A Transparency International szerint Romániában nem olyan rossz a korrupciós helyzet, mint Magyarországon

Romániában jobb a korrupciós helyzet, mint Magyarországon – ezt állítja a  Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet az általa szerdán este kiadott éves jelentésben, amelyben a világ országainak 2017-es korrupciós helyzetét vázolja fel.

Románia a tavalyihoz hasonlóan most is 48 pontot kapott, ami a 28 tagú Európai Unióban Görögországgal holtversenyben a 25., világszinten pedig az 59. helyre sorolja. Magyarországnak viszont csak 45 pontot adtak, ezzel pedig az EU-ban az utolsó előtti helyre került Bulgáriát megelőzve, világszinten pedig a 66., Szenegállal karöltve.

Tavaly 48 pontot adtak Magyarországnak, ez az 57. helyet jelentette, Romániával és Jordániával holtversenyben.

A TI Románia kommentárja szerint az aa tény, hogy az ország indexe nem változott az egy évvel korábbihoz képest, enyhe javulásként tekinthető. Szükségesnek tartják azonban, hogy nagyob hangsúlyt fektessenek a korrupció szisztematikus megelőzésére, a döntéshozók felelősségérzetének hangsúlyozására és a helyi közösségek szerepvállalására.

A TI központi közleményében viszont Magyarország alaposan lehúzzák: szerintük az országban az „egyik legriasztóbb példa" a civil társadalom helyzetének romlására Kelet-Európában. Hozzátették, hogy Magyarország CPI-je az utóbbi hat évben tíz ponttal csökkent.

A jelentés szerint amúgy

a világ országainak többségében egyáltalán nem, vagy csak alig javult a korrupciós helyzet

A berlini központú szervezet közleménye szerint különösen azokban az országokban nagy a korrupció, amelyekben a sajtó és a civil szervezetek védelme gyenge. Ezt mutatja a többi között, hogy az utóbbi hat évben meggyilkolt újságírók több mint 90 százaléka olyan országban halt meg, amelyben 46 pont alatt van az úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI).

A mutató változása nem csak a sajtószabadság elleni támadásokkal és a civiltársadalmi szervezetek mozgásterének szűkítésével áll összefüggésben. Együttjárás mutatható ki a CPI értéke és a jogállamiság gyengesége, az információszerzési lehetőségek hiánya, a közösségi média feletti kormányzati ellenőrzés és a közügyekben való állampolgári részvétel korlátozása között is - idézték a CPI-felmérésről készített jelentést bemutató közleményben Delia Ferreira Rubiót, a TI elnökét.

A CPI a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2017-es felmérésben 180 országot állítottak rangsorba.

A CPI értéke több mint kétharmaduknál nem éri el az 50 pontot.

A legjobban teljesítő régió Nyugat-Európa, 66 pontos átlaggal. A legrosszabbul Afrikának a Szahara sivatagtól délre fekvő része, valamint a kelet-európai és közép-ázsiai régió teljesített, 32 pontos, illetve 34 pontos átlaggal.

A lista élén és végén nincs nagy változás az utóbbi évekhez képest. A rangsort Új-Zéland vezeti 89 ponttal, és utána többnyire észak-európai országok következnek. A második Dánia 88 ponttal, a harmadik helyen Finnország és Norvégia áll, 85 ponttal. Az első tízben van még Svájc,  Szingapúr, Svédország, Kanada, Luxemburg és Hollandia. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végére, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe Szíria (14 pont), Dél-Szudán (12 pont) és Szomália (9 pont) tartozik.