Jöjjön velünk fotót elemezni!
Szembejött velünk a Facebookon egy fotó, amit már most, január elején az év leginkább lehangoló helyzet- és állapotábrázoló szociofotójának nyilvánítunk.
A képet Kolozs megye prefektusi hivatala osztotta meg és azt ábrázolja, hogy Mircea Abrudean prefektus ellátogatott a megyei útlevélosztályra.
[embed]https://www.facebook.com/PrefecturaCluj/photos/pcb.1459884754174965/1459798330850274/?type=3&theater[/embed]
Sima munkalátogatás, de ha kicsit elmerülünk a képben, annál sokkal több jön elő. Nézzük először is a prefektust, ahogy ott áll tanácstalanul, béna testtartásban, üres tekintettel. Aztán mellette a hölgy, aki minden bizonnyal az útlevélosztály dolgozója, az útlevélkibocsátásban megzavart doámná XY, látszik, hogy meg is adná a tiszteletet a magas rangú vendégnek, de azért nem is akar annyira meghunyászkodni, ennek a kettőnek az ellentmondásos feszültsége pedig rövidre zárja a testtartásvezérlő agyközpontját.
Aztán nézzük a környezetet, ezt a neo-poszttranzicionalista romániai hivatali enteriőrt! A festéket, lakkot ősidők óta nem látott faburkolat, fölötte a retkes fallal. A legolcsóbb fehér termopán-ablakból összedobott térelválasztó elem a tejüveggel és a hasonló anyagminőségű irodaajtó. Az elképzelhető leglehangolóbb ócska, szürke szalagfüggöny az ablakon. Mellette a két feles és fél doboz cigi között a falra gányolt légkondi és az alája applikált (de nem működő) képernyő lógó vezetékei. A falra ragasztott „tájékoztató” papírok (szigorúan Times New Roman betűtípusssal nyomtatva). A termopán izén látható kis elektronikus kijelzők, amelyek megszabják, mikor melyik szerencsétlen polgárt várják szigorú tekintetek egyik vagy másik ügyintéző ablaknál (itt most csak az 1-esnél, a másik kettő nem működik, mert valószínőleg ebédszünet vagy váltás van, esetleg a doámnának sürgős elintéznivalója van valahol, amit minden bizonnyal golyóstollal odafirkantott „10 perc múlva jövök” fecnivel is jelez az ablaknál).
Jó nézelődést!
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.