Ilyen csúnyán még nem teremtették le ezt a Klaus Iohannis nevű álkisebbségi román államelnököt. És éppen azért, mert elütötte Orbán Viktor baráti jobbját.
Jelen szöveg a gandeste.org oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Orbán, nem Ludovic, mert az egy senki, hanem Viktor azt kéri Romániától, vegyen részt egy közép-kelet-európai szövetségben, ugyanis tudja, hogy Romániával, egy nagy országgal szövetkezve könnyebben szembeszállhat az EU-s progresszista hullámmal.
Azoknak az országoknak a szövetségéről van szó, melyek átmentek a totalitarizmuson, melyek tudják, mit jelent az ideológiák rákényszerítése a család/társadalom életére, melyek látják az új szexomarxista hullám és a társadalom kötelező kvótás migrációs betelepítésekkel történő összezilálásának romboló hatásait és azt is, hogy mindezekre pont Brüsszel felől kerül sor. Ráadásul nyilvánvaló, hogy háromsebességes Európán dolgoznak, ez már szinte tény.
A bolgárok már megszabadultak az szégyenletes és észbontó Egyetértési és Együttműködési Mechanizmustól.
Iohannis hivatalos válasza, hogy nem akar törésvonalakat létrehozni az EU-ban. Vagyis továbbra is Merkel Németországának készséges hajbókolója marad egy olyan EU-ban, mely nagy ívben hugyoz le minket.
A méltóság lehetősége megrémíti a középszerű vidéki tanárt, akiből egy bizarr konjunktúra révén Románia elnöke lett.
Egy nem-politikus, akitől 5 év alatt egyetlen gondolat sem származott,
aki szolgalelkűen végrehajtotta a nagyhatalmak bármely óhaját, most riadtan azt mondja, hogy nem akar új törésvonalakat létrehozni az EU-ban.
Visegrád erősítése helyett mi az oroszlános árokban mozgatjuk az ajkainkat, azt remélve, hogy nem koncolnak fel teljesen, hogy hagynak majd némi húst a csontjainkon és egy-két szervet a mellkasunkban.
De, pontosan ezt fogják velünk tenni, Retardis, fel fognak zabálni minket, mint holmi húsevők, melyek elkaptak egy erdőben eltévedt kismalacot.
Nincs már mit hozzátennem, ez az ember egy teljesen idióta vazallus. Úgy vesztegeti el a lehetőségeket, mint a balekok a pénzt a félkarú rablónál. Csakhogy ez nem az ő pénze. Ő csak a közeljövőt csapja zaciba az életeinkkel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.