Nem vicc, de hülyén vicces: megjelent egy online petíció, amelyben pont ezt követelik. Valakik.
FRISSÍTÉS: Csütörtök este (még április 1., ugye) a petíció titokzatos szerzői (az ötletgazda Adrian Sârbu újságíró) fellebbentették a fátylat a titokról: petíciójuk éppen annyira fake (vagyis poén), mint amennyire igaz. Ugyanazt csinálták, mint a politikusok: vettek egy valós problémát és jó politikus módjára adtak rá álmegoldásokat. Vagyis görbe tükröt tartottak a román politikai elit elé. Abban aztán nyugodtan nézegethetik magukat.
Április elseje van. Ilyenkor az ember rugalmasabban áll hozzá a (hülye) viccekhez. Ám amit „egy ismert nem kormányzati szerv”-nek nevezett, egyelőre totálisan titkos társaság (TTT) most online petíció formájában a világ elé tárt, azon… hát, hirtelenjében nem is tudjuk, röhögjünk-e egy jót, vagy a pézsénkért nyúljunk.
Ez a TTT megírt egy amolyan kiáltvány-félét, melynek azt a címet adta, hogy:
(Ezzel a címmel amúgy még 2020-ban megjelent egy cikk, egy eléggé gyanús helyen, csak épp ellenkező előjellel.) És azt is megírták, hogy miért. És azt is, hogy mit ajánlanak helyettük.
Nézzük az okokat, röviden: Románia nagy szarban van, mégpedig azért, mert velejéig korrupt adminisztrációk és kormányzatok követték egymást 1989 óta. Eddig oké, bár kicsit sommás a megállapítás, na.
És most jön a meredek: e betegség gyógyszerét az elődök ránk hagyták. És mi a gyógyszer? Hát, a külföldiek! Múltbéli példák: a német Károly (király), az olasz Davila, az örmény Spiru Haret, az angol Mária (királyné). Magyarokat nem említenek, de hát senki se tökéletes…
A TTT itt néhány fikciós példát is ad (és ezen muszáj röhögni): képzeljük el, hogy
Bukarestnek japán a főpolgármestere, a román postát kínaiak irányítják… Elképzeltük: muhaha! Ja, és megemlítik az ország álkisebbségi államelnökét, Temesvár és Bukarest 1. kerületi polgármesterét, illetve Arafat urat, mint példásan teljesítő idegeneket. Ez nem tréfa, ők tényleg léteznek…
És akkor az ajánlások:
- Egy elnöki bizottság létrehozása, amely kiszúrja a világ legjobb szakembereit, akik majd Romániát kihúzzák a szarból.
- A kiszúrt szakemberek alkalmazása, nyilván versenyvizsga alapján.
- Egy nemzetközi egységkormány megalakítása (a kiválaszottak közül), okvetlenül idegen miniszterelnökkel. Á, ide lenne ötletünk!
- Ugyanezt megcsinálni a helyi önkormányzatok szintjén is.
- Mondjon le az egész kormány, anblokk, de azonnal! Új választásokat kiírni, amikor is a pártok külföldi jelölteket indítsanak. (Na de álljon meg a menet, hát már van nemzetközi egységkormány, akkor minek még egy, mert a parlamenti választásoknak ez szokott lenni a végük…)
- szervezzenek népszavazást arról, hogy
Mert Bukarest az évszázados lopás és fanarióta korrupció fővárosa!
- A korrupt román ortodox tisztviselőket (hűha, a TTT tényleg mindennek nekimegy) kirúgni és idegen funkcionáriusokat a helyükre, akiknek a vallása feltételezi a tisztességet. (Na, erre nem is tudjuk, mit lehetne mondani.)
- a fenti változtatásokat (hogy miket? Hát hahó, új országot akarnak csinálni!) mindenféle extra kölcsön, adóemelés nélkül kell végrehajtani. Amennyi pénz van, legyen elég. Pont.
A petíció létezik, alá lehet írni (a címet nem adjuk meg, tessék húsvéti tojáskeresni! A petíció egyelőre létezik, már 260-an alá is írták.) Persze, a valós politikai elit egyelőre nem kommentálja. Kivéve a mindent IS kommentáló Diana Șoșoacă szenátor-überhősnőt, aki szerint ezt az egészet Iohannis és Dan Barna találta ki, amúgy meg nem érti, miért akarnak idegeneket, hiszen Romániát a kommunizmus bukása óta idegenek irányítják. No meg újságírók, egyéb megmondóemberek.
És akkor tessék, a mi saját feltételezéseink:
2. A petíció egy álhír, amelyett épp Diana Șoșoacă és bandája hozott létre, hogy idegenezhessen egy jót és tovább hergelje az amúgy is viharosan hullámzó kedélyeket.
3. A petíció egy álhír, amelyet a kormány és bandája talált ki, hogy legyen min vitatkozni, míg a járvány kicsit alább hagy.
4. A petíció egy álhír, amelyet egy ellenséges idegen hatalom (például Szamoa) talált ki, hogy… ööö… elterelje a figyelmet arról, hogy elitalakulatai beszivárognak Romániába és…
5. A petíció Romániát tiszta szívből szerető, neki fényes jövőt kívánó és ezért valamit tenni akaró honpolgárok műve. Akik elhiszik az összes baromságot, amit összehordtak.
6. Önök szerint?
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.