Ja, a hölgy Románia miniszterelnöke, az úr meg Románia mezőgazdasági minisztere.
A kormányfő asszony épp arról híres hírhedt, hogy Montenegró fővárosában, Podgoricában lazán kijelentette, mennyire örül, hogy Koszovó (vagyis egy Románia által el nem ismert állam) fővárosában, Pristinában lehet.
A mezőgazdasági miniszter úr pedig épp arról híres hírhedt, hogy a tévében azt találta mondani, a sertéspestisben szenvedő állatok megsemmisítése rendkívüli munka, olyan az egész, mint Auschwitzban.
Ezek után nem csoda, hogy Vlad Alexandrescu, a Cioloș-kormány mávelődési minisztere, a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora közzétette a fenti képet Facebook-oldalán.
De a kérdés, amely leginkább furdalja az oldalunkat: mi a jóistent csinál a hazai politika e két titánja a képen? Van pár ötletünk, de ha eszükbe jut valami egyéb, nyugodtan írják meg kommentben.
a. Államilag támogatott mezei akadályfutáson vesznek részt, ahol a politikusoknak nem az akadály fölött, hanem alatta kell átjutni.
b. A szent román földön keresik az elveszett alkotmányt.
c. Egy szabadulós játékon vesznek részt az Electric Castle fesztiválon.
d. Kakilni készülnek egy koedukált közvécében.
e. A montenegrói és auschwitzi átok súlya alatt roskadoznak.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.