Hagi, Gică Popescu és Dorinel Munteanu miért is érdemelné meg a luxust? Bezzeg a pártelnök, a szenátus elnöke és a bukaresti főpolgármester...
Egészen sajátos rendszerben osztotta ki a közismert személyiségnek járó helyeket a jelenleg zajló Európa-bajnokságon társrendezőként szereplő Románia labdarúgó-szövetsége az első Bukarestben megrendezett meccsen: a luxusszektorban valamiért nem jutott hely néhány olyan arcnak, aki annak idején a pályán öregbítette az ország hírnevét.
A vasárnap esti Ausztria-Észak-Macedónia mérkőzést az ország legnagyobb, a nemzeti válogatott meccseire épített, reprezentatív stadionjában, a bukaresti Nemzeti Arénában rendezték meg.
Persze megszokott, hogy ilyenkor a házigazdák – jelen esetben a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) – nem csupán jelenlegi és volt futballsztárokat hívnak meg, hanem politikusokat is, elvégre utóbbiak is lehetnek futballrajongók.
De azért az is jelzésértékű, hova ülteti őket.
Nos, a FRF megmutatta, mit gondol a román labdarúgás nagyjairól: miközben olyan nevek, mint
addig több politikus – mint Ludovic Orban, a képviselőház és a kormány vezető erejét adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Anca Dragu, a szenátus első embere és Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere – a stadion VIP-szektorában, a legjobb helyeken ülve élvezhette végig a 3-1-es osztrák győzelemmel végződött meccset.
Orban azzal védekezett, hogy
Ha valakinek esetleg be kell mutatni őket: Hagi, akit a Kárpátok Maradonájaként emlegetnek, 125-ször szerepelt a román válogatottban 35 gólt szerezve, az 1994-es világbajnokságon 2 gólja mellett a negyeddöntőkig irányította a román válogatottat.
Popescu 1988. és 2003 között 115 alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, és 16 gólt szerzett.
Munteanu 1991 és 2007 között 134 alkalommal lépett pályára a román válogatottban, és 14 gólt szerzett.
Hagi – aki azóta Konstancán működtet labdarúgó-akadémiát, és a román élvonalban rendszerint jól szereplő Konstancai Viitorul csapatát is összegründolta – igyekezett korrektül kommentálni az ügyet, és csak annyit mondott: nincs különösebb baja, oda ült, ahol helyet kapott, a lényeg, hogy jó meccs volt.
Munteanu fájdalmasnak nevezte a rendezők döntését.
Popescu azért egy kicsit keményebb volt: egy bejegyzésben közölte, az, hogy ők nem ülhetnek a díszpáholyba, a FRF döntése volt, így végül ő maga vásárolt több ezer euró értékben jegyet családtagjai és barátai számára, és a lelátón, a szurkolók között úgy érezték magukat, mint annak idején, amikor a drukkerek még őket buzdították, például az 1994-es vébén.
Azt is megjegyezte, hogy
Már Bukarestet kivéve. De hát hol van ő egy Ludovic Orbanhoz képest?
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.