Megint románbíróztak egy jóízűt, pedig a nagyváradi partjelző nemes céllal kért aláírást Haalandtól a BL-meccsen
Octavian Șovre nem magának vagy valamely családtagjának szerezte meg az autogramot.
A tavalyi PSG-Basaksehir Bajnokok Ligája labdarúgómeccs kapcsán mesterségesen felfújt rasszistabotrány után újabb román játékvezetőt talált meg magának a szakértő európai közvélemény a kedd esti Manchester City-Borussia Dortmund meccs után.
Ráadásul a főszereplő mindkét meccs kapcsán érintett: Octavian Șovre nagyváradi partjelzőről van szó, aki az ominózus tavalyi mérkőzésen és kedden este is lengetett.
Most viszont nem identitáspolitikai okokból vették elő, hanem azért, mert a meccs után az öltözőfolyosón a dortmundiak norvég sztárja, Erling Haaland nyomába eredt, és autogramot kért tőle.
Ugyanezt szerette volna a City katalán edzőjétől, Pep Guardiolától is, de őt nem sikerült elkapnia.
Meg kell hagyni, az eset valóban szokatlan, ezen a szinten nem látni olyat, hogy valamely játékvezető mezei rajongóként autogramot vagy ereklyét kérjen a sztárjátékosoktól.
Elvégre ezzel azt a benyomást keltheti, hogy ha rajong valamely labdarúgóért, akkor elfogult az ő és csapata javára.
The linesman is the biggest Erling Haaland fanboy around ? pic.twitter.com/a1lm1YQlEr
— ODDSbible (@ODDSbible) April 6, 2021
Șovre mestert meg is találták a szakkommentátorok, Owen Hargreaves, az angol BT Sport szakkommentátora például úgy vélekedett, lehet valaki rajongó, de olyat, amit ez a bíró megtett, más játékosok előtt nem lehet megtenni.
Rob Harris, az AP újságírója szerint a partjelzőknek nem szabad autogramot kérniük a játékostól, ahogy ez a manchesteri meccs után történt. Ezek olyan képek, amelyeket az UEFA nem akar látni.
Pep Guardiola ugyanakkor nem akadt fenn az eseten, csupán annyit jegyzett meg: lehet, hogy Șovre a gyerekének kérte az autogramot.
Nos, mostanra kiderült, hogy határozottan nem így van.
Șovre nem Haaland rajongójaként, hanem egy nemes cél érdekében kérte a norvég sztár aláírását két sárga lapra.
Ugyanis már jó öt éve folyamatosan támogat egy olyan Bihar megyei központot, ahol az autizmus súlyos formáival élő gyerekeket és felnőtteket ápolnak.
Azóta pedig minden lehetséges szuvenírt összegyűjtött a meccseken, amelyeken bíráskodott: játékosok mezeit, fényképeit, vagy a partjelzői zászlóra, esetleg sárga vagy piros lapokon sztárok aláírását.
Mindezeket pedig elárverezték, és a befolyt összeget az autistaközpont kapta meg.
Vagyis a tényleg igen kirívó gesztussal Șovre valójában rászorulók érdekében vonta a fejére a szakkomentátorok haragját.
Remélhetőleg az UEFA is értékelni fogja ezt, és nem marasztalja el.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
