// 2026. október 17., szombat // Hedvig
Szántai János Szántai János

Biztos szükségünk van elmebeteg megváltókra?

// HIRDETÉS

Pár mondat egy körülrajongott film kapcsán, amely nagyon nem az elnyomó rendszer ellen lázadó kisember-hősről szól. Csakhogy a csodavárókat a valóság egyáltalán nem érdekli.

(Külön)Vélemény

Szerző: Szántai János
2019. október 18., 09:28

Megnéztem a Todd Phillips Jokerét. Pedig általában nem szoktam bemutató környékén filmeket nézni. Különösen olyanokat, amelyek valamilyen okból közel állnak hozzám. Például a képregény-filmek. Igen ám, de az történt, hogy egyre több hozsannát láttam lecsorogni a különböző csatornákon. Hogy a Joker beteg korunk látlelete. Hogy a megalázottak és megszomorítottak öntudatra ébredésének apológiája. Hogy antikapitalista kiáltvány. Hogy zseniális, meg univerzális politikai allegória. Satöbbi.

Kicsit furcsálltam, ugyanis legjobb tudomásom szerint a DC Univerzum 1940-ben „világra jött” gonosz bohóca pszichopata és szadista bűnöző zseni, Batman egyik ősellensége. Vagyis

nem a kapitalista rendszer által megalázott és megszomorított kisember.

Persze, a képregényfilmek főgonoszainak általában nincs múltjuk, se jövőjük. Ők a jelenben élnek és pusztítanak, mint például – hogy ne menjek messzire – Christopher Nolan 2008-as A sötét lovagjának Heath Ledger alakította Jokere. Na de újabban divat az eredettörténet, és Todd Phillips rendező előállt azzal, hogy megmutatja a nagyvilágnak Joker múltját. Ja, itt jegyzem meg: arról is szoktak áradozni, hogy a film épp a népnyúzó kapitalizmus egyik fellegvárából, Hollywoodból lovagolt ki. És hogy milyen paradoxon ez. Oké, és vajon miért pont onnan? Talán mégis azért, mert a hollywoodi vérprofik meglátták benne a vérprofit(ot)?

A Velencei Filmfesztivál elitista és erősen esztétikai alapon díjakat osztogató zsűrijének döntése – a film a fesztivál nagydíját tehette zsebre – egyáltalán nem meglepő. Ugyanis a Joker egy anti-képregényfilm. Az, hogy jó pár vonatkozásában Martin Scorsese Taxisofőrére vagy A komédia királyára emlékeztet, még hagyján. Időnként Nagyon gyakran azonban a francia beszélgetős-hallgatós filmek világát idézi: a kamera rém lassan mozog a térben, ha egyáltalán mozog, ha nem, akkor ücsörög és néz egy faszit, aki ücsörög és néz egy faszit a tükörben, aki ücsörög és néz a semmibe. Garantált művészfilmsiker! Amit a magam részéről rettenetesen unok. Főleg egy képregény-film esetében. Persze, nem lehet tagadni: Joaquin Phoenix remek színészi munkát végzett. Az operatőr, a vágó satöbbi szintén.

De miért lett hirtelen ez a Joker a megalázottak és megszomorítottak Don Quijotéja?

Miért emelte hirtelen pajzsra az antikapitalista elit? Nézzük a pőre sztorit, nagyon röviden. Adott egy elmebeteg, lúzer bohóc (ez se vicc, Arthur Fleck abból él, hogy bohóckodik), akinél elszakad a cérna és elkezdi öldösni embertársait. A fent említett apologéták, hozsannázók nyilván nem akadnak fent a lúzer bohóc elmebetegségén. Azon akadnak fenn, hogy a kapitalista rendszer gonosz. Kirámolja a zsebeket. Feláldozza a szegény dolgozó népet a profit oltárán. Megöli a szegény dolgozó lelket. Még a gyógyszert is elveszi a szegény dolgozó elmebetegtől. Márpedig ha ez a normalitás, akkor normális, hogy a szegény dolgozó nép fellázad. És halomra gyilkol mindenkit, aki a szeme elé kerül. Ja, nem csak a gonosz kapitalistákat. Mindenkit.

Nos, a hozsannázóknak el kellene gondolkodniuk a következő dolgokon. Először is, hála Istennek,

nem minden szegény polgár válik ámokfutó tömeggyilkossá.

Vajon miért? Ja, talán azért, mert szendereg az öntudata. És nem mellesleg, nem minden szegény polgár elmebeteg. A másik, ami lényegében az első dologból fakad: ha a főszereplő nem lett volna eleve őrült, sokkal nehezebben lehetett volna fogást találni a hozsannákon. De gondoljanak csak bele: egy normális embert elég nehéz lett volna Jokerré torzítani. Önöket is, engem is szívat néha a rendszer, nem? Dehogynem! És szarrá lőjük a kollégát az irodában? Nem hát! Ahhoz őrültnek kellene lennünk. És ehhez biza Jokernek is őrültnek kellett lennie. De ám legyen, némileg hozzászoktunk. A forradalmárok, lázadók imádják az őrülteket. Akik aztán csinálják a forradalmat, nyakló nélkül. És halomra gyilkolnak mindenkit, aki nem viselkedik pont úgy, mint ők. Hogy a filmből vett metaforával éljek:

aki bohócmaszkot visel, jó fiú. Aki nem, kinyírható. Ismerős valahonnan?

És akkor az utolsó kérdés: biztos szükségünk van elmebeteg megváltókra? Szerintem nincs. Volt elég belőlük a történelem során. Mindentől függetlenül, egy dolog világos: Todd Phillips filmje valójában mindenről szól, csak erről nem. De az is világos, hogy a csodavárókat egy cseppet sem érdekli a valóság.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter
Krónika

Többnapos körúton igyekszik építeni a Tisza kapcsolatait Erdélyben Tarr Zoltán miniszter

Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában
Főtér

Megkérdezték az amerikai külügyért, benne volt-e Washington keze a Bolojan-kormány megbuktatásában

Továbbá: Marcel Ciolacu felébredt a szendergésből és kijelentette: mihamarabb kormány kell az országnak. És bemutatták Párizsban a vadiúj, nem Romániában gyártott elektromos Dacia Springet.

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában
Székelyhon

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Közúti baleset történt kedden este Csíkszeredában a Szék utcában, a karambol után pedig az egyik sofőr bántalmazta a másik autót vezető fiatal nőt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?
Székelyhon

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ahhoz, hogy megértsük a nagy szemétfelháborodást, muszáj első körben felelősöket keresnünk. Majd, ha ezen túllépünk, akkor jöhetnek a magyarázatok. Nos, akkor ki a felelős? Nyolcvan százalékban Borboly Csaba, húsz százalékban Bíró Barna Botond.

// még több főtér.ro
A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

A Fotógróf
2026. szeptember 24., csütörtök

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS