A magyar animáció nagy varázslója nem érhette meg utolsó műve bemutatóját, de mi ne hagyjuk ki!
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben”
– ha máshonnan nem is, az iskolai magyarórákról ismerősek lehetnek a magyar költészet emer remekbe szabott sorai (a Toldi előhangjának felütése), amelyek gyermekként – engem legalábbis – valamiféle misztikus borzongással töltöttek el.
Amikor Jankovics Marcell idén májusban elhunyt, a halálára írott nekrológomat azzal zártam, hogy várjuk utolsó monumentális vállalkozásának, a Toldinak a bemutatóját, amelyet ő maga sajna már nem érhetett meg. Most pedig itt van, elkészült, bemutatta vasárnap a Duna Televízió, mármint nem az egészet, hanem az előhang, illetve az első és második ének adaptációját, és nem csalódtunk benne.
Arany János talán legismertebb művét ugyanis tizenkét, fejenként mintegy tízperces epizódban (plusz előhang) dolgozta fel a Kecskemétfilm animációs filmstúdió – vagyis az elbeszélő költemény mindegyik énekét külön részben.
És bár a sorozat elkészítésén a híradások szerint a legendás kecskeméti műhely közel nyolcvan szakembere dolgozott, az egész fölött ott magasodik Jankovics Marcell alkotói alakja, az ő kézjegyét fedezni fel a rajzfilm minden képkockáján. Az a kézjegy, amit jól ismerhetünk a Magyar népmesékből, a János vitézből, a Fehérlófiából vagy Az ember tragédiájából, a kreatívan értelmezett magyar népi szimbólumkincs által meghatározott képi világ, a historizáló, de cseppet sem unalmas látásmód.
Ez utóbbit azért fontos megjegyezni, mert jó lenne, ha az se tántorodna el a Toldi megtekintésétől, aki számára a kötelező olvasmányok címkéhez kellemetlen emlékek társulnak. Rajzfilmek – pontosabban a bevallottan az ifjúság számára készült animációs munkák – esetében nincs jobb tesztalany a gyerekeknél. Márpedig én az első három részt a gyerekeim körében néztem meg: a kisebbek is élvezték, de a nagyobbik lányom, aki elrúgta a tizenkettőt, egyenesen imádta.
Hiszen ő már képes volt felfedezni a film szubtilis nyelvi és képi humorát, az olyan apró vizuális poénokat, mint hogy Arany figurája afféle fantom-elbeszélőként fintorog a duzzogó főhős háta mögött, a bivalyerős Miklós előtt elvonuló katonák lájkokat dobálnak a rudat tartó ifjúnak, a címerállatok vicsorogni kezdenek a pajzson, az állókép egy részlete viccesen bemozdul, Toldi Györgynek, a „rókalelkű bátyá”-nak farka nő hátul, a zabáló vitézek sáskává változnak vagy a vetkőző legények felsőteste szelektíven barnult – mindezt úgy, hogy a humor és az irónia cseppet sem vesz el a szöveg és a kép veretességéből.
Szóval várjuk a következő epizódokat, vasárnap esténként a Dunán, közép-európai idő szerint 19.40-kor (az eddigiek visszanézhetők a Médiaklikken, itt az előhang, itt az első ének, itt pedig a második).
Kösz, Jankovics mester – az Aranyért, ami fénylik.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
További híreink: elhunyt Kincses Előd, a marosvásárhelyi fekete március nagy tanúja, leégett a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás, és van ahol idén már másodszor virágzik a cseresznye…
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Jövő héten jelenti be a kormány a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot. Két hónapos kiskutyát dobott ki az ablakon egy pașcani férfi.
Az egészségügyi minisztérium sürgősségi rendeletet készít elő, amelyik lehetővé tenné az állami intézményeknél alkalmazott orvosok munkaszerződésének felbontását, ha munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Két fiatal vesztette életét egy közlekedési balesetben vasárnapra virradóan Râmnicu Vâlceában. A rendőrség üldözte őket, miután nagy sebességgel közlekedtek, és nem álltak meg a jelzésre – közölte vasárnap a Vâlcea megyei rendőrség.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.