Avagy milyen az, amikor Klaus Iohannis maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött évei alatt az oktatás semmiféle reformjára nem került sor.
A szöveg az Adevărul oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az államfő három találkozót szentelt a Képzett Románia programnak, amely szlogen jegyében annak idején, első mandátumának kezdetén meghirdette a közoktatásról és annak reformjáról való gondolkodást. Klaus Iohannis sejtetni engedte, hogy ez az elnöki projekt mostantól lezártnak tekinthető. Ami azt jelenti, hogy értékelhetjük. Tehát: a Cotroceni-palota stratégiája fiaskó. Az elnök négy hatalmas hibát követett el.
1990 és 2014 között nem csak analfabéta miniszterek fordultak meg az oktatási minisztérium élén, ahogy párszor a jelenlegi államelnök idejében megtörtént. Akadtak hozzáértő miniszterek is, jó gondolatok is. Iohannis úgy döntött, félresöpör mindent, mintha nulláról kellene kezdeni a reformot. Például elásta a Miclea-bizottság 2007-es jelentését, a belőle fakadó törvényekkel és miniszteri rendeletekkel együtt. Ezáltal létrehozott egy hamis vákuumot, amely kiszippantotta a reformistákat a rendszerből. Ami ezzel szemben sikerült neki: olyan hitelt vesztett szereplőkkel mutatkozni, mint a Cotroceni-palotai találkozóra meghívott „stanfordi licenciátus”, egy magánegyetem oktatója, akit Ponta szeretett volna az oktatási minisztérium bársonyszékébe ültetni, ám aztán mégis lemondott róla, amikor kiderült, hogy az illető sose jutott el Stanfordba.
A Cotroceni-palota honlapján megtalálhatók a közoktatásra vonatkozó bizonyos tematikus dokumentumok. Egyesek értékes dolgokat tartalmaznak. A rájuk aggatott politikai ballaszt viszont kudarc. Az elnök oktatási tanácsadója pont annyira közismert figura, mint egy negyedik ligás labdarúgó. Az elnöknek hétévi mandátum alatt semmiféle nyomot nem sikerült hagynia a közéletben, ami az oktatást illeti. Hasonlítsuk össze Iohannist Joe Bidennel. Az amerikai elnök épp a minap mondta, röviden és lényegre törően: 12 év tanulás kevés a mai világban, tehát az amerikaiak négy évnyi oktatást kapnak pluszba, kettőt iskola előtt és kettőt egyetem után. Iohannis képzett Romániára vonatkozó nyilatkozatai közül csak egyetlen szerencsétlen elképzelés maradt a fejekben – ezt előtte már C. Andronescu is képviselte (a szerző feltehetően Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszterre gondol - a szerk.) –, amely szerint kollégiumokat hoznak létre az egyetemeken az érettségit elbukó fiatalok számára. Ez nem reform, ez egy ajándék a magánintézmények számára.
Az elnöki stratégia harmadik hibája, hogy
Az elnöknek hét évre volt szüksége, hogy előálljon egy értelmezhetetlen tervezettel. Másrészt, a Képzett Románia célkitűzéseinek magvalósítását szinte egytől egyig 2025-re vagy 2030-ra tűzték ki. Vagyis jóval az elnök második mandátumának lejárta után. Ami lényegében azt jelenti, hogy az államfő maga mondja el nekünk: a Cotroceni-palotában eltöltött tíz éve alatt az oktatás semmiféle reformjára nem kerül sor. Ami konkrét ígéretet találunk a tervben, azok a befektetésekre vonatkoznak, különös tekintettel az országos újraindítási terv keretében finanszírozott befektetésekre. Csakhogy az európai program máris késik, ami Romániát illeti, legalább őszig. Egyáltalán nem biztos, hogy az ígért befektetéseket időben tető alá lehet hozni.
A múlt heti találkozók végén Klaus Iohannis megelégedett annyival, hogy bejelentette: létrehoznak egy pártközi munkacsoportot, amely majd kidolgoz egy törvénytervezetet, miután a Képzett Románia ernyője alatt megfogalmazott módosítások egy memorandum formájában átmennek a parlamenten. Az elnök kizárólag a PNL–USR-PLUS–RMDSZ koalíció tagjaival találkozott. Kijelentette ugyan, hogy számít az ellenzék támogatására, noha az utóbbi időben egyetlen olyan nyilvános gesztust sem tett, ami az együttműködési szándékra utalt volna. Ha Iohannis olyan illúziókat táplál, hogy a Képzett Románia, úgy összecsapva, ahogy van, reformista lelkesedést szít majd a PSD és AUR képviselőiben, hát nagyot téved. Az ellenzék mindent megtesz, hogy azt a pár jó gondolatot is lemészárolja, amely a hét évnyi elnöki mandátum ideje alatt napvilágra került és 15 oldalnyi szöveg formájában papírra vettetett.
És ha jobban megnézzük, feltehetjük a kérdést: tényleg érdekli az államelnököt a romániai oktatás jobbá tétele?
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Vasárnap délben felborult egy 267 embert szállító komp Észak-Ciprus partjainál: a Törökország felé tartó hajó nem sokkal az indulás után kezdett vizet kapni, kapitánya megpróbált visszafordulni, ám a komp néhány kilométerre a parttól felborult.
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
A Németországból Marosvásárhelyre érkező repülőgép kényszerleszállását hajtott végre Budapesten szombaton este.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.