Két kézen sem lehet megszámolni, hány miniszter keveredett kínosabbnál kínosabb plágiumgyanúba az elmúlt évek során

Nem Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter volt az első, és valószínűleg nem is az utolsó kormánytag, aki plágiumgyanúba keveredvén lemondásra kényszerült. Nicolae Ciucă kormányában is sokan követhetnék a példáját, kezdve mindjárt a kormányfővel, aki doktori dolgozatának negyedét másolhatta le forrásmegjelölés nélkül, saját szellemi termékének állítva be mások munkáját. Azt az ügyet állítólag egy, a Nemzeti Liberális Párthoz közel álló, időközben nyugdíjba vonult bíró közreműködésével sikerült elsimítani, Cîmpeanu 92 oldalas másolását a jelek szerint már nem lehetett.

Az aktuális kabinetnél maradva, korábban plágiumgyanú merült fel Lucian Bode belügyminiszter dolgozatával kapcsolatosan is, de

egy nappal a teljes anyag közzétételére megadott határidő előtt titkosította a munkáját.

Ugyanakkor híre-hamva sincs annak a matematikai tárgyú könyvnek, melyet Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter az apjával közösen írt, pedig negyven matematikus kérte, hogy tegyék elérhetővé.

Még korábbi időkre visszatekintve, emlékezetes volt, amikor Florin Roman kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter mindössze három hétnyi mandátum után távozott Florin Cîțu kormányából. Róla kiderült: önéletrajzában valótlanul állította, hogy a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végzett. Ha ez nem lett volna elég, mesteri disszertációjának nagy részével kapcsolatosan is gondok adódtak.

A sor folytatható olyan nevekkel, mint Victor Ponta volt kormányfő, Gabriel Oprea volt kormányfő-helyettes és védelmi miniszter, Mihai Tudose volt kormányfő, Radu Stroe egykori belügyminiszter, Ioan Mang volt oktatási tárcavezető, Mihai Stănișoară volt védelmi miniszter, Liviu Pop volt oktatási miniszter, valamint Petre Tobă volt belügyminiszter. Ha ez egy bajnokság lenne, akkor a most említett Tobă simán megnyerné:

390 oldalas doktori dolgozatából 250 oldalt lopott.

Az új felsőoktatási törvényt előkészítő Sorin Cîmpeanu egy csapásra megoldotta volna a problémát azzal, hogy megszünteti az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot (CNATDCU), és az egyetemek hatáskörébe rendeli az átvilágításokat. Joggal keltett gyanút, hogy tervét éppen akkor dobta be a köztudatba, amikor Nicolae Ciucă kormányfő plágiumbotránya kirobbant.