Avagy milyen az, amikor Klaus Iohannis maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött évei alatt az oktatás semmiféle reformjára nem került sor.
A szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az államfő három találkozót szentelt a Képzett Románia programnak, amely szlogen jegyében annak idején, első mandátumának kezdetén meghirdette a közoktatásról és annak reformjáról való gondolkodást. Klaus Iohannis sejtetni engedte, hogy ez az elnöki projekt mostantól lezártnak tekinthető. Ami azt jelenti, hogy értékelhetjük. Tehát: a Cotroceni-palota stratégiája fiaskó. Az elnök négy hatalmas hibát követett el.
1990 és 2014 között nem csak analfabéta miniszterek fordultak meg az oktatási minisztérium élén, ahogy párszor a jelenlegi államelnök idejében megtörtént. Akadtak hozzáértő miniszterek is, jó gondolatok is. Iohannis úgy döntött, félresöpör mindent, mintha nulláról kellene kezdeni a reformot. Például elásta a Miclea-bizottság 2007-es jelentését, a belőle fakadó törvényekkel és miniszteri rendeletekkel együtt. Ezáltal létrehozott egy hamis vákuumot, amely kiszippantotta a reformistákat a rendszerből. Ami ezzel szemben sikerült neki: olyan hitelt vesztett szereplőkkel mutatkozni, mint a Cotroceni-palotai találkozóra meghívott „stanfordi licenciátus”, egy magánegyetem oktatója, akit Ponta szeretett volna az oktatási minisztérium bársonyszékébe ültetni, ám aztán mégis lemondott róla, amikor kiderült, hogy az illető sose jutott el Stanfordba.
A Cotroceni-palota honlapján megtalálhatók a közoktatásra vonatkozó bizonyos tematikus dokumentumok. Egyesek értékes dolgokat tartalmaznak. A rájuk aggatott politikai ballaszt viszont kudarc. Az elnök oktatási tanácsadója pont annyira közismert figura, mint egy negyedik ligás labdarúgó. Az elnöknek hétévi mandátum alatt semmiféle nyomot nem sikerült hagynia a közéletben, ami az oktatást illeti. Hasonlítsuk össze Iohannist Joe Bidennel. Az amerikai elnök épp a minap mondta, röviden és lényegre törően: 12 év tanulás kevés a mai világban, tehát az amerikaiak négy évnyi oktatást kapnak pluszba, kettőt iskola előtt és kettőt egyetem után. Iohannis képzett Romániára vonatkozó nyilatkozatai közül csak egyetlen szerencsétlen elképzelés maradt a fejekben – ezt előtte már C. Andronescu is képviselte (a szerző feltehetően Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszterre gondol - a szerk.) –, amely szerint kollégiumokat hoznak létre az egyetemeken az érettségit elbukó fiatalok számára. Ez nem reform, ez egy ajándék a magánintézmények számára.
Az elnöki stratégia harmadik hibája, hogy
Az elnöknek hét évre volt szüksége, hogy előálljon egy értelmezhetetlen tervezettel. Másrészt, a Képzett Románia célkitűzéseinek magvalósítását szinte egytől egyig 2025-re vagy 2030-ra tűzték ki. Vagyis jóval az elnök második mandátumának lejárta után. Ami lényegében azt jelenti, hogy az államfő maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött tíz éve alatt az oktatás semmiféle reformjára nem kerül sor. Ami konkrét ígéretet találunk a tervben, azok a befektetésekre vonatkoznak, különös tekintettel az országos újraindítási terv keretében finanszírozott befektetésekre. Csakhogy az európai program máris késik, ami Romániát illeti, legalább őszig. Egyáltalán nem biztos, hogy az ígért befektetéseket időben tető alá lehet hozni.
A múlt heti találkozók végén Klaus Iohannis megelégedett annyival, hogy bejelentette: létrehoznak egy pártközi munkacsoportot, amely majd kidolgoz egy törvénytervezetet, miután a Képzett Románia ernyője alatt megfogalmazott módosítások egy memorandum formájában átmennek a parlamenten. Az elnök kizárólag a PNL–USR-PLUS–RMDSZ koalíció tagjaival találkozott. Kijelentette ugyan, hogy számít az ellenzék támogatására, noha az utóbbi időben egyetlen olyan nyilvános gesztust sem tett, ami az együttműködési szándékra utalt volna. Ha Iohannis olyan illúziókat táplál, hogy a Képzett Románia, úgy összecsapva, ahogy van, reformista lelkesedést szít majd a PSD és AUR képviselőiben, hát nagyot téved. Az ellenzék mindent megtesz, hogy azt a pár jó gondolatot is lemészárolja, amely a hét évnyi elnöki mandátum ideje alatt napvilágra került és 15 oldalnyi szöveg formájában papírra vettetett.
És ha jobban megnézzük, feltehetjük a kérdést: tényleg érdekli az államelnököt a romániai oktatás jobbá tétele?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Szúró-vágó eszközzel megsebesítette egyik osztálytársát egy 15 éves diák csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában – közölte az Argeș megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.