Miről szól az előrehozott választások előtti politikai hisztéria? Cristian Tudor Popescu írása.
Jelen szöveg a Republica oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ha szociáldemokrata (PSD) propagandista lennék, azt üvöltözném, hogy megengedhetetlen a játékszabályok mérkőzés előtti módosítása. Mit számít, hogy egy évvel ezelőtt nagyon is elfogadható volt a PSD számára, az élet megy tovább!
Ha liberális (PNL) propagandista lennék, azt mondanám, hogy a jelenlegi választási rendszer több mint egy millió embert akadályoz szavazati joga gyakorlásában, tehát muszáj változtatni. Főleg úgy, hogy ebből a millióból sokan a PNL-re szavaznak, nem a PSD-re!
Ha USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) propagandista lennék, ma pirosat mondanék, holnap sárgát, mint egy szemellenzős papagáj.
De mivel újságíró vagyok és maradok, nem tehetek mást, mint hogy logikusan elemzem a liberálisok által javasolt parlamenti választási szavazási módot.
Szóval én, tősgyökeres bukaresti a választás napján valamilyen ügyben Kolozsvárra megyek. A jelenlegi törvény szerint, mely úgy rendelkezik, hogy csak Bukarestben szavazhatok,
Ami meglehetősen tisztességtelen, ugyanis az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a szavazás szabad, nem függhet a tartózkodási helytől. Igen, helyes és természetes, hogy csak a lakóhelynek megfelelő megye listájára lehet szavazni, de ez bárhol lehetséges kell legyen.
Az Orban-kormány úgy módosítja ezt a törvényt, hogy egy nem demokratikus korlátozást felvált egy másikkal: Kolozsváron is szavazhatok, de csak a kolozsvári szavazólapokon szereplő parlamenti listákra. Nem szavazhatok a saját lakóhelyemre vonatkozó listára, köteles vagyok egy olyan listát választani, amelyhez – nagyon valószínű módon – semmi közöm sincs. Igen, szavazhat az ember a kedvenc pártjára, még akkor is, ha a jelölteket nem ismeri, mondják a liberálisok.
Nos, akkor miután az egyéni körzetes választásról áttértünk a listásra, most megtesszük a következő lépést is:
Holmi betűk mellé pecsételünk: PNL, PSD, USR, RMDSZ és így tovább. Ennyi.
Ezáltal felerősítenek egy 30 éve jelenlévő káros hatást: a bizalmatlan és járatlan polgárok nagyon ritkán fordulnak ahhoz a képviselőhöz vagy szenátorhoz, aki állítólag „értük” van, sokan még a nevét sem tudják. Végletessé válik majd a parlamenti képviselők elszemélytelenedése és felelősségfosztása. A parlamentbe bekerülők gyakorlatilag csak holmi a párt érdekében automatikusan szavazgató „munkaerővé” válnak, a mostaninál is rosszabb helyzetet teremtve.
Van valamilyen helyes és demokratikus megoldás?
Igen. Bárki, bárhol adhassa le szavazatát a lakóhelye szerinti megye listájára. Ehhez azonban elektronikus szavazásra van szükség, hogy végre lehessen hajtani a voksok szavazókörök közötti mozgatását.
Nincs elektronikus szavazásunk és senkit sem érdekel. De még így is van egy másik, „kézi” lehetőség: bárhol lennék is, bemutatom a személyi irataimat és helyben kinyomtatják nekem a szavazólapot. Ezt az erre kijelölt bizottsági tagok mindenki szeme láttára lepecsételik és szignózzák, ezután pedig ugyanúgy kezelik, mint a Hivatalos Közlöny által kinyomtatott szavazólapokat.
A kérdés a következő:
Válasz: mert a közvélemény-kutatásokban bízó PNL egyedül akar kormányozni, fölényesen megnyerve az előrehozott választást. Ezért nem igyekezett törvénybe iktatni a kétfordulós helyhatósági választást, ami az USR-nek is helyeket biztosított volna a közigazgatásban, amelyek alapján az „ifjoncok” is elég jó parlamenti választási eredményt érhettek volna el ahhoz, hogy együtt kormányozzanak majd a PNL-vel.
De egyáltalán nem kizárt, hogy Iohannis nagy taktikája nyomán a liberálisoknak az egyfordulós szavazás révén megerősödött területi szervezetekkel rendelkező PSD-vel kell majd megküzdeniük novemberben.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.