Már három románnál mutatták ki az új koronatörzset, de vélhetően ez csak a jéghegy csúcsa
Az új, nagy-britanniai törzsről van szó. Elmagyarázzuk, miért nehézkes az új változatok azonosítása.
Újabb két romániai állampolgárnál mutatták ki a koronavírus új, nagy-britanniai mutációját. Mindketten bukaresti lakosok, és egyikük sem utazott mostanában külföldre.
Korábban egy 27 esztendős giurgiui nőnél mutatták ki az új vírustörzset, ő is azt mondta, hogy nem járt külföldön az utóbbi periódusban, így mindhárom, eddig igazolt hazai beteg közvetett módon kaphatta meg a betegséget, ami arra enged követeztetni, hogy az új törzsnek sokkal több romániai fertőzöttje van, mint amiről tudunk.
A tesztek ugyanis mindössze azt mutatják ki, hogy valaki koronafertőzött-e vagy sem, azt már nem képesek megmutatni, hogy a vírus melyik változatával fertőződött meg az illető beteg. Ennek kiderítésére úgynevezett genomszekvenálásra van szükség, ami elég időigényes és költséges eljárás – kell hozzá egy baromi drága gép, amely képes összehasonlítani a betegektől vett vírusminták örökítőanyagát, ezzel pedig meg lehet állapítani, hogy az illető minta (az illető vírus) mennyire tér el az eredeti, vuhani vírustól. (Ha érdekli a téma, a Virológia Pécs Facebook-oldalán talál egy pontos és közérthető leírást.)
?Újabb mutációk, mutációs kisokos
A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje. A...
Közzétette: Virológia Pécs – 2020. december 20., vasárnap
A bökkenő azonban az – ahogyan Raed Arafat is rámutat – hogy Romániában mindössze három olyan laboratórium van, ahol ez az eljárás elvégezhető, így vélhetően csak a jéghegy csúcsát látjuk. A mostani két fertőzött mintáit a Matei Balș Intézetben szekvenálták. (Itt a cikkünk arról, miért lett volna érdemes Romániának sokkal több pénzt fektetni a genetikai kutatásba.) Az Egyesült Királyságban például a négy közegészségügyi szervezet és tucatnyi tudományos intézmény együttműködésével létrejött Covid-19 Genomics UK (COG-UK) nevű szervezet fedezte fel még szeptember végén az új törzset – ez összehasonlíthatatlanul több mintát jelent, mint amire itthon kapacitás van.
Az új törzs – többek között – a vírus úgynevezett tüskefehérjéjén mutálódott. A kórokozó ennek segítségével jut be az emberi sejtbe – az új törzs így mintegy 70 százalékkal fertőzőbb, mint az „őse”. Szerencsére legalább nem okoz súlyosabb tüneteket, mint a vuhani korona – a mostani két román fertőzött tünetei is mérsékeltek, mindketten otthoni karanténban lábadoznak.
Komoly probléma akkor lesz, ha a tüskefehérje olyan szinten fog mutálódni egy új változatban, hogy a meglévő vakcinák – amelyek éppen ezen fehérjét veszik célba – már nem lesznek ellene hatásosak. Reméljük ez nem fog bekövetkezni egyhamar.
Egy szegény kis adófizető panaszai
Szántai János
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
Varga László Edgár
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Sánta Miriám
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról
Fall Sándor
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
