Nem vicc, de hülyén vicces: megjelent egy online petíció, amelyben pont ezt követelik. Valakik.
FRISSÍTÉS: Csütörtök este (még április 1., ugye) a petíció titokzatos szerzői (az ötletgazda Adrian Sârbu újságíró) fellebbentették a fátylat a titokról: petíciójuk éppen annyira fake (vagyis poén), mint amennyire igaz. Ugyanazt csinálták, mint a politikusok: vettek egy valós problémát és jó politikus módjára adtak rá álmegoldásokat. Vagyis görbe tükröt tartottak a román politikai elit elé. Abban aztán nyugodtan nézegethetik magukat.
Április elseje van. Ilyenkor az ember rugalmasabban áll hozzá a (hülye) viccekhez. Ám amit „egy ismert nem kormányzati szerv”-nek nevezett, egyelőre totálisan titkos társaság (TTT) most online petíció formájában a világ elé tárt, azon… hát, hirtelenjében nem is tudjuk, röhögjünk-e egy jót, vagy a pézsénkért nyúljunk.
Ez a TTT megírt egy amolyan kiáltvány-félét, melynek azt a címet adta, hogy:
(Ezzel a címmel amúgy még 2020-ban megjelent egy cikk, egy eléggé gyanús helyen, csak épp ellenkező előjellel.) És azt is megírták, hogy miért. És azt is, hogy mit ajánlanak helyettük.
Nézzük az okokat, röviden: Románia nagy szarban van, mégpedig azért, mert velejéig korrupt adminisztrációk és kormányzatok követték egymást 1989 óta. Eddig oké, bár kicsit sommás a megállapítás, na.
És most jön a meredek: e betegség gyógyszerét az elődök ránk hagyták. És mi a gyógyszer? Hát, a külföldiek! Múltbéli példák: a német Károly (király), az olasz Davila, az örmény Spiru Haret, az angol Mária (királyné). Magyarokat nem említenek, de hát senki se tökéletes…
A TTT itt néhány fikciós példát is ad (és ezen muszáj röhögni): képzeljük el, hogy
Bukarestnek japán a főpolgármestere, a román postát kínaiak irányítják… Elképzeltük: muhaha! Ja, és megemlítik az ország álkisebbségi államelnökét, Temesvár és Bukarest 1. kerületi polgármesterét, illetve Arafat urat, mint példásan teljesítő idegeneket. Ez nem tréfa, ők tényleg léteznek…
És akkor az ajánlások:
- Egy elnöki bizottság létrehozása, amely kiszúrja a világ legjobb szakembereit, akik majd Romániát kihúzzák a szarból.
- A kiszúrt szakemberek alkalmazása, nyilván versenyvizsga alapján.
- Egy nemzetközi egységkormány megalakítása (a kiválaszottak közül), okvetlenül idegen miniszterelnökkel. Á, ide lenne ötletünk!
- Ugyanezt megcsinálni a helyi önkormányzatok szintjén is.
- Mondjon le az egész kormány, anblokk, de azonnal! Új választásokat kiírni, amikor is a pártok külföldi jelölteket indítsanak. (Na de álljon meg a menet, hát már van nemzetközi egységkormány, akkor minek még egy, mert a parlamenti választásoknak ez szokott lenni a végük…)
- szervezzenek népszavazást arról, hogy
Mert Bukarest az évszázados lopás és fanarióta korrupció fővárosa!
- A korrupt román ortodox tisztviselőket (hűha, a TTT tényleg mindennek nekimegy) kirúgni és idegen funkcionáriusokat a helyükre, akiknek a vallása feltételezi a tisztességet. (Na, erre nem is tudjuk, mit lehetne mondani.)
- a fenti változtatásokat (hogy miket? Hát hahó, új országot akarnak csinálni!) mindenféle extra kölcsön, adóemelés nélkül kell végrehajtani. Amennyi pénz van, legyen elég. Pont.
A petíció létezik, alá lehet írni (a címet nem adjuk meg, tessék húsvéti tojáskeresni! A petíció egyelőre létezik, már 260-an alá is írták.) Persze, a valós politikai elit egyelőre nem kommentálja. Kivéve a mindent IS kommentáló Diana Șoșoacă szenátor-überhősnőt, aki szerint ezt az egészet Iohannis és Dan Barna találta ki, amúgy meg nem érti, miért akarnak idegeneket, hiszen Romániát a kommunizmus bukása óta idegenek irányítják. No meg újságírók, egyéb megmondóemberek.
És akkor tessék, a mi saját feltételezéseink:
2. A petíció egy álhír, amelyett épp Diana Șoșoacă és bandája hozott létre, hogy idegenezhessen egy jót és tovább hergelje az amúgy is viharosan hullámzó kedélyeket.
3. A petíció egy álhír, amelyet a kormány és bandája talált ki, hogy legyen min vitatkozni, míg a járvány kicsit alább hagy.
4. A petíció egy álhír, amelyet egy ellenséges idegen hatalom (például Szamoa) talált ki, hogy… ööö… elterelje a figyelmet arról, hogy elitalakulatai beszivárognak Romániába és…
5. A petíció Romániát tiszta szívből szerető, neki fényes jövőt kívánó és ezért valamit tenni akaró honpolgárok műve. Akik elhiszik az összes baromságot, amit összehordtak.
6. Önök szerint?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.