// 2024. november 22., péntek // Cecília
halál

Meghalt Mózes Attila

// HIRDETÉS

Az egyik legnagyobb kortárs magyar prózaíró életének hatvanötödik évében távozott.

Január 31-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila író, irodalomkritikus, szerkesztő.

Mózes Attila 1952. április 8-án született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán 1976-ban szerzett orosz-magyar-francia tanári diplomát. Pályáját Székelyhidason kezdte, a román lakosságú falu általános iskolájában tanított franciát és tornát (1976-79). Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, majd 1990-től a Helikon prózarovatának vezetője volt.

Közölt kis- és nagyprózát, irodalomkritikát, esszét. Nemzedékének egyik legkiválóbb írója volt, olyan művek szerzője, mint az Átmenetek, az Egyidejűségek, az Üvegcsendélet, a Füstkorom, A Gonosz színeváltozásai, a Yesterday. Az Oroszlán hava és egyéb történetek, A vénasszonyok nyara vagy az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket.

Mózes Attilát – több más rangos kitüntetés mellett – 2002-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagydíjával, 2012-ben Márai Sándor-díjjal jutalmazták.

Mózes Attila temetése február 3-án, pénteken 15 órától lesz a marosvásárhelyi református temetőben.

Pihenése legyen csendes.

„Ha ez érdekelne valakit: könnyen írok, a nehéz az, ami előtte van, mert akkor evés közben, ivás közben, a budin ülve, séta közben, egyetlen dolog kivételével körülbelül minden közben csak és csakis azzal foglalkozom, amin éppen (fejben) dolgozom. Az rontja el étvágyam, »itvágyam«, sétám, miegyebem. Még az álmomba is beleszól, sőt, irányítja, meghatározza. Soha le nem írtam még, s csak a legjobb haveraimnak, kollégáimnak mondtam el, akik a viszonzás okán-jogán szintén bevallották, hogy őket is érte ilyen malőr; nos, azt a bizonyos »sláger-regényemet« (Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket), amelyet én messze nem a legjobb írásomnak tartok, kilenc éjszakán át álmodtam. Álmodtam, körülbelül húsz oldalanként, de úgy, hogy álmom reggelre még a pontot is kitette a fejezet végére. Aztán, megébredvén, engedelmesen leültem a gép elé, és megírtam a »kiszabott nap(pal)i penzumot«. És ez így ment kilenc éjen s napon át. Miért írok? Valószínűleg azért, mert egyébhez sem értek.” (György Attila interjúja Mózes Attilával, Székelyföld, 2009. szeptember)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint
Krónika

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint

Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS