// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Karanténdalok, vírusnóták: így ihlette meg a járvány a zenészeket (VIDEÓKkal)

// HIRDETÉS

Se szeri, se száma a járványhelyzetre reagáló zenei produkcióknak. Ezekből válogattunk néhányat.

Aligha volt az elmúlt évtizedekben olyan esemény vagy állapot, amely annyi művészt – főként zenészeket, de írókat is –, illetve jóindulatú műkedvelőt ösztönzött volna arra, hogy lantot ragadjon és megénekelje, mint a koronavírus okozta válsághelyzet. A színvonal, enyhén szólva, hullámzó, de legalább a műfaji változatosság gyönyörködtet: van itt rap/hiphop, mulatós, manele, pop, rock, metál, vicces és komoly, eredeti és feldolgozás, megható és agyzsibbasztó, egyszóval minden is.

Ezekből a dalokból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót, egy nagyon eklektikus válogatást, magyar, román és angol nyelvűeket, hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül, mert a merítés nagyon széles. Ezért az „és azt miért hagytátok ki, hogy…?” típusú kérdések helyett inkább kommentben várjuk az újabb és/vagy kimaradt gyöngyszemeket.

(Megjegyzés: tudjuk, hogy a helyzet súlyos, de a katasztrófahírek tengerében nem árt egy kis lazítás. Zenével vagy anélkül.)

Nagyon mélyről kezdjük, hogy legyen hová fejlődni. Ezt a korai manele-perlát, amelyben egy finoman szólva kiskorú művésznő azt tanácsolja a koronavírusnak, hogy húzzon vissza Kínába iziben, mert a románok acélból vannak, ezért nem fog rajtuk a betegség, már akkor sem hittük el, amikor február elején először láttuk. Hát, nem ment vissza.

A román rapper, aki metafizikai távlatokba helyezi a járványt. Felrója az embereknek, hogy bedőlnek a média hisztériakeltésének, pedig a koronavírusnál súlyosabb problémák is vannak a világon, például a nyomor, a szegénység. A vírus Isten büntetése, amiért megfeledkeztünk róla, hiszen – teszi fel a költői kérdést – mikor imádkoztunk utoljára? Na ugye.

Az első magyar karanténsláger, amelyet történetesen egy humorista készített. És pont az a baj vele (ha van), hogy nem lehet eldönteni, mennyire akar vicces lenni és mennyire tanítóbácsisan didaktikus – attól tartok, ezt maga Kovács András Péter sem döntötte el. Persze, az üzenetet át kell adni – valóságos használati utasítást kapunk –, de arról ismerszik meg a jó humorista, hogy ezt a feladatot úgy abszolválja, hogy közben humorban nem ismer tréfát. Amúgy egész jó – és főleg hasznos – dal.

És akkor a román humoristák bemutatják, hogyan kell olyan közszolgálati jellegű karantén-videoklipet készíteni, amelyben ott van a lényeg – a távolságtartásra és otthonmaradásra buzdítás –, de közben vicces is, és nem megy át hegyi beszédbe a végén. Az alapképlet nagyon hasonló a KAP videójához: a lírai alanyt mindennemű csábítások érik – különösen pajkos kollégái részéről – annak érdekében, hogy kimozdítsák otthoni magányából, de ő nem hagyja magát. Hajrá!

Erdély Dupla Kávéja a „mulatási” után megteremtette a „kijárási” műfaját, Kis Grófo sápadhat az irigységtől. A lírai én parádésan fogalmazza meg az egzisztenciális kiszolgáltatottság, a kozmikussá tágított idegenségérzet (amennyiben egyenesen az űrbe küldi a koronavírust, de csak miután elmosta a vén Nílus) mélyen emberi életérzését, feltéve a válsághelyzet kínzó kérdéseit: „Nem tudok kimenni az utcára,/hogy fogok majd pénzt keresni piára?”, illetőleg „szeretőmmel, mondd, mi lesz?”, hiszen „a kozmetika zárva, az asszony bőg”. Nem lennénk a koronavírus helyében.

