Hihetetlen mértékű nemtörődömség miatt gyulladhatott ki, és éghetett le tavaly novemberben a Piatra Neamț-i megyei kórház intenzív osztálya, ahol tíz, súlyos koronavírus-fertőzésben szenvedő páciens égett benn.

Csütörtökön maratoni, 12 órás kihallgatás-sorozat zajlott, amelyen összesen 17 egészségügyi dolgozó tanúvallomását hallgatták meg.

A döbbenetes részletekről az áldozatok rokonai egy részének jogi képviselője, Adrian Cuculis ügyvéd tájékoztatta a nyilvánosságot.

Az egyik legfőbb oka annak, hogy a lángoknak sikerült elharapózniuk, az volt, hogy az egészségügyi személyzetnek fogalma sem volt, mi a teendő tűz esetén.

Igaz ugyan, hogy elméletileg kötelező lett volna tűzvédelmi képzésen részt venniük, de ezt természetesen amolyan kényelmetlen plusz teherként értékelték, és senki sem vette komolyan.

A képzésről szóló jegyzőkönyveket utólag írták alá, anélkül, hogy az orvosok vagy ápolók bármilyen ismeretet elsajátítottak volna legalább a poroltók kezeléséről.

Mindezt egy olyan intenzív osztályon, ahol elavult elektromos hálózat működött.

A tanúk közül egyébként hárman megerősítették a már közvetlenül a tragikus tűzvész utáni feltételezést, miszerint a tüzet egy túlmelegedett infúziós fecskendőpumpa okozta, amelyről a lángok átterjedtek egy asszisztensnő védőruhájára.

Az is kiderült, hogy az intenzív osztály felszereltsége annyira ócska volt, hogy még szellőzőrendszerrel sem rendelkezett.

Ha szellőztetni akartak, a legősibb módszert kellett alkalmazni: kinyitották az ablakokat.

Az sem kevésbé durva, hogy az osztályon minden bizonnyal mécseseket is gyújtottak.

Bár az erre vonatkozó kérdésre az összes kihallgatott egészségügyi dolgozó egybehangzóan azt állította, hogy szó sem volt mécsesekről, a helyszíneléskor készült fotókon látható, hogy mécsesek is voltak az osztályon. Fölmerül a kérdés: miért?

A válasz vélhetően az lehet, hogy elhunyt betegek tiszteletérre gyújthatták meg őket.

Mindehhez még az is hozzájárul, hogy az intenzív osztály elképesztően zsúfolt volt, a betegek szinte egymás hegyén-hátán feküdtek, az orvosok és ápolók alig tudtak közöttük mozogni.

Vagyis gyakorlatilag minden adott volt ahhoz, hogy az emberi mulasztások, meggondolatlan lépések és az elavult infrastruktúra miatt bekövetkezzen a tragédia.

És a helyzet ma sem jobb, hiszen a kórházak elsöprő többsége továbbra is hasonló körülmények között működik, sok még tűzvédelmi engedéllyel sem rendelkezik.

Mivelhogy ennek megszerzéséhez tűzvédelmi berendezések beszerelésére lenne szükség – ami viszont nagyon sok pénzbe kerül.

Pénz azonban nincs.

Így aztán tényleg sok helyen csak az ima marad eszközként, hogy ne következzen be tragédia. Lehetőleg mécses nélkül.