgozniuk, állatokat etetniük és gondozniuk, fát vágniuk és kaszálniuk – a munka reggel hattól sokszor este nyolc-tíz óráig tartott, minden fizetség nélkül.

Az elkövetők módszere a megtévesztés volt, segítség ígéretével keresték meg a nehéz helyzetben lévő embereket, akiknél egyes esetekben kifizették a tartozásaikat, majd erre utólag hivatkoztak is és úgy állították be az egészet, hogy ők most már nekik tartoznak. Az embereket Kovászna megye több településére, Zabolára, Barátosra és Kovásznára szállították és az elkövető csoporthoz tartozó ingatlanokban helyezték el őket, ott viszont elvették az igazolványaikat és fenyegetéssel akadályozták meg, hogy az áldozatok segítséget kérjenek a hatóságoktól.

A nyomozásból az is kiderül, hogy a csoport vezetője a nő volt, aki irányította és felügyelte az áldozatokat, valamint meghatározta, hogy milyen munkát végezzenek. Az egyik áldozat bankkártyáját is sikerült megszereznie, amelyre annak nyugdíja érkezett. A nő vásárlásokat is lebonyolított ezzel a kártyával, majd miután az áldozatnak sikerült valahogy megszöknie, a kártyán maradt pénzt sikerült a saját számlájára utalnia. A hatóságok azt is feltárták, hogy az elkövetők ennél is tovább mentek: el akarták adni a fogvatartottakat 2-3 ezer euróért.

Az augusztus 17-i házkutatás alkalmával a hatóságok iratokat és más bizonyítékokat foglaltak le, valamint négy luxusautót.

A román oktatási minisztérium augusztus 17-én közvitára bocsátott egy kormányhatározat-tervezetet, amely jelentősen megváltoztatná a tanulók szociális ösztöndíjának folyósítását. A jelenlegi szabályok szerint ezt az ösztöndíjat a vakációs időszakok alatt is fizetik – a tervezet ezt szüntetné meg, így a pénz csak a tanítási időszak alatt járna, írja az EduPedu.ro, amely kapcsolódó dokumentumokat is közzétett.

A hirtelen változást a minisztérium nem közölte egyértelműen a nyilvánossággal, az indoklásban sem szerepel kifejezetten, hogy a vakáció alatti kifizetések megszűnnek, viszont a jelenlegi szabályozás szövegét összevetve az új tervezettel válik láthatóvá, hogy mik a különbségek: a szociális ösztöndíjat ugyanabba a kategóriába sorolják, mint a tanulmányi érdem- és technológiai ösztöndíjakat, ezek pedig csak a tanítási időszakban járnak. Így a szociális ösztöndíj vakáció alatti folyósítását szabályozó külön rendelkezés megszűnik egészében. Ennek ellenére sem a szociális, sem más ösztöndíjak összege nem változna.

Ugyanakkor a tervezet bizonyos vizsgaidőszakokra kedvezőbb szabályokat is bevezetne. A nyolcadikosok szociális ösztöndíja a képességvizsga felkészülési és vizsgaidőszakában a végleges eredmények közzétételéig járna, feltéve, hogy az ösztöndíjas tanuló részt vesz a vizsgákon. Hasonló szabály vonatkozna a tizenkettedikesek szociális ösztöndíjára az érettségi első vizsgaidőszakában, illetve a szakmai képesítő vizsgára készülő tanulókra is.

A tervezet ezen kívül szigorítaná a szociális ösztöndíjhoz szükséges dokumentációt és ellenőrzést is. Új saját felelősségre tett nyilatkozatot írnának elő a benyújtott dokumentumok valódiságáról, a jövedelembevallásnak pedig már a belföldi és külföldi nettó jövedelmeket is tartalmaznia kellene. Az iskolák a szülők által bevallott jövedelmek ellenőrzésére a PatrimVen platformot is használhatnák. A közvitához kapcsolódó észrevételeket a közzétételtől számított 10 naptári napon belül, körülbelül augusztus 27-ig lehet benyújtani.