Egyre közelebb van a pillanat, amikor az Önök szavazataival összeállított erdélyi értéktár elindul a Holdra
Nemsokára elindul a Cape Canaveral kilövőközpontba a sikeresen tesztelt Peregrine holdszonda, fedélzetén többek között az erdélyi értékekkel.
Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt indítottuk Vigyük Erdélyt a Holdra! című kampányunkat a magyarországi Puli Space Technologies űrkutatási céggel közösen. A kampány keretében arra kértük Önöket, kedves olvasóink, hogy szavazataikkal válasszák ki, milyen erdélyi értékek rövid leírása kerüljön fel a Téridő Plakettre. Ez egy kerámiatábla, amelyre kicsinyítve rávésték többek között az erdélyi értéktárat, és amelynek eredeti példányát a halstatti sóbánya mélyén helyezik el Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként.
A plakettről a Puli Space készített egy alumínium másolatot, ez az amerikai Astrobotic cég Peregrine nevű holdszondájának fedélzetére került – egy sor tudományos kutatóberendezés mellett – és a tervek szerint idén elindul a Holdra.
A pittsburghi cég űrszondája az eredeti menetrend szerint 2021-ben indult volna útnak, de a koronavírus-járvány okozta gyártási, szállítási és egyéb fennakadások miatt többször is halasztani kellett a startot.
A Peregrine hordozórakétáját az United Launch Alliance (ULA) gyártotta, a Vulcan Centaur nevű rakéta időközben elkészült, és pár nappal ezelőtt érkezett meg Floridába, a Cape Canaveral indítóbázisra, ahol elkezdődött a fokozatok összeszerelése.
A projekttel kapcsolatos legfrissebb hírről az Astrobotic és a Puli Space Technologies számolt be: a Peregrine tavaly novemberben kezdődött műszaki tesztsorozata probléma nélkül lezárult, a holdi leszállóegység pedig sikeresen teljesítette az úgynevezett repülési átvételi kampányt. A tesztek során azt vizsgálták, elviseli-e a Peregrine a kilövés hatalmas igénybevételét, továbbá képes-e a világűr extrém hőmérsékleti körülményei között és a vákuumban is működni.
A Peregrine jelenleg Pittsburghben van, az Astrobotic székhelyén. A cég arra vár, hogy az ULA mikor jelzi: kész fogadni a holdi leszállóegységet, hogy összeszereljék a hordozórakétával.
A jelenlegi menetrend szerint a Peregrine a Vulcan Centaur fedélzetén az idei eső negyedévben megkezdi útját a Hold felé.
And second, the 18.8 foot tall interstage… #CoundowntoVulcan #ToryTimelapse pic.twitter.com/ClrbCyT8wP
— Tory Bruno (@torybruno) January 30, 2023
Mi ez a holdprojekt?
A Vigyük Erdélyt a Holdra kampány lényege az volt, hogy a Főtér olvasói választhatták ki azokat az erdélyi értékeket (személyiségeket, intézményeket, történelmi és kulturális örökségünk fontos elemeit), amelyeket egy időkapszulába zárva, egy amerikai űrszonda fedélzetén elküldhetünk a Holdra.
Partnerünk a projektben a Puli Space Technologies nevű magyarországi űrkutatási cég, amely a maga során szintén egy nagyobb, Az emberiség emlékezete (Memory of Mankind) címet viselő kezdeményezés részeként készíttette el, részben közösségi finanszírozásból, azt a bizonyos Téridő Plakettet, amelyre a magyarság több csúcsteljesítménye is felkerült – az Aranycsapattól Weöres Sándor életművén át Erdély, a Partium és Bánság értéktáráig.
Maga az időkapszula, vagyis a Téridő Plakett tulajdonképpen egy kerámiatábla, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezik el, alumíniumból készült másolatát pedig az amerikai Astrobotic cég Holdra induló, Peregrine nevű űrszondájának fedélzetén.
Az olvasói szavazatok eredményeként végül huszonhárom erdélyi kötődésű elem került az időkapszulára: a lista élén Bartók Béla, Erőss Zsolt és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport végzett. A listán szereplő értékekről rövid ismertető szövegeket, ún. holdjegyzeteket készítettünk – ezeket erre a linkre kattintva olvashatja el.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
