// 2026. október 20., kedd // Vendel
Boros Miklós Boros Miklós

Bukarestben még mindig nem fogják fel, hogy székelyek nélkül nem is létezne román hoki

// HIRDETÉS

Egy székelyföldi válogatott nagyjából ott lenne a világbajnoki rendszerben, ahol most a román van. Egy székelyek nélküli román csapat 2-3 osztállyal lejjebb.

(Külön)Vélemény

Szerző: Boros Miklós
2022. május 10., 12:45

Valahogy mindig csak és kizárólag a székely zászló vagy himnusz éri el a bukaresti sajtó ingerküszöbét, ha a román hokiról van szó. Az eredmények vagy az eredménytelenség sosem. A rendes bajnokságot szervezni és infrastruktúrát fejleszteni képtelen szövetség sorozatos bénázásai sosem. A bukaresti hokiélet teljes elsorvadása sosem. Az Erste Ligában szereplő csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és brassói klubok eredményei, bajnoki győzelmei sosem. Jó példa erre, hogy egyetlen román tévécsatorna sem közvetíti sem az Erste Ligát, sem a román bajnokságot, de még a válogatott világbajnoki meccseit sem.

Pedig jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy

a székelyek és magyarok nélkül román hoki sem nagyon lenne.

Vagy a világbajnokság másodosztály helyett valahol az ötödik és hatodik vonal között ingázna. A Becali-féle futballban szocializálódott román sportsajtó képtelen felfogni, mekkora siker volt, hogy az évekig a harmadik vonalban (többnyire sikertelenül) megkapaszkodni próbáló válogatott 2019-ben váratlanul feljutott a másodosztályba és a koronavírusnak köszönhetően három évig ott is ragadt.

Ez a siker pedig kizárólag a székelyföldi hoki, sőt, a magyar hoki érdeme. Az Erste Liga nélkül, amelynek szervezésében a román szövetség nem vesz részt, sőt saját bonyolult, idejétmúlt bajnoki rendszerével csupán akadályozza a magasabb szinten játszó erdélyi klubok életét, nem lett volna idén Divízió 1/A-szereplés. A magyar utánpótlásban nevelkedett, majd hazatért játékosok nélkül sem. A Sportclub és a Brassói Corona által Romániába igazolt, majd honosított orosz és ukrán hokisok nélkül sem. Ljubljanában 12 székely és hat honosított játékos volt a 23-as világbajnoki keretben, de az öt román nemzetiségű hokis közül kettő (Daniel Trancă és Eduard Căsăneanu) szintén a csíkszeredai utánpótlásból kerül ki.

A máskor tétova bukaresti szövetség vezetése, amelyből az elmúlt években sikeresen eltávolították a magyarokat, most egyből vizsgálatot és szigorú büntetést ígért. Alexandru Hălăucă elnök szerint van is a nemzeti zászlóra és jelképekre vonatkozó passzus a szabályzatban, csak azt nem tudja, hogy mi a büntetési tétel. Azt viszont alighanem nagyon is jól tudja, hogy nem lehet egyszerre jóllaktatni a példás büntetést követelő politikusokat, például Sorin Grindeanut, és a káposztát, azaz a romániai hokiélet elitjét adó székely hokisokat is megtartani. Egy nagyobb mértékű eltiltás az érintett játékosok számára (akik között az oroszok, ukránok, sőt minden bizonnyal román is ott volt, mivel a tudósítások szerint csak hárman nem hallgatták meg a magyarországiakkal együtt a székely himnuszt) évekre tönkre vágná a román hokit. és végleg elvenné a székely legények kedvét a román válogatottban szerepléstől.

Mert biztos sokan álmodnak Csíkszereda és Gyergyó nélküli román bajnokságról,

a Rokaly-testvérek, Részegh Tamás vagy Bors Huba nélküli válogatottról, csak azt nem képesek felfogni, hogy az mekkora minőségi veszteség lenne. A Kárpátokon kívül csak Galacon van komolyan vehető hokiélet, Bukarestben több mint egy évtizede jégpálya sincs. A székely hokisok legjobbjai amúgy is a magyar válogatottba vágynak (Becze Tihamérnek és Adorján Attilának össze is jött az elmúlt években), ők is szívesen szabadulnának a román szövetségtől.

Egy székelyföldi válogatott nagyjából ott lenne a világbajnoki rendszerben, ahol most a román van. Egy székelyek nélküli román csapat 2-3 osztállyal lejjebb. De a román hoki legnagyobb problémája még mindig az, hogy a játékosok a székely himnuszt éneklik...

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére
Székelyhon

Tarr Zoltán a Madarasi Hargitán: Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére

Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS