A tárlat 40 magyar és nemzetközi alkotó munkáiból válogat.
A legnagyobb, modern és kortárs műveket felölelő magyarországi magánkollekcióból, a híres Antal–Lusztig-gyűjteményből mutat be holnaptól egy válogatást a kolozsvári Centrul de Interes. A Gyufagyár (Fabricii de Chibrituri) utca 9A szám alatt lévő kiállítótérben 40 alkotó műveit vonultatják fel Marina Abramovićtól Moholy-Nagy Lászlóig, Raimund Girkétől Szabó Dezsőig. A kiállítás ingyenesen tekinthető meg augusztus 10. és szeptember 28. között keddtől szombatig 16– 19 óra között.
A Monochrome Stories című tárlat anyaga a debreceni MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központból érkezik – a gyűjtemény tulajdonosa, Antal Péter 2006-ban 10 évre ennek az intézménynek adta letétbe az anyagot.
A több mint 4500 darabos gyűjteményt Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel alapozta meg, aki a húszas években kezdte vásárolni saját kortársai munkáit. Ezek azonban a háborúban elkallódtak, így a holokauszt után a derecskei kereskedő újra nekilátott a gyűjtemény felépítéséhez. Antal Péter – folytatva a nagyapja által megkezdett munkát – folyamatosan bővítve az anyagot, és az elmúlt évtizedekben létrehozta az egyik legnagyobb és legjelentősebb hazai modern és kortárs képzőművészeti gyűjteményt.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Holtan találtak rá szombaton délután Marosszentgyörgyön egy 78 éves férfira, akit valószínűleg saját autója gázolhatott el. A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.