Ja, a hölgy Románia miniszterelnöke, az úr meg Románia mezőgazdasági minisztere.
A kormányfő asszony épp arról híres hírhedt, hogy Montenegró fővárosában, Podgoricában lazán kijelentette, mennyire örül, hogy Koszovó (vagyis egy Románia által el nem ismert állam) fővárosában, Pristinában lehet.
A mezőgazdasági miniszter úr pedig épp arról híres hírhedt, hogy a tévében azt találta mondani, a sertéspestisben szenvedő állatok megsemmisítése rendkívüli munka, olyan az egész, mint Auschwitzban.
Ezek után nem csoda, hogy Vlad Alexandrescu, a Cioloș-kormány mávelődési minisztere, a Mentsétek meg Romániát Szövetség szenátora közzétette a fenti képet Facebook-oldalán.
De a kérdés, amely leginkább furdalja az oldalunkat: mi a jóistent csinál a hazai politika e két titánja a képen? Van pár ötletünk, de ha eszükbe jut valami egyéb, nyugodtan írják meg kommentben.
a. Államilag támogatott mezei akadályfutáson vesznek részt, ahol a politikusoknak nem az akadály fölött, hanem alatta kell átjutni.
b. A szent román földön keresik az elveszett alkotmányt.
c. Egy szabadulós játékon vesznek részt az Electric Castle fesztiválon.
d. Kakilni készülnek egy koedukált közvécében.
e. A montenegrói és auschwitzi átok súlya alatt roskadoznak.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.