Miről szól az előrehozott választások előtti politikai hisztéria? Cristian Tudor Popescu írása.
Jelen szöveg a Republica oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ha szociáldemokrata (PSD) propagandista lennék, azt üvöltözném, hogy megengedhetetlen a játékszabályok mérkőzés előtti módosítása. Mit számít, hogy egy évvel ezelőtt nagyon is elfogadható volt a PSD számára, az élet megy tovább!
Ha liberális (PNL) propagandista lennék, azt mondanám, hogy a jelenlegi választási rendszer több mint egy millió embert akadályoz szavazati joga gyakorlásában, tehát muszáj változtatni. Főleg úgy, hogy ebből a millióból sokan a PNL-re szavaznak, nem a PSD-re!
Ha USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) propagandista lennék, ma pirosat mondanék, holnap sárgát, mint egy szemellenzős papagáj.
De mivel újságíró vagyok és maradok, nem tehetek mást, mint hogy logikusan elemzem a liberálisok által javasolt parlamenti választási szavazási módot.
Szóval én, tősgyökeres bukaresti a választás napján valamilyen ügyben Kolozsvárra megyek. A jelenlegi törvény szerint, mely úgy rendelkezik, hogy csak Bukarestben szavazhatok,
Ami meglehetősen tisztességtelen, ugyanis az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a szavazás szabad, nem függhet a tartózkodási helytől. Igen, helyes és természetes, hogy csak a lakóhelynek megfelelő megye listájára lehet szavazni, de ez bárhol lehetséges kell legyen.
Az Orban-kormány úgy módosítja ezt a törvényt, hogy egy nem demokratikus korlátozást felvált egy másikkal: Kolozsváron is szavazhatok, de csak a kolozsvári szavazólapokon szereplő parlamenti listákra. Nem szavazhatok a saját lakóhelyemre vonatkozó listára, köteles vagyok egy olyan listát választani, amelyhez – nagyon valószínű módon – semmi közöm sincs. Igen, szavazhat az ember a kedvenc pártjára, még akkor is, ha a jelölteket nem ismeri, mondják a liberálisok.
Nos, akkor miután az egyéni körzetes választásról áttértünk a listásra, most megtesszük a következő lépést is:
Holmi betűk mellé pecsételünk: PNL, PSD, USR, RMDSZ és így tovább. Ennyi.
Ezáltal felerősítenek egy 30 éve jelenlévő káros hatást: a bizalmatlan és járatlan polgárok nagyon ritkán fordulnak ahhoz a képviselőhöz vagy szenátorhoz, aki állítólag „értük” van, sokan még a nevét sem tudják. Végletessé válik majd a parlamenti képviselők elszemélytelenedése és felelősségfosztása. A parlamentbe bekerülők gyakorlatilag csak holmi a párt érdekében automatikusan szavazgató „munkaerővé” válnak, a mostaninál is rosszabb helyzetet teremtve.
Van valamilyen helyes és demokratikus megoldás?
Igen. Bárki, bárhol adhassa le szavazatát a lakóhelye szerinti megye listájára. Ehhez azonban elektronikus szavazásra van szükség, hogy végre lehessen hajtani a voksok szavazókörök közötti mozgatását.
Nincs elektronikus szavazásunk és senkit sem érdekel. De még így is van egy másik, „kézi” lehetőség: bárhol lennék is, bemutatom a személyi irataimat és helyben kinyomtatják nekem a szavazólapot. Ezt az erre kijelölt bizottsági tagok mindenki szeme láttára lepecsételik és szignózzák, ezután pedig ugyanúgy kezelik, mint a Hivatalos Közlöny által kinyomtatott szavazólapokat.
A kérdés a következő:
Válasz: mert a közvélemény-kutatásokban bízó PNL egyedül akar kormányozni, fölényesen megnyerve az előrehozott választást. Ezért nem igyekezett törvénybe iktatni a kétfordulós helyhatósági választást, ami az USR-nek is helyeket biztosított volna a közigazgatásban, amelyek alapján az „ifjoncok” is elég jó parlamenti választási eredményt érhettek volna el ahhoz, hogy együtt kormányozzanak majd a PNL-vel.
De egyáltalán nem kizárt, hogy Iohannis nagy taktikája nyomán a liberálisoknak az egyfordulós szavazás révén megerősödött területi szervezetekkel rendelkező PSD-vel kell majd megküzdeniük novemberben.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.