Pár mondat egy körülrajongott film kapcsán, amely nagyon nem az elnyomó rendszer ellen lázadó kisember-hősről szól. Csakhogy a csodavárókat a valóság egyáltalán nem érdekli.
Megnéztem a Todd Phillips Jokerét. Pedig általában nem szoktam bemutató környékén filmeket nézni. Különösen olyanokat, amelyek valamilyen okból közel állnak hozzám. Például a képregény-filmek. Igen ám, de az történt, hogy egyre több hozsannát láttam lecsorogni a különböző csatornákon. Hogy a Joker beteg korunk látlelete. Hogy a megalázottak és megszomorítottak öntudatra ébredésének apológiája. Hogy antikapitalista kiáltvány. Hogy zseniális, meg univerzális politikai allegória. Satöbbi.
Kicsit furcsálltam, ugyanis legjobb tudomásom szerint a DC Univerzum 1940-ben „világra jött” gonosz bohóca pszichopata és szadista bűnöző zseni, Batman egyik ősellensége. Vagyis
Persze, a képregényfilmek főgonoszainak általában nincs múltjuk, se jövőjük. Ők a jelenben élnek és pusztítanak, mint például – hogy ne menjek messzire – Christopher Nolan 2008-as A sötét lovagjának Heath Ledger alakította Jokere. Na de újabban divat az eredettörténet, és Todd Phillips rendező előállt azzal, hogy megmutatja a nagyvilágnak Joker múltját. Ja, itt jegyzem meg: arról is szoktak áradozni, hogy a film épp a népnyúzó kapitalizmus egyik fellegvárából, Hollywoodból lovagolt ki. És hogy milyen paradoxon ez. Oké, és vajon miért pont onnan? Talán mégis azért, mert a hollywoodi vérprofik meglátták benne a vérprofit(ot)?
A Velencei Filmfesztivál elitista és erősen esztétikai alapon díjakat osztogató zsűrijének döntése – a film a fesztivál nagydíját tehette zsebre – egyáltalán nem meglepő. Ugyanis a Joker egy anti-képregényfilm. Az, hogy jó pár vonatkozásában Martin Scorsese Taxisofőrére vagy A komédia királyára emlékeztet, még hagyján. Időnként Nagyon gyakran azonban a francia beszélgetős-hallgatós filmek világát idézi: a kamera rém lassan mozog a térben, ha egyáltalán mozog, ha nem, akkor ücsörög és néz egy faszit, aki ücsörög és néz egy faszit a tükörben, aki ücsörög és néz a semmibe. Garantált művészfilmsiker! Amit a magam részéről rettenetesen unok. Főleg egy képregény-film esetében. Persze, nem lehet tagadni: Joaquin Phoenix remek színészi munkát végzett. Az operatőr, a vágó satöbbi szintén.
Miért emelte hirtelen pajzsra az antikapitalista elit? Nézzük a pőre sztorit, nagyon röviden. Adott egy elmebeteg, lúzer bohóc (ez se vicc, Arthur Fleck abból él, hogy bohóckodik), akinél elszakad a cérna és elkezdi öldösni embertársait. A fent említett apologéták, hozsannázók nyilván nem akadnak fent a lúzer bohóc elmebetegségén. Azon akadnak fenn, hogy a kapitalista rendszer gonosz. Kirámolja a zsebeket. Feláldozza a szegény dolgozó népet a profit oltárán. Megöli a szegény dolgozó lelket. Még a gyógyszert is elveszi a szegény dolgozó elmebetegtől. Márpedig ha ez a normalitás, akkor normális, hogy a szegény dolgozó nép fellázad. És halomra gyilkol mindenkit, aki a szeme elé kerül. Ja, nem csak a gonosz kapitalistákat. Mindenkit.
Nos, a hozsannázóknak el kellene gondolkodniuk a következő dolgokon. Először is, hála Istennek,
Vajon miért? Ja, talán azért, mert szendereg az öntudata. És nem mellesleg, nem minden szegény polgár elmebeteg. A másik, ami lényegében az első dologból fakad: ha a főszereplő nem lett volna eleve őrült, sokkal nehezebben lehetett volna fogást találni a hozsannákon. De gondoljanak csak bele: egy normális embert elég nehéz lett volna Jokerré torzítani. Önöket is, engem is szívat néha a rendszer, nem? Dehogynem! És szarrá lőjük a kollégát az irodában? Nem hát! Ahhoz őrültnek kellene lennünk. És ehhez biza Jokernek is őrültnek kellett lennie. De ám legyen, némileg hozzászoktunk. A forradalmárok, lázadók imádják az őrülteket. Akik aztán csinálják a forradalmat, nyakló nélkül. És halomra gyilkolnak mindenkit, aki nem viselkedik pont úgy, mint ők. Hogy a filmből vett metaforával éljek:
És akkor az utolsó kérdés: biztos szükségünk van elmebeteg megváltókra? Szerintem nincs. Volt elég belőlük a történelem során. Mindentől függetlenül, egy dolog világos: Todd Phillips filmje valójában mindenről szól, csak erről nem. De az is világos, hogy a csodavárókat egy cseppet sem érdekli a valóság.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.