Egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, munkavállaláshoz egyaránt joguk van azoknak a külföldi állampolgároknak, akik menekültként érkeznek Romániába, sőt lakbér-támogatást is kaphatnak. Fontos azonban, hogy a segítségért folyamodó személy kapja meg a menekültstátuszt – ebben az esetben szinte ugyanolyan jogokkal rendelkezik az ország területén, mint bármelyik más lakos, leszámítva a szavazathoz és a köztisztség betöltéséhez való jogot.

Az országos menekültügyi tanácstól származó információk szerint a menekültek a menekültstátusz kérvényezése után három hónappal már törvényesen vállalhatnak munkát.

Jelenleg is érvényes az ukrán-orosz fegyveres konfliktus előtti szabály, miszerint az ukrán állampolgárok érvényes utazási okmánnyal 90 napig tartózkodhatnak az országban. A határátlépéshez tehát szükséges egy személyi igazolvány vagy útlevél, ez alól csak abban az esetben tekintenek el,

ha az illető még a határnál nemzetközi védelemhez folyamodik.

A menekültügyi eljárást a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló genfi egyezményeknek megfelelően bonyolítják le.

A határőrök menekültstátusz igénylése esetén értesítik a bevándorlási hivatalt, és amíg a folyamat tart, a menekültközpontokba vagy az ideiglenes menekülttáborokba szállítják a kérvényezőt. Egy 2006-ban módosított törvény meghatározza, hogy milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak a menekültekre. Kérhetnek anyagi támogatást (ez legfeljebb 450 lej lehet), és joguk van a menekültközpontok ellátását igénybe venni. A bevándorlási hivatal mindegyik menekülttel elbeszélget a nemzetközi védelemre irányuló kérés elbírálásához. A menekültstátusz megszerzése mellett lehetőség van úgynevezett kiegészítő védelmi jogállás kéréséhez is.

Az integrációs program teljesítése után lakbértámogatást kérhetnek a bevándorlási hivataltól,

mely a rendelkezésre álló pénzügyi keretnek megfelelően akár a lakbér 50 százalékát is kifizetheti. A román állam egy évig havi 540 lej vissza nem térítendő támogatást ítélhet meg a jövedelem nélküli, önellátásra képtelen menekülteknek. Fontos tudni, hogy a menekültközpontokat elsősorban azoknak tartják fenn, akik kérték a román állam védelmét, tehát még nem rendelkeznek nemzetközi védelemmel, kiegészítő védelmi jogállással, menekültstátusszal, de folyamatban van. A menedékjogot már megszerző személyeknek csak annak függvényében tudnak helyet biztosítani, hogy mennyire telítettek a központok.