// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Múzeuma is lett Váradnak a Múzeumok Éjszakájára

// HIRDETÉS

Szombaton este, a Múzeumok Éjszakáján a nagyközönség végre meglátogathatta a Körösvidéki Múzeum új, hatalmas épületét Nagyváradon, ahol hosszú évek után végre ismét működhet a közgyűjtemény.

Tekintélyes tömeg hömpölygött szombaton este Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola egykori épületében, amely csütörtök óta már új funkciót tölt be: hosszas huzavona után végre ideköltözött és itt nyitotta meg kapuit a Körösvidéki Múzeum.

Az ország ötödik legnagyobbjaként számon tartott közgyűjtemény sorsa igencsak hányatott volt: a 70-es évek elején költöztették be a második világháborúban a kommunista román állam által ellopott államosított római katolikus püspöki palota barokk épületébe. Aztán, ahogy ez szerencsés esetekben lenni szokott, hosszas jogi csűrés-csavarás után 2004-ben az ingatlant visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, a nagyváradi római katolikus püspökségnek, a múzeumnak pedig költöznie kellett.

Szerencsére akadt megfelelő, még az eddiginél is impozánsabb méretű: ingatlan a hadapródiskola Rulikowski (ma Román hadsereg) úti épülete, amely azonban elképesztően lelakott állapotban volt.

A megyei önkormányzat ezért hozzáfogott a felújításához, a megyei közgyűlés akkori vezetője azonban 2010-ben a munkálatok minőségével való elégedetlensége miatt leállította a felújítást.

Azóta zajlott a huzavona, a város önkormányzata is megpróbálta rátenni a kezét az épületre – a múzeumot pedig a felújított várba költöztette volna, amely azonban a múzeumi szakma egybehangzó véleménye szerint alkalmatlan a hatalmas méretű közgyűjtemény tárolására, mivel nem múzeumi szempontok szerint újították fel –, míg végül a tavalyi önkormányzati választások nyomán megyei közgyűlési elnökké választott Pásztor Sándor ismét elkezdte a felújítási munkálatokat, egyik legfontosabb céljaként a múzeum helyzetének rendezését nevezve meg.

És kevesebb mint egy év múlva meg is lett az eredmény: az új múzeumi székhely szombaton este gyönyörűen restaurálva, a főbejáratnál kialakított szökőkút mögött délcegen magasodva, díszkivilágítással várta a látogatókat. A bejárat fölött pedig jókora LED-falon a még be nem fejezett belső terek látványterveit mutatták be.

A látogatók jöttek is szép számmal, mivel a Múzeumok Éjszakája alkalmából a helyi közlekedési vállalat ingyenes buszjáratokat működtetett a püspöki palota és az új székhely között, és az épületet legalább akkora érdeklődés övezte, mint a benne az ünnepi alkalomból megnyitott időszakos tárlatokat.

A látogatók a váradi képzőművészeknek a váradi múzeum saját tulajdonában levő alkotásaiból összeállított tárlat mellett a debreceni Déri Múzeum néprajzi kiállítását, valamint a chișinăui nemzeti múzeum szőnyegeiből kialakított tárlatot tekinthették meg.

Az ingatlanról érdemes megjegyezni, hogy a felújítás – legalábbis első ránézésre – nagyon jól sikerült, az épület ismét a régi pompájában csillog. A szó szoros értelmében: a kőpadló olyan tükörsima és fényes, mintha üvegből lenne. És klímaberendezés is van – a májusi kánikulában leírhatatlanul jólesett a hűs, belső klíma. És a jelek szerint büfé is várja majd a látogatókat, a megnyitó estéjén legalábbis sokan söröztek az épület melletti teraszon, de például töltött káposztát is rendelhetett, aki nem csak a kultúrára éhezett ki.

Belül jókora lépcsőház és szakszerűen kialakított kiállítóterek fogadják a látogatókat, az egyik, nagy belmagasságú teremben galéria kialakításával növelték a kiállítási felületet. A mozgássérültek számára minden lépcső mellett felvonót alakítottak ki, és ami szintén fontos: minden felirat háromnyelvű, magyarul, románul és angolul is olvashatók az információk.(Bár az mondjuk nem kicsit visszás, hogy a háromnyelvű tájékoztatók fölött a váradi magyar képzőművészek nevét román formában tüntették fel, így Jakobovits Miklósból Nicolae, Fux Pálból pedig Paul lett. Ez bosszantó baki).

Amúgy a múzeum még nincs teljesen kész, az állandó tárlatok beköltöztetése előtt az üzemeltető Bihar megyei önkormányzatnak több millió euróból el kell készíttetnie a megfelelő bútorzatot és a tárlókat. A közel tízmillió eurós összeget európai uniós forrásokból kívánják megszerezni, és ha minden jól megy, év végére talán teljes egészében új helyén lesz látható az 500 000 darabos – képzőművészeti, természettudományi, történelmi és néprajzi gyűjteményt is magában foglaló – közgyűjtemény.

De addig sem kell várni: aki csak teheti, látogasson el a múzeum új székházába, amely gyalogszerrel öt percnyire található a Szent László tértől. Érdemes.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Krónika

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről
Székelyhon

Kiderült, mit állapított meg a rendőrség a csíkverebesi vonatbalesetről

Egy 16 és egy 17 éves fiatal vesztette életét a csütörtök délutáni csíkverebesi vonatbalesetben, mindketten Tusnád községből származtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS