Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök végre átvette a Nagy Károly-díjat. És trianonozott is egyet

Trianonról is kérdezték, Iohannis válaszolt, ahogy tudott

Az aacheni eseményen megkérdezték Iohannist, mi a véleménye „egy szomszédról, aki néha Európa-ellenesen viselkedik és megkérdőjelezi a trianoni határokat”, vagyis egyértelműen Magyarországról.

„Kicsit olyan, mint amikor egy családi találkozón az egyik unokatestvér ötpercenként ügyetlenkedik egyet, de nem dobjuk ki, mert rokon. Próbáljuk rendre utasítani, integrálni, megnyugtatni, ez a receptje ennek. Nem támogatom, hogy kirúgjuk, eltávolítsuk a szervezetből, az ilyen büntetések nem hoznak olyan eredményt, amit sokan remélnek. Szerintem ezeknek az embereknek világosan el kell mondanunk szemtől szembe, mik az elvárások és folytatnunk kell a folyamatot”

– válaszolt az elnök.

„Tudom, hogy a velünk szomszédos országról beszél, és engem is idegesítenek, még jobban is, mint Önt, a Trianonnal kapcsolatos kijelentéseik. Én vagyok az állam elnöke, én erdélyi vagyok, mi pedig népszavazással döntöttünk, vagyis mi népként azt mondtuk: csatlakozni kívánunk Romániához, nem loptunk el senkitől semmit, az önrendelkezési jogunkról van szó. Így lett Erdély Románia része. Akkor lett Kárpátalja is Ukrajna része és így tovább. De ezeket nem kell, és senki nem is kívánja visszamenőlegessé tenni, senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Vélhetően csak néhány populista, de ezek a populisták léteznek Európában és csak eredményekkel lehet őket legyőzni” – folytatta Iohannis.