A tárlat 40 magyar és nemzetközi alkotó munkáiból válogat.
A legnagyobb, modern és kortárs műveket felölelő magyarországi magánkollekcióból, a híres Antal–Lusztig-gyűjteményből mutat be holnaptól egy válogatást a kolozsvári Centrul de Interes. A Gyufagyár (Fabricii de Chibrituri) utca 9A szám alatt lévő kiállítótérben 40 alkotó műveit vonultatják fel Marina Abramovićtól Moholy-Nagy Lászlóig, Raimund Girkétől Szabó Dezsőig. A kiállítás ingyenesen tekinthető meg augusztus 10. és szeptember 28. között keddtől szombatig 16– 19 óra között.
A Monochrome Stories című tárlat anyaga a debreceni MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központból érkezik – a gyűjtemény tulajdonosa, Antal Péter 2006-ban 10 évre ennek az intézménynek adta letétbe az anyagot.
A több mint 4500 darabos gyűjteményt Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel alapozta meg, aki a húszas években kezdte vásárolni saját kortársai munkáit. Ezek azonban a háborúban elkallódtak, így a holokauszt után a derecskei kereskedő újra nekilátott a gyűjtemény felépítéséhez. Antal Péter – folytatva a nagyapja által megkezdett munkát – folyamatosan bővítve az anyagot, és az elmúlt évtizedekben létrehozta az egyik legnagyobb és legjelentősebb hazai modern és kortárs képzőművészeti gyűjteményt.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.