Nem vicc, de hülyén vicces: megjelent egy online petíció, amelyben pont ezt követelik. Valakik.
FRISSÍTÉS: Csütörtök este (még április 1., ugye) a petíció titokzatos szerzői (az ötletgazda Adrian Sârbu újságíró) fellebbentették a fátylat a titokról: petíciójuk éppen annyira fake (vagyis poén), mint amennyire igaz. Ugyanazt csinálták, mint a politikusok: vettek egy valós problémát és jó politikus módjára adtak rá álmegoldásokat. Vagyis görbe tükröt tartottak a román politikai elit elé. Abban aztán nyugodtan nézegethetik magukat.
Április elseje van. Ilyenkor az ember rugalmasabban áll hozzá a (hülye) viccekhez. Ám amit „egy ismert nem kormányzati szerv”-nek nevezett, egyelőre totálisan titkos társaság (TTT) most online petíció formájában a világ elé tárt, azon… hát, hirtelenjében nem is tudjuk, röhögjünk-e egy jót, vagy a pézsénkért nyúljunk.
Ez a TTT megírt egy amolyan kiáltvány-félét, melynek azt a címet adta, hogy:
(Ezzel a címmel amúgy még 2020-ban megjelent egy cikk, egy eléggé gyanús helyen, csak épp ellenkező előjellel.) És azt is megírták, hogy miért. És azt is, hogy mit ajánlanak helyettük.
Nézzük az okokat, röviden: Románia nagy szarban van, mégpedig azért, mert velejéig korrupt adminisztrációk és kormányzatok követték egymást 1989 óta. Eddig oké, bár kicsit sommás a megállapítás, na.
És most jön a meredek: e betegség gyógyszerét az elődök ránk hagyták. És mi a gyógyszer? Hát, a külföldiek! Múltbéli példák: a német Károly (király), az olasz Davila, az örmény Spiru Haret, az angol Mária (királyné). Magyarokat nem említenek, de hát senki se tökéletes…
A TTT itt néhány fikciós példát is ad (és ezen muszáj röhögni): képzeljük el, hogy
Bukarestnek japán a főpolgármestere, a román postát kínaiak irányítják… Elképzeltük: muhaha! Ja, és megemlítik az ország álkisebbségi államelnökét, Temesvár és Bukarest 1. kerületi polgármesterét, illetve Arafat urat, mint példásan teljesítő idegeneket. Ez nem tréfa, ők tényleg léteznek…
És akkor az ajánlások:
- Egy elnöki bizottság létrehozása, amely kiszúrja a világ legjobb szakembereit, akik majd Romániát kihúzzák a szarból.
- A kiszúrt szakemberek alkalmazása, nyilván versenyvizsga alapján.
- Egy nemzetközi egységkormány megalakítása (a kiválaszottak közül), okvetlenül idegen miniszterelnökkel. Á, ide lenne ötletünk!
- Ugyanezt megcsinálni a helyi önkormányzatok szintjén is.
- Mondjon le az egész kormány, anblokk, de azonnal! Új választásokat kiírni, amikor is a pártok külföldi jelölteket indítsanak. (Na de álljon meg a menet, hát már van nemzetközi egységkormány, akkor minek még egy, mert a parlamenti választásoknak ez szokott lenni a végük…)
- szervezzenek népszavazást arról, hogy
Mert Bukarest az évszázados lopás és fanarióta korrupció fővárosa!
- A korrupt román ortodox tisztviselőket (hűha, a TTT tényleg mindennek nekimegy) kirúgni és idegen funkcionáriusokat a helyükre, akiknek a vallása feltételezi a tisztességet. (Na, erre nem is tudjuk, mit lehetne mondani.)
- a fenti változtatásokat (hogy miket? Hát hahó, új országot akarnak csinálni!) mindenféle extra kölcsön, adóemelés nélkül kell végrehajtani. Amennyi pénz van, legyen elég. Pont.
A petíció létezik, alá lehet írni (a címet nem adjuk meg, tessék húsvéti tojáskeresni! A petíció egyelőre létezik, már 260-an alá is írták.) Persze, a valós politikai elit egyelőre nem kommentálja. Kivéve a mindent IS kommentáló Diana Șoșoacă szenátor-überhősnőt, aki szerint ezt az egészet Iohannis és Dan Barna találta ki, amúgy meg nem érti, miért akarnak idegeneket, hiszen Romániát a kommunizmus bukása óta idegenek irányítják. No meg újságírók, egyéb megmondóemberek.
És akkor tessék, a mi saját feltételezéseink:
2. A petíció egy álhír, amelyett épp Diana Șoșoacă és bandája hozott létre, hogy idegenezhessen egy jót és tovább hergelje az amúgy is viharosan hullámzó kedélyeket.
3. A petíció egy álhír, amelyet a kormány és bandája talált ki, hogy legyen min vitatkozni, míg a járvány kicsit alább hagy.
4. A petíció egy álhír, amelyet egy ellenséges idegen hatalom (például Szamoa) talált ki, hogy… ööö… elterelje a figyelmet arról, hogy elitalakulatai beszivárognak Romániába és…
5. A petíció Romániát tiszta szívből szerető, neki fényes jövőt kívánó és ezért valamit tenni akaró honpolgárok műve. Akik elhiszik az összes baromságot, amit összehordtak.
6. Önök szerint?
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Online platformon lehet jelenteni a kormánynak az idegengyűlölő incidenseket. George Simion szimpátiatüntetésekre buzdítja a Georgescu-híveket. Hírek pénteken.
Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az új Dacia-modellt, a Strikert Törökországban gyártják, és háromféle hibrid hajtáslánccal, valamint négy felszereltségi szinttel lesz elérhető Romániában.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.