Ezeket megoldásokat javasolja a pénzügyminiszter a frankhiteleseknek

A kormány megegyezésre bátorítja a bankokat és ügyfeleiket, és nem szeretne kötelező megoldást bevezetni a bajbajutott frankhitelesek védelmében – jelentette ki Darius Bogdan Vâlcov pénzügyminiszter, miután pénteken késő este a jegybank vezetőivel konzultált a svájci frank váratlan megerősödése nyomán kialakult helyzetről.

Vâlcov szerint a tanácskozáson két megoldás körvonalazódott: az egyik a hitelek lejre – esetleg euróra – váltása, a másik pedig a törlesztések átütemezése a futamidő meghosszabbításával. Hozzátette: egyik megoldást sem szeretnék kötelezővé tenni, mert „Románia szabad piacgazdaság és a kormánynak tartózkodnia kell a magántulajdonú bankokat károsító beavatkozástól”. Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a frankárfolyam befagyasztása, Valcov azt mondta:

erről csak a bankok hozhatnak döntést, ilyesmit nem lehet rájuk kényszeríteni.

A pénzügyminiszter rámutatott, nincs 150-200 ezer frankhiteles Romániában, ahogyan az a román szaksajtóban megjelent: a bajba jutott lakossági hitelesek száma alig haladja meg a 75 ezret. A bankszektor érintettsége is alacsony: a 40 szereplős piacon összesen hat banknál összpontosul a frankhitelek több mint 95 százaléka – magyarázta.

Az általa vázolt két megoldásról Vâlcov kifejtette: van már olyan bank, amelyik lehetővé teszi a frankhitelek lejre váltását, átvállalva a konverzióval keletkező többletterhek jelentős részét. A másik megoldásra – a hitelek átütemezésére – állami támogatás is létezik: a bukaresti kormány ugyanis egy tavalyi rendeletében adókedvezménnyel bátorította a kisjövedelmű hiteleseket, hogy a futamidő meghosszabbításáról állapodjanak meg a bankokkal. Vâlcov szerint a jogszabály a frankhitelesek megsegítését is szolgálhatná,

csak azt részt kell kivenni a jogszabályból, amely jövedelemkorlátot szab alkalmazására.

A Ponta-kormány a fogyasztást akarta bátorítani azzal a rendelettel, amely adókedvezményt biztosított a hiteleseknek, ha megállapodtak a bankokkal, hogy két évig – a kamatterhek 35 százalékig terjedő csökkentésével – kisebb törlesztőrészletet fizetnek. A futamidő meghosszabbítása miatt később keletkező kamattöbbletre az állam a hiteles jövedelemadójának részleges elengedésével biztosít fedezetet. A rendelet „előnyeit” eddig sem a bankok, sem a hitelesek nem akarták kihasználni.