FankaDeli, a nemzeti rapper vállaltan pátoszos dallal buzdít otthonmaradásra. Cseppet sem akar humoros lenni, a helyzet tragikus, üzeni minden sora és képkockája (amelyeken feltűnik néhány ismert arc is, Kalapács Józseftől Kovács „Kokó” Istvánon át Pajor Tamásig). Klisés, persze, de őszintén és vállaltan az (bár „a halál trójai lova” szókapcsolattal nehezen tudok kibékülni), mondandója veleje, hogy háború zajlik, és csak katonai erények segítenek a túlélésben: rend, fegyelem, felelősség, odaadás.

A Dal, Amelyben Minden Szót Nagybetűvel Énekelnek. Varga Miklós Vén Európájának átiratából épp az hiányzik, ami FankaDelinél megvan: az őszinte, egyszerű és emberi pátoszosság. Helyette olyan csináltan poétikus(nak szánt) sorokat kapunk, mint „ne hulljon jégesőként ránk a félelem”, és jólfésült fiatalembereket, akik a ragály elleni küzdelem hevében hősiesen felöltik a szájmaszkot, de a társadalmi távolságtartás elemi szabályait nem tartják be. Mondjunk valami pozitívat is: jó a zene!

Nagy Feró és a Beatrice csinált egy olyan nótát, amely arról szól, hogy szóljon a rock, de maradj otthon. Mert lehet, hogy a rock örök és elpusztíthatatlan, az is lehet, halhatatlan, csak a rockerek halandók. Ennyi, nem több és nem kevesebb. Tipikus beatricés minimál punkrock-zúzás, némi nagyferós bohóckodással a nappaliból-konyhából-hálószobából-gyerekszobából-udvarról, mindenki ott zenél, ahol éri, a saját otthonában. Nem nagy szám, de pont jó, a célnak megfelel.

(Megjegyzés a „házi” videoklipekhez: számos olyan produkció készült a napokban, hetekben, amely úgy született, hogy a zenészek a saját lakásukban vették fel a saját hangszeres-énekes részüket – pl.

">itt,

">itt és

">itt –, de a válogatásunkba csak olyanok kerültek be, amelyek kifejezetten erről a helyzetről szólnak.)

A KFT tagjai – Feróékhoz hasonlóan – barkácsüzemmódban készítettek antivírus-videót, mégpedig úgy, hogy újraértelmezték talán legnagyobb slágerüket, az Afrikát. Szóba se jöhet Skandinávia, naná, az korábban sem jöhetett szóba, de most már a jó meleg Afrika sem, mert az utazásnak kampó, hogy klasszikust idézzünk. Ezért aztán: „Párduc, oroszlán, gorilla, makákó, bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdió, fekete nők, hiába várnak, nem megyünk sehova.” Legyen otthon fülledt az erotika.

A Queen Bohamian Rhapsodyjának koronavírusra adaptált feldolgozásán nem találhatunk fogást. Oké, nem Freddie Mercury énekli, de ezen már aligha lehet segíteni – és, jegyezzük meg, Adrian Grimes vokális teljesítményére sem lehet, enyhén szólva, panaszunk. A zenéről nincs mit mondani, hangjegyre megegyezik az eredetivel, a szöveg pedig úgy adagolja a fekete humort, hogy cseppet sem válik bántóvá. („Mama I just killed a man/I didn't stay inside in bed/I walked past him, now he's dead”, megáll az ész.)

Mivel általában kiütést kapok a Live Aid-szerű, „énekeljünkegyüttegyjobbvilágért” típusú all star-himnuszoktól, egyet választottam ki (pont a szöveg feltöltése közben futottam bele egy

">másikba is), Presser Gáborék Neked írom a dalt című örökzöldjének újraértelmezett változatát. Nincs semmi átírás, ez ugyanaz a dal, csak a magyar könnyűzene ismert sztárjai – Sztevanovity Zorántól Varga Liviuson és Pély Barnán át Horváth Charlie-ig – éneklik fel „közösen”, az üzenetet pedig Presser mutatja fel a végén: „Embert gyógyítasz, gyereket tanítsz” – igen, #nekedénekelek. Szép, visszafogott, felemelő.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS