Már három románnál mutatták ki az új koronatörzset, de vélhetően ez csak a jéghegy csúcsa
Az új, nagy-britanniai törzsről van szó. Elmagyarázzuk, miért nehézkes az új változatok azonosítása.
Újabb két romániai állampolgárnál mutatták ki a koronavírus új, nagy-britanniai mutációját. Mindketten bukaresti lakosok, és egyikük sem utazott mostanában külföldre.
Korábban egy 27 esztendős giurgiui nőnél mutatták ki az új vírustörzset, ő is azt mondta, hogy nem járt külföldön az utóbbi periódusban, így mindhárom, eddig igazolt hazai beteg közvetett módon kaphatta meg a betegséget, ami arra enged követeztetni, hogy az új törzsnek sokkal több romániai fertőzöttje van, mint amiről tudunk.
A tesztek ugyanis mindössze azt mutatják ki, hogy valaki koronafertőzött-e vagy sem, azt már nem képesek megmutatni, hogy a vírus melyik változatával fertőződött meg az illető beteg. Ennek kiderítésére úgynevezett genomszekvenálásra van szükség, ami elég időigényes és költséges eljárás – kell hozzá egy baromi drága gép, amely képes összehasonlítani a betegektől vett vírusminták örökítőanyagát, ezzel pedig meg lehet állapítani, hogy az illető minta (az illető vírus) mennyire tér el az eredeti, vuhani vírustól. (Ha érdekli a téma, a Virológia Pécs Facebook-oldalán talál egy pontos és közérthető leírást.)
?Újabb mutációk, mutációs kisokos
A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje. A...
Közzétette: Virológia Pécs – 2020. december 20., vasárnap
A bökkenő azonban az – ahogyan Raed Arafat is rámutat – hogy Romániában mindössze három olyan laboratórium van, ahol ez az eljárás elvégezhető, így vélhetően csak a jéghegy csúcsát látjuk. A mostani két fertőzött mintáit a Matei Balș Intézetben szekvenálták. (Itt a cikkünk arról, miért lett volna érdemes Romániának sokkal több pénzt fektetni a genetikai kutatásba.) Az Egyesült Királyságban például a négy közegészségügyi szervezet és tucatnyi tudományos intézmény együttműködésével létrejött Covid-19 Genomics UK (COG-UK) nevű szervezet fedezte fel még szeptember végén az új törzset – ez összehasonlíthatatlanul több mintát jelent, mint amire itthon kapacitás van.
Az új törzs – többek között – a vírus úgynevezett tüskefehérjéjén mutálódott. A kórokozó ennek segítségével jut be az emberi sejtbe – az új törzs így mintegy 70 százalékkal fertőzőbb, mint az „őse”. Szerencsére legalább nem okoz súlyosabb tüneteket, mint a vuhani korona – a mostani két román fertőzött tünetei is mérsékeltek, mindketten otthoni karanténban lábadoznak.
Komoly probléma akkor lesz, ha a tüskefehérje olyan szinten fog mutálódni egy új változatban, hogy a meglévő vakcinák – amelyek éppen ezen fehérjét veszik célba – már nem lesznek ellene hatásosak. Reméljük ez nem fog bekövetkezni egyhamar.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
