Miről szól az előrehozott választások előtti politikai hisztéria? Cristian Tudor Popescu írása.
Jelen szöveg a Republica oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ha szociáldemokrata (PSD) propagandista lennék, azt üvöltözném, hogy megengedhetetlen a játékszabályok mérkőzés előtti módosítása. Mit számít, hogy egy évvel ezelőtt nagyon is elfogadható volt a PSD számára, az élet megy tovább!
Ha liberális (PNL) propagandista lennék, azt mondanám, hogy a jelenlegi választási rendszer több mint egy millió embert akadályoz szavazati joga gyakorlásában, tehát muszáj változtatni. Főleg úgy, hogy ebből a millióból sokan a PNL-re szavaznak, nem a PSD-re!
Ha USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.) propagandista lennék, ma pirosat mondanék, holnap sárgát, mint egy szemellenzős papagáj.
De mivel újságíró vagyok és maradok, nem tehetek mást, mint hogy logikusan elemzem a liberálisok által javasolt parlamenti választási szavazási módot.
Szóval én, tősgyökeres bukaresti a választás napján valamilyen ügyben Kolozsvárra megyek. A jelenlegi törvény szerint, mely úgy rendelkezik, hogy csak Bukarestben szavazhatok,
Ami meglehetősen tisztességtelen, ugyanis az alkotmány úgy rendelkezik, hogy a szavazás szabad, nem függhet a tartózkodási helytől. Igen, helyes és természetes, hogy csak a lakóhelynek megfelelő megye listájára lehet szavazni, de ez bárhol lehetséges kell legyen.
Az Orban-kormány úgy módosítja ezt a törvényt, hogy egy nem demokratikus korlátozást felvált egy másikkal: Kolozsváron is szavazhatok, de csak a kolozsvári szavazólapokon szereplő parlamenti listákra. Nem szavazhatok a saját lakóhelyemre vonatkozó listára, köteles vagyok egy olyan listát választani, amelyhez – nagyon valószínű módon – semmi közöm sincs. Igen, szavazhat az ember a kedvenc pártjára, még akkor is, ha a jelölteket nem ismeri, mondják a liberálisok.
Nos, akkor miután az egyéni körzetes választásról áttértünk a listásra, most megtesszük a következő lépést is:
Holmi betűk mellé pecsételünk: PNL, PSD, USR, RMDSZ és így tovább. Ennyi.
Ezáltal felerősítenek egy 30 éve jelenlévő káros hatást: a bizalmatlan és járatlan polgárok nagyon ritkán fordulnak ahhoz a képviselőhöz vagy szenátorhoz, aki állítólag „értük” van, sokan még a nevét sem tudják. Végletessé válik majd a parlamenti képviselők elszemélytelenedése és felelősségfosztása. A parlamentbe bekerülők gyakorlatilag csak holmi a párt érdekében automatikusan szavazgató „munkaerővé” válnak, a mostaninál is rosszabb helyzetet teremtve.
Van valamilyen helyes és demokratikus megoldás?
Igen. Bárki, bárhol adhassa le szavazatát a lakóhelye szerinti megye listájára. Ehhez azonban elektronikus szavazásra van szükség, hogy végre lehessen hajtani a voksok szavazókörök közötti mozgatását.
Nincs elektronikus szavazásunk és senkit sem érdekel. De még így is van egy másik, „kézi” lehetőség: bárhol lennék is, bemutatom a személyi irataimat és helyben kinyomtatják nekem a szavazólapot. Ezt az erre kijelölt bizottsági tagok mindenki szeme láttára lepecsételik és szignózzák, ezután pedig ugyanúgy kezelik, mint a Hivatalos Közlöny által kinyomtatott szavazólapokat.
A kérdés a következő:
Válasz: mert a közvélemény-kutatásokban bízó PNL egyedül akar kormányozni, fölényesen megnyerve az előrehozott választást. Ezért nem igyekezett törvénybe iktatni a kétfordulós helyhatósági választást, ami az USR-nek is helyeket biztosított volna a közigazgatásban, amelyek alapján az „ifjoncok” is elég jó parlamenti választási eredményt érhettek volna el ahhoz, hogy együtt kormányozzanak majd a PNL-vel.
De egyáltalán nem kizárt, hogy Iohannis nagy taktikája nyomán a liberálisoknak az egyfordulós szavazás révén megerősödött területi szervezetekkel rendelkező PSD-vel kell majd megküzdeniük novemberben.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?