Az alkotmánybíróságon támadják meg a legfelsőbb bíróság pofátlan döntését a bírói zsák pénzekről – hírmix

Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés után bejelentette, hogy az ügyvivő kormány az alkotmánybíróságon támadja meg a legfelsőbb bíróság döntését, miszerint az állam köteles forrásokat elkülöníteni a költségvetésben arra, hogy a bírák és ügyészek korábban saját maguknak kiperelt bérhátralékait haladéktalanul kifizesse.

Mint korábban részletesen megírtuk, az igazságszolgáltatásban dolgozó fejesek a még 2017-ben elfogadott, szövegében azonban nem túl pontos egységes közalkalmazotti bértörvényben találták meg a kiskapukat a nagy lóvéhoz. 2017 óta ennek megfelelően több mint 20 ezer pert indítottak és nyertek meg a saját intézményeikben az állammal szemben, arra hivatkozva, hogy a törvényt hibásan és nem egységesen alkalmazták. Az így felhalmozott bértartozások pedig azóta a késedelmi kamatokkal együtt már kétmilliárd lejre rúgnak.

Ennek a kétmilliárd lejnek a haladéktalan kifizetési kötelezettségéről döntött nemrég a Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság – nyilván bosszúból azért, amiért másfél évtizedig húzódó csetepaté után a Bolojan-kabinet végre valóban csökkentette a nyugdíjukat, és azt is elérte, hogy fokozatosan felemeljék a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt.

Bolojan azonban elmondta, az ügyvivő kormány jogszakértői szerint a Lia Savonea vezette legfelsőbb bíróság túllépte ezzel a hatáskörét. A bíróság dolga ugyanis a meglévő törvények értelmezése és alkalmazása, de sem joga sem kompetenciája nincs ahhoz, hogy beleszóljon a közpénzek elosztásának mikéntjébe vagy hogy arra kényszerítse a kormányt, hogy egy bizonyos terület javára különítsen el összegeket.

Ez közvetlen beavatkozást jelent az állam végrehajtói tevékenységébe, ami alkotmányellenes.

Ráadásul, ha a döntés érvényes marad, az precedenst teremtene az összes többi állami intézmény számára az állammal szembeni nyerészkedésre.

A kérdés már csak az, hogy a bérhátralékok ügyében szintén érintett alkotmánybírák is így fogják-e gondolni, hiszen korábban éppen ők voltak azok, akik a bírói nyugdíjreformot oly sokáig késleltették…

Mint ismeretes, július 1-jével lejárt az üzemanyagok kereskedelmi árrésének korlátozásáról szóló rendelet. Ennek megfelelően már aznap jelentősen megugrott a gázolaj ára – voltak olyan kutak, ahol literenként 38 banival –, miközben a benzin csekély mértékben vagy egyáltalán nem drágult.

Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes azonban csütörtökön egy szakmai rendezvényen elmondta, hogy szerinte ez nincs rendben: a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor az árak villámgyorsan emelkedtek meg jelentős mértékben, így az lenne a logikus, hogy most, miután a helyzet valamelyest normalizálódott, az árak ugyanolyan gyorsan csökkenjenek.

A helyzet pedig normalizálódott, hiszen a kőolaj világpiaci ára visszatért a közel-keleti háború előtt megszokott 71–73 dolláros szintre. Ez azonban egyáltalán nem látszik meg a romániai gázolajárakon, amelyek továbbra is indokolatlanul magasak.

Tánczos kitért arra is, hogy a nagy üzemanyag-forgalmazók ezzel kapcsolatos magyarázatai nem meggyőzőek, és valójában igenis lenne lehetőség a fogyasztói árak csökkentésére.

Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő szerdán a legnagyobb üzemanyag-forgalmazókkal egyeztetett, és arról is tárgyaltak, hogy az üzemanyagárak alakulásának függvényében szükségessé válhat egy újabb jogszabályi beavatkozás. Ez lényegében egy diplomatikusan megfogalmazott fenyegetés: vagy önszántukból csökkentik az árakat, vagy törvénnyel kötelezik erre őket (már amennyiben az ügyvivő kormánynak lesz erre jogköre).

Tánczos is azt mondta, hogy bár ő maga a szabad piac híve, bizonyos esetekben az államnak közbe kell avatkoznia.

Csütörtökön narancssárga, illetve sárga riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) zivatarok, jégeső és helyenként viharos széllökések tekintetében. A narancssárga riasztás a Bánságban, Körösvidéken, Máramarosban, Erdélyben, Északnyugat-Moldvában, Dobrudzsában, valamint Munténia északi, központi és keleti területein lesz érvényben péntek hajnalig. Ezeken a területeken 70–90, sőt helyenként 100 km/órás szél is fújhat, a fokozott légköri instabilitás miatt pedig záporok, zivatarok, jégeső is jöhetnek.

A lehulló csapadék mennyisége 25–40, helyenként 50–60 mm is lehet.

Ugyancsak péntek hajnalig Olténiára, Moldva déli és keleti területeire, valamint Munténia egy részére sárga jelzésű riasztás érvényes felhőszakadások, jégeső vonatkozásában.

Péntek reggeltől szombat reggelig az ország nagy részén, Erdélyt is beleértve, sárga zivatarriasztás lesz érvényben.

Csütörtökön különben a zivatarok mellett sárga kánikulariasztás is érvényben volt Erdély és Moldva nagy részén. A nappali csúcshőmérséklet 30–34 fok között alakult, amely a magas páratartalom miatt helyenként jóval többnek tűnt.

A pénteki és szombati esőzések azonban enyhülést hoznak, így a hétvégén megkönnyebbülhetnek kissé a melegre érzékenyek.