A Képzett Románia program négy hibája
Avagy milyen az, amikor Klaus Iohannis maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött évei alatt az oktatás semmiféle reformjára nem került sor.
A szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az államfő három találkozót szentelt a Képzett Románia programnak, amely szlogen jegyében annak idején, első mandátumának kezdetén meghirdette a közoktatásról és annak reformjáról való gondolkodást. Klaus Iohannis sejtetni engedte, hogy ez az elnöki projekt mostantól lezártnak tekinthető. Ami azt jelenti, hogy értékelhetjük. Tehát: a Cotroceni-palota stratégiája fiaskó. Az elnök négy hatalmas hibát követett el.
Az első hiba a múltbeli reformtörekvések mellőzése.
1990 és 2014 között nem csak analfabéta miniszterek fordultak meg az oktatási minisztérium élén, ahogy párszor a jelenlegi államelnök idejében megtörtént. Akadtak hozzáértő miniszterek is, jó gondolatok is. Iohannis úgy döntött, félresöpör mindent, mintha nulláról kellene kezdeni a reformot. Például elásta a Miclea-bizottság 2007-es jelentését, a belőle fakadó törvényekkel és miniszteri rendeletekkel együtt. Ezáltal létrehozott egy hamis vákuumot, amely kiszippantotta a reformistákat a rendszerből. Ami ezzel szemben sikerült neki: olyan hitelt vesztett szereplőkkel mutatkozni, mint a Cotroceni-palotai találkozóra meghívott „stanfordi licenciátus”, egy magánegyetem oktatója, akit Ponta szeretett volna az oktatási minisztérium bársonyszékébe ültetni, ám aztán mégis lemondott róla, amikor kiderült, hogy az illető sose jutott el Stanfordba.
Az elnök második hibája a program értelmezhetetlen jellege.
A Cotroceni-palota honlapján megtalálhatók a közoktatásra vonatkozó bizonyos tematikus dokumentumok. Egyesek értékes dolgokat tartalmaznak. A rájuk aggatott politikai ballaszt viszont kudarc. Az elnök oktatási tanácsadója pont annyira közismert figura, mint egy negyedik ligás labdarúgó. Az elnöknek hétévi mandátum alatt semmiféle nyomot nem sikerült hagynia a közéletben, ami az oktatást illeti. Hasonlítsuk össze Iohannist Joe Bidennel. Az amerikai elnök épp a minap mondta, röviden és lényegre törően: 12 év tanulás kevés a mai világban, tehát az amerikaiak négy évnyi oktatást kapnak pluszba, kettőt iskola előtt és kettőt egyetem után. Iohannis képzett Romániára vonatkozó nyilatkozatai közül csak egyetlen szerencsétlen elképzelés maradt a fejekben – ezt előtte már C. Andronescu is képviselte (a szerző feltehetően Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszterre gondol - a szerk.) –, amely szerint kollégiumokat hoznak létre az egyetemeken az érettségit elbukó fiatalok számára. Ez nem reform, ez egy ajándék a magánintézmények számára.
Az elnöki stratégia harmadik hibája, hogy
a program eseménynaptárát nem sikerült Iohannis mandátumához igazítani.
Az elnöknek hét évre volt szüksége, hogy előálljon egy értelmezhetetlen tervezettel. Másrészt, a Képzett Románia célkitűzéseinek magvalósítását szinte egytől egyig 2025-re vagy 2030-ra tűzték ki. Vagyis jóval az elnök második mandátumának lejárta után. Ami lényegében azt jelenti, hogy az államfő maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött tíz éve alatt az oktatás semmiféle reformjára nem kerül sor. Ami konkrét ígéretet találunk a tervben, azok a befektetésekre vonatkoznak, különös tekintettel az országos újraindítási terv keretében finanszírozott befektetésekre. Csakhogy az európai program máris késik, ami Romániát illeti, legalább őszig. Egyáltalán nem biztos, hogy az ígért befektetéseket időben tető alá lehet hozni.
Az elnök negyedik hibája, hogy lemondott a reform moderátori missziójáról.
A múlt heti találkozók végén Klaus Iohannis megelégedett annyival, hogy bejelentette: létrehoznak egy pártközi munkacsoportot, amely majd kidolgoz egy törvénytervezetet, miután a Képzett Románia ernyője alatt megfogalmazott módosítások egy memorandum formájában átmennek a parlamenten. Az elnök kizárólag a PNL–USR-PLUS–RMDSZ koalíció tagjaival találkozott. Kijelentette ugyan, hogy számít az ellenzék támogatására, noha az utóbbi időben egyetlen olyan nyilvános gesztust sem tett, ami az együttműködési szándékra utalt volna. Ha Iohannis olyan illúziókat táplál, hogy a Képzett Románia, úgy összecsapva, ahogy van, reformista lelkesedést szít majd a PSD és AUR képviselőiben, hát nagyot téved. Az ellenzék mindent megtesz, hogy azt a pár jó gondolatot is lemészárolja, amely a hét évnyi elnöki mandátum ideje alatt napvilágra került és 15 oldalnyi szöveg formájában papírra vettetett.
És ha jobban megnézzük, feltehetjük a kérdést: tényleg érdekli az államelnököt a romániai oktatás jobbá tétele?
Egy szegény kis adófizető panaszai
Szántai János
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
Varga László Edgár
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Sánta Miriám
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról
Fall Sándor
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Premontrei botrány: senki ne az áldozatot hibáztassa, még az RMDSZ se!
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Otthonuk kertjében találkozott a medvével két kisgyerek Lövétén
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Magyar kötődés nélkül jutottak állampolgársághoz külföldiek százai?
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Egy szegény kis adófizető panaszai
Szántai János
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
Varga László Edgár
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Sánta Miriám
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról
Fall Sándor
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
