Harminc évvel később: a kommunista katasztrófa
A humanizált kommunizmus délibábos útja történelmi zsákutca. Csak ezt nem mindenki hajlandó elismerni. Sőt! Újra folyik az agitáció veszélyes játéka.
Jelen szöveg az Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc évvel a közép- és kelet-európai népi demokráciák összeomlása után a kommunista zsarnokság fél évszázadának képe egy közösségeket feldúló és sorsokat megnyomorító katasztrófát mutat. Ami az utópia prométheuszi jelében indult, a gazdasági összeomlás és az erkölcsi züllés – fénytelen – csillagzata alatt ért véget.
A regenerálódás ígérete az állampárt uralmához és a politikai rendőrség terrorjához vezetett. A dolgozó emberek kapitalizmus bilincseiből történő emancipálása olyan kollektív jobbágyságot jelentett, mely eltörölte a szabadságokat és kasztrálta az egyéni kezdeményezést.
A szocialista tábor országainak városképe ugyanazt a lehangoló egyszínűséget mutatta:
a tömbházak és a széles sugárutak eltorzították a szervesen szőtt városokat, hogy egy ronda együttesnek csináljanak helyet, a tömegesítést és az elszegényedést dicsőítve. A progresszió nevében támadták a hitet és az emberi méltóságot. A militáns ateizmus megpróbálta elűzni a vallást, hogy a pártos istenséget emelje piedesztálra.
A „kommunizáns” nosztalgiázók számára mindez csupán reakciós kitaláció. A családi albumaikból összegyűjtögetett kedvenc képek a derűs munkát és a szocialista kiteljesedést mutatják. A szürke nem fér be a kommunista emlékezetnek ebbe a válogatásába:
a kapitalizmus kritikája érvényes történelmi érvként használja fel a céljaira a néhai kommunizmust.
Nosztalgiázásról áttérnek a militáns lendületre.
Végeredményben, a történetírási vagy szociológiai módszerek kifinomodásán túl, az 1989 végén eltűnt kommunista rezsimek ítélete csakis az etikai és politikai elvek határozott vállalásán alapulhat. A választások nagyon is egyértelműek: elválasztják a nosztalgiázók közösségét azoktól, akik a marxista-leninista tézisek természetes következményének tekintik a kommunizált Európa katasztrófáját. A kommunista katasztrófa bele van írva abba az ideológiai szövetbe, melyből ezek a rezsimek fakadnak. A valódi szocializmus megreformálása – elkerülhetetlen módon – a parancsuralmi gazdaság és az ideokratikus dominancia modelljének feladásához vezet.
A kommunizmus nem reformálhatja meg magát: csak eltűnni tud,
hogy előkészítse a helyet a szabadság rendje számára. A humanizált kommunizmus délibábos útja történelmi zsákutca, hogy a pártpropaganda kedvenc stílusával éljek.
A foglyul ejtett Európa kommunista katasztrófája a kommunista rend kudarca. A kommunizmus ugyanúgy, mint Eurázsiában, Kínában vagy Indokínában, csak egyforma ellenőrzésen, megtorláson és indoktrináción alapuló rendet tudott generálni. A – politikai és gazdasági – szabadság tagadása az az axióma, amelytől egyetlen kommunista rezsim sem tért el. A kommunizált Európa a tapasztalat, mely a szabadság-központúságot igazolja civilizációnk ökonómiájában: a szabadság eltűnése a túlfejlett és korlátlanná vált állam győzedelmeskedését jelenti.
A foglyul ejtett Európa útjának vége a marxista-leninista út vége. A kommunizmus katasztrófája az utópia katasztrófája. A cinkos nosztalgiával való szakítás a kritikus józanság vállalásán át vezet: ez az út teszi lehetővé a kiutat az ideológiai vakság fogságából.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
A bécsi újévi hangversenyt is elérte az ostoba identitárius kultúrharc szele
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
„Büntetik” a hibrideseket: mégis hogyan sokszorozódhatott meg az autóadó?
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Párizsban rekedt Nicușor Dan, kedd este helyett csak szerdán tudott hazaindulni a gépe – hírek szerdán
Kolozsváron jönnek a pénzbírságok, ha nincs látható helyen házszám az ingatlanokon. Pórul járhatnak, akik elsiették az adók befizetését a Ghiseul.ro portálon.
Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Életét vesztette egy erdélyi autóbusz utasa, a sofőr szerint senki nem szólt neki a végállomás előtt
Egy 43 éves férfi csütörtök éjjel életét vesztette a nagyszebeni tömegközlekedési vállalat egyik autóbuszán. A sofőr szerint csak a végállomáson értesítették, hogy egy utas meghalt, mert többen nem akarták megszakítani az útjukat.
Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?
Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
