Lassan ismét eltelt két pihenőnap az Európa-bajnokságon, már csak a két izgalmas elődöntő és a döntő van hátra. Mi jó szokásunk szerint összegyűjtöttük a hétvégi meccsek legjeit.
A negyeddöntők legjobb csapata: Olaszország. Mert a 2-1-es eredménynél jóval magabiztosabban vert meg egy magasabban jegyzett játékosokból álló csapatot.
A negyeddöntők legrosszabb csapata: Ukrajna. Mert a gyorsan bekapott első gól után nem hitte el, hogy lehet keresnivalója Anglia ellen.
A negyeddöntők túlteljesítője: Svájc. Mert emberhátrányban is kihúzta 11-esekig a spanyolok ellen.
A negyeddöntők legjobb játékosa: Yann Sommer. Mert a svájci hálóőr a spanyolok elleni hosszabbításban az Eb eddigi legjobb kapusteljesítményét hozta.
A negyeddöntők hőse: Kevin de Bruyne. Mert a belgák klasszis középpályása szakadt bokaszalaggal játszotta végig az olaszok elleni találkozót. Nem tűnt fel.
A negyeddöntők gólja: Lorenzo Insigne. Mert mikor a félpályától megindult, látszott, hogy mire készül, mégsem volt rá ellenszer.
A negyeddöntők öngólja: Denis Zakaria. Mert nem volt más öngól, amúgy csak pechesen pattant meg rajta a labda.
A negyeddöntők edzője: Roberto Mancini. Mert az olasz csapat eddig minden meccsét uralta taktikai szempontból ezen az Eb-n.
A negyeddöntők adósa: Spanyolország. Mert megint csak kényelmesen végig akarta passzolgatni a meccset, de a svájciak konokságának köszönhetően a végén megint rákényszerült a hajtásra.
Az elődöntők legjobban várt meccse: Anglia–Dánia. Mert olasz–spanyol meccs négyszer is volt az elmúlt Eb-ken, de az igazán izgalmas kérdés, hogy robban-e újra a dán dinamit, vagy Anglia 55 év után újra döntőt játszhat a Wembley-ben?
A negyeddöntők csapata (a Főtér szerint): Sommer (svájci) – Maehle (dán), Chiellini (olasz), Maguire (angol), Shaw (angol) – Insigne (olasz), Veratti (olasz), Delaney (dán) – Chiesa (olasz), Kane (angol), Doku (belga).
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.