Már három románnál mutatták ki az új koronatörzset, de vélhetően ez csak a jéghegy csúcsa
Az új, nagy-britanniai törzsről van szó. Elmagyarázzuk, miért nehézkes az új változatok azonosítása.
Újabb két romániai állampolgárnál mutatták ki a koronavírus új, nagy-britanniai mutációját. Mindketten bukaresti lakosok, és egyikük sem utazott mostanában külföldre.
Korábban egy 27 esztendős giurgiui nőnél mutatták ki az új vírustörzset, ő is azt mondta, hogy nem járt külföldön az utóbbi periódusban, így mindhárom, eddig igazolt hazai beteg közvetett módon kaphatta meg a betegséget, ami arra enged követeztetni, hogy az új törzsnek sokkal több romániai fertőzöttje van, mint amiről tudunk.
A tesztek ugyanis mindössze azt mutatják ki, hogy valaki koronafertőzött-e vagy sem, azt már nem képesek megmutatni, hogy a vírus melyik változatával fertőződött meg az illető beteg. Ennek kiderítésére úgynevezett genomszekvenálásra van szükség, ami elég időigényes és költséges eljárás – kell hozzá egy baromi drága gép, amely képes összehasonlítani a betegektől vett vírusminták örökítőanyagát, ezzel pedig meg lehet állapítani, hogy az illető minta (az illető vírus) mennyire tér el az eredeti, vuhani vírustól. (Ha érdekli a téma, a Virológia Pécs Facebook-oldalán talál egy pontos és közérthető leírást.)
?Újabb mutációk, mutációs kisokos
A mutáció az evolúció, így a vírusok evolúciójának is egyik fő mozgatóereje. A...
Közzétette: Virológia Pécs – 2020. december 20., vasárnap
A bökkenő azonban az – ahogyan Raed Arafat is rámutat – hogy Romániában mindössze három olyan laboratórium van, ahol ez az eljárás elvégezhető, így vélhetően csak a jéghegy csúcsát látjuk. A mostani két fertőzött mintáit a Matei Balș Intézetben szekvenálták. (Itt a cikkünk arról, miért lett volna érdemes Romániának sokkal több pénzt fektetni a genetikai kutatásba.) Az Egyesült Királyságban például a négy közegészségügyi szervezet és tucatnyi tudományos intézmény együttműködésével létrejött Covid-19 Genomics UK (COG-UK) nevű szervezet fedezte fel még szeptember végén az új törzset – ez összehasonlíthatatlanul több mintát jelent, mint amire itthon kapacitás van.
Az új törzs – többek között – a vírus úgynevezett tüskefehérjéjén mutálódott. A kórokozó ennek segítségével jut be az emberi sejtbe – az új törzs így mintegy 70 százalékkal fertőzőbb, mint az „őse”. Szerencsére legalább nem okoz súlyosabb tüneteket, mint a vuhani korona – a mostani két román fertőzött tünetei is mérsékeltek, mindketten otthoni karanténban lábadoznak.
Komoly probléma akkor lesz, ha a tüskefehérje olyan szinten fog mutálódni egy új változatban, hogy a meglévő vakcinák – amelyek éppen ezen fehérjét veszik célba – már nem lesznek ellene hatásosak. Reméljük ez nem fog bekövetkezni egyhamar.
Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?
Varga László Edgár
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!
Fall Sándor
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
