Kétmillió hamis eurót gyártott egy lekapcsolt pénznyomda – hírmix

A tíz lejes üzemanyagárak, a hétköznapok minden területén tapasztalható folyamatos drágulás réseket üthet a kemény, kitartó és tisztességes munkában hívők bástyáján. A zord idők a zavarosban halászók életét is megkeseríthetik, akiknek nem minden esetben vannak jelentős anyagi tartalékaik, ezért a legegyszerűbbnek és leggyorsabbnak tűnő megoldás mellett dönthetnek: pénzt nyomtatnak.

Első történetünk középpontjában egy román–olasz bűnözői csoport áll, amelynek tagjai a Suceava megyei Burla községben rendeztek be egy titkos bankjegynyomdát. Nem lehet azt mondani, hogy lazsáltak volna, hisz a félreeső, építés alatt álló épületben öt hónap alatt kétmillió euró értékű hamis bankjegyet gyártottak, amelyek nagy részét Bulgáriában terjesztették.

Túl sok energiát nem fektethettek az üzleti modell kidolgozásába, mivel a DIICOT és az Országos Rendőr-főkapitányság szerdán közölte, hogy felszámolták a professzionálisan felszerelt pénzhamisító műhelyt. A rajtaütés során három román – 25, 31 és 41 éves – állampolgárt vettek őrizetbe.

A nyomozás adatai szerint a csoport 2025 októberében alakult meg, és egy olasz állampolgárral kiegészülve 2026. március 24-ig működtették a hálózatot Románia és Bulgária területén. A bűnszervezet élén egy 41 éves férfi állt.

A bűnszervezet 50, 100 és 200 eurós címleteket nyomtatott. A 41 éves nyomdavezető szerezte be a speciális papírt és a nyomtatáshoz szükséges egyéb alapanyagokat, míg a hamis bankók Romániába és Bulgáriába történő szállítását az olasz társával együtt végezte. A hálózat működése alatt összesen körülbelül 2 000 000 eurót állítottak elő, amelynek jelentős részét, mintegy 1 200 000 eurót már korábban Bulgáriában terjesztették.

A keddi házkutatáskor a nyomozók 1 281 400 hamis eurót foglaltak le a helyszínen. Emellett különféle pigmenteket, hologramtípusokat, a nyomtatáshoz használt A3-as papíríveket, egy léghűtéses CNC-lézervágót, egy hőprést, valamint informatikai berendezéseket és nyomtatókat is zár alá vettek.

A gyanúsítottak ellen bűnszervezet létrehozása, pénzhamisítás és annak segítése, hamis pénz forgalomba hozatala, valamint hamisításhoz szükséges eszközök birtoklása miatt indult eljárás. A hatóságok szerdán a iași törvényszéken indítványozták a fogvatartottak 30 napos előzetes letartóztatását.

A Poenari-vár súlyos szerkezeti és esztétikai hibáira hívta fel a figyelmet a Vidraru Hegyi Egyesület. A műemlék állapotának romlása különösen aggasztó, hisz 2025 áprilisában nyílt meg újra a látogatók előtt, azt követően, hogy három évig restaurálták. A felújítási munkálatok 25 millió lejbe kerültek.

A vár Argeș megye leglátogatottabb turisztikai célpontja, évente évente több mint 100 000 fizető látogatóval. Bár a megyei tanács a projekt zárásakor sikeres szerkezeti és építészeti rehabilitációról számolt be, az egyesület Facebook-bejegyzése szerint a jelenlegi állapotok mást mutatnak.

A bejárati lépcsőkre öntött új cementburok repedezik, az acélelemekre felvitt új festék több ponton eltűnt, alattuk az eredeti piros szín látszik. A falak újraépítéséhez használt új téglák mállanak, téglatörmelék hever az egész vár területén. A téglákból ugyanakkor fehér por szivárog, amely a falak belső és külső felületén egyaránt látható, míg a betonpárkány új festése is pereg.

A műemléket az Argeș Megyei Múzeum kezeli, amelynek fenntartója az Argeș Megyei Tanács. Az épületfelújításra vonatkozó finanszírozási szerződés teljes értéke meghaladja a 25 millió lejt, amelyből 9 647 565 lej vissza nem térítendő közpénz, 16 021 201,29 lej pedig a kedvezményezett saját hozzájárulása.

A komplex felújítás során a szakemberek megerősítették a vár szerkezetét, korszerű vízszigeteléssel látták el a falakat a további romlás megakadályozására. Teljesen megújultak a padlóburkolatok, a látogatói útvonalak és a várhoz vezető gyalogút is. A korszerűsítés részeként kicserélték az elektromos vezetékeket, és modern digitális infrastruktúrát építettek ki. Azaz optikai hálózatot, Wi-Fi-jelismétlőket, új világítási és akusztikus vadriasztó rendszert és biztonsági kamerákat is felszereltek.

A Poenari-vár nem csupán egy turisztikai látványosság, hanem Havasalföld egyik legfontosabb középkori erődítménye. A történelmi adatok szerint az első tornyot még a 14. század elején, valószínűleg I. Basarab uralkodása alatt emelték, ám a vár stratégiai jelentőségét Vlad Țepeș ismerte fel először.

A 15. század közepén az uralkodó kibővítette és megerősítette a falakat, hogy ellenőrizni tudja az Argeș-szoros bejáratát. A legenda szerint a várat a târgoviștei bojárokkal építtette fel büntetésből, amiért azok fellázadtak ellene. Az erődítmény évszázadokon át állta az ostromokat és az időjárás viszontagságait, majd a 17. századtól fokozatosan hanyatlásnak indult és elhagyatottá vált.

A német szövetségi ügyészség kedden bejelentette, hogy őrizetbe vettek egy 45 éves román nőt és egy 43 éves ukrán férfit, akiket az orosz titkosszolgálatok javára végzett kémtevékenységgel gyanúsítanak. A hatóságok szerint a páros feladata az volt, hogy szemmel tartsanak egy ukrán drónszállítmányokért felelős német férfit, az adatgyűjtés pedig egy későbbi fizikai támadás alapjául is szolgálhatott.

A román állampolgárságú Alla S.-t az északnyugat-németországi Rheine városában, míg feltételezett bűntársát, az ukrán Serghei N.-t a délkelet-spanyolországi Eldában tartóztatták le. Az ügyészség közleménye szerint a művelet még 2025 decemberében kezdődött, amikor Serghei N. egy orosz hírszerző ügynökség megbízásából kémkedni kezdett egy német személy után, aki drónokat és azokhoz kapcsolódó alkatrészeket juttatott el Ukrajnába.

A férfi adatokat gyűjtött és videófelvételeket készített a célszemély munkahelyéről, majd amikor a gyanúsított elhagyta Németországot, Alla S. vette át a feladatait. A román nő a célpont lakásánál folytatta a kémkedést, ahol mobiltelefonjával rögzített minden részletet.

A nyomozók meggyőződése szerint a megfigyelés célja további hírszerzési műveletek előkészítése volt a célpont ellen. A Der Spiegel ügyészségi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a gyűjtött adatok alapján fizikai agressziót vagy akár merényletkísérletet is tervezhettek a célszemély ellen.

A német hatóságok figyelmeztettek, hogy Oroszország aktívan toboroz a közösségi médiában úgynevezett „egyszer használatos ügynököket.” Ezek a személyek általában nem rendelkeznek professzionális hírszerzői képzéssel, ám csekély pénzösszegekért cserébe hajlandóak különféle szabotázsakciókra, a gyújtogatástól kezdve a rongáláson át az érzékeny területek drónokkal történő megfigyeléséig.