Jöjjön velünk fotót elemezni!
Szembejött velünk a Facebookon egy fotó, amit már most, január elején az év leginkább lehangoló helyzet- és állapotábrázoló szociofotójának nyilvánítunk.
A képet Kolozs megye prefektusi hivatala osztotta meg és azt ábrázolja, hogy Mircea Abrudean prefektus ellátogatott a megyei útlevélosztályra.
[embed]https://www.facebook.com/PrefecturaCluj/photos/pcb.1459884754174965/1459798330850274/?type=3&theater[/embed]
Sima munkalátogatás, de ha kicsit elmerülünk a képben, annál sokkal több jön elő. Nézzük először is a prefektust, ahogy ott áll tanácstalanul, béna testtartásban, üres tekintettel. Aztán mellette a hölgy, aki minden bizonnyal az útlevélosztály dolgozója, az útlevélkibocsátásban megzavart doámná XY, látszik, hogy meg is adná a tiszteletet a magas rangú vendégnek, de azért nem is akar annyira meghunyászkodni, ennek a kettőnek az ellentmondásos feszültsége pedig rövidre zárja a testtartásvezérlő agyközpontját.
Aztán nézzük a környezetet, ezt a neo-poszttranzicionalista romániai hivatali enteriőrt! A festéket, lakkot ősidők óta nem látott faburkolat, fölötte a retkes fallal. A legolcsóbb fehér termopán-ablakból összedobott térelválasztó elem a tejüveggel és a hasonló anyagminőségű irodaajtó. Az elképzelhető leglehangolóbb ócska, szürke szalagfüggöny az ablakon. Mellette a két feles és fél doboz cigi között a falra gányolt légkondi és az alája applikált (de nem működő) képernyő lógó vezetékei. A falra ragasztott „tájékoztató” papírok (szigorúan Times New Roman betűtípusssal nyomtatva). A termopán izén látható kis elektronikus kijelzők, amelyek megszabják, mikor melyik szerencsétlen polgárt várják szigorú tekintetek egyik vagy másik ügyintéző ablaknál (itt most csak az 1-esnél, a másik kettő nem működik, mert valószínőleg ebédszünet vagy váltás van, esetleg a doámnának sürgős elintéznivalója van valahol, amit minden bizonnyal golyóstollal odafirkantott „10 perc múlva jövök” fecnivel is jelez az ablaknál).
Jó nézelődést!
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.