Mi hajtja harcba az esélytelen jelölteket és mennyi kampánypénzt számol el nekik az állam?

Jelen szöveg a Szabad Európa Románia Rádió oldalon közölt cikk fordítása.

Sok jelölt annak ellenére indul el az elnökválasztási versenyen, hogy nincs valódi esélye bekerülni a második fordulóba. Imázsépítésről, de egyes pártoknak a második forduló manipulálására irányuló stratégiájáról is szó van. Az állam 2019-ben 10 millió dolláros értékhatárig számol el kampányköltségeket.

A 2019-es elnökválasztás az utóbbi 20 év jelöltekben legszegényebb versengése. Míg 2000-ben, 2004-ben és 2009-ben 12-12 jelölt indult az államfői tisztségért, 2014-ben pedig 14 jelölt volt, idén – e cikk megírásakor – a Központi Választási Iroda csak 7 érvényes jelölést ismer el, további 3 jelölt az aláírások érvényesítésére várva – Alexandru Cumpănaşu, Ramona Bruynseels és Cătălin Ivan.

Ám a korábbi elnökválasztásokkal ellentétben a 2019-es a pénzügyileg leggazdagabb kampány. Az elnökjelöltek csaknem kétszer többet számolhatnak el az előző, a 2014-es választáshoz képest, amikor jelöltenként legfeljebb 5,4 millió eurónyi kiadást számoltak el. „Van egy felső határ, a hozzájárulás legfeljebb 20 ezer minimálbérnek felelhet meg”, magyarázta a Szabad Európának Marian Muhuleţ, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke. Így aztán a pártok és a választási kampányok finanszírozásáról szóló 2006/334-es törvénynek megfelelően, egy államfőjelölt csaknem 10 millió dollárt (41,6 millió lejt, 2080 lejes bruttó minimálbér mellett) költhet el a választási kampányban hozzájárulásokból és adományokból, mely összeget aztán majd az AEP térít meg. Ahhoz, hogy visszakapják az államtól a pénzt, a „jelölteknek bizonyító iratokkal” kell indokolniuk kampányköltségeiket, magyarázza Marian Muhuleţ.

De a kampányban elköltött pénzek visszatérítésének van egy feltétele: a jelöltnek meg kell szereznie az érvényesen leadott szavazatok legalább 3 százalékát. Tehát az esélytelen jelöltek biztosan elveszítik a kampánypénzt. Akkor mi hajtja őket az elnökválasztási harcba?

Háromfajta esélytelen jelölt és a „blokkoló nyúl” stratégiája

Ovidiu Voicu szociológus, a Közéleti Innovációs Központ (CIP) igazgatója a Szabad Európa számára arra mutat rá, hogy az elnökválasztáson három nagy csoportra oszthatók a versenybe bekapcsolódó jelöltek, akik eleve tudják, hogy még a második forduló elcsípésére sincs esélyük, még kevésbé arra, hogy Románia elnöke legyenek: az RMDSZ-, a Cumpănaşu- és a Funar-típusú jelölt.

„Az első típus olyan, mint az RMDSZ és azért indul, hogy kialkudjon valamit a második fordulóban. Az RMDSZ-nek mindig volt saját jelöltje, aki megmutatta, hogy a magyaroknak mennyi szavazatuk van. Mi ellenőrzésünk alatt tartjuk őket, ti adtok valamit cserébe. Aztán vannak azok, akik az ismertségüket akarják növelni. Semmi esélyed sincs nyerni, de hosszú távon politikai karriert akarsz építeni és akkor szükséged van arra, hogy az emberek megismerjenek, lássák, hogy részt vettél vitákon. Azt hiszem, Alexandru Cumpănaşu tartozik ebbe a kategóriába, akinek hosszú távra szóló tervei vannak. És ott van még a Funar-modell. Olyan emberek, akiknek van egy rögeszméjük, amiben nagyon hisznek, bármit mondjon is nekik a valóság. Funar azt állította, hogy Verespatakon a föld olyan fémeket rejt, amelyek nem is szerepelnek a Mengyelejev-táblázatban. Lehetőséget akarnak arra, hogy ezt a tévében is elmondják és senki sem hívja meg őket, ha nem indulnak az elnökválasztáson. Így ők is adásidőt kapnak”, mutat rá a Szabad Európa számára Ovidiu Voicu.

Másrészt Cristian Pîrvulescu politológus arra mutat rá, hogy egyes jelöltek valamelyik politikai párt azon stratégiájának részeként indulnak el, hogy manipulálja a második fordulóban a szavazatokat vagy az egyik ellenjelöltre csapásokat mérő üzeneteket fogalmazzon meg az első fordulóban.

„Ezeket az első fordulós szavazatokat a második fordulóba jutó jelölt üzenetétől és személyiségétől függően strukturálhatjuk. Cumpănaşu, Bruynseels indulása pont egy második fordulós jelölés erősítése érdekében történik, különösen Klaus Iohannis ellenében. Esetükben populista, a televízión keresztül összegyűjtött szavazatokról van szó, általában összeesküvés-elméleteket terjesztő hálózatokon, melyek megpróbálnak egy Klaus Iohannis számára hátrányos kampánydinamikát kialakítani. Meggyőződésem, hogy nagy összecsapásoknak leszünk a tanúi, mert elég nagy a Iohannis és a többiek közötti távolság”, mondja Pîrvulescu.

A politológus úgy véli, hogy az úgynevezett „nyúl”-jelöltek valójában „olyan ágyútorkolatok, melyek megpróbálják majd korlátozni a Iohannisra leadott szavazatok számát az első fordulóban és főleg meg akarják majd akadályozni a szavazatok transzferjét az első fordulóból a másodikba”. Véleménye szerint a hivatalban lévő elnök igazán csak az USR-s Dan Barna jelöltségétől fél, akivel gondjai lehetnek majd, ha ez utóbbi kerül be a második fordulóba: „ha bejutna a második fordulóba, akkor Iohannis összes ellenfele Dan Barnára szavazna, tehát nem egy Barna melletti, hanem egy Iohannis elleni szavazat lenne. Nagyjából úgy, mint 2014-ben, amikor nem Iohannis nyerte meg a választást, hanem Ponta veszítette el”.

Fogadás a 3 százalékos küszöb mellett kampányra fordított pénzben

„Ez egy fogadás, vagy bejön, vagy nem”, mondja Ovidiu Voicu szociológus egyes valós esély nélküli jelöltek azon lehetőségéről, hogy elszámolhatják a kampányban elköltött pénzt.

„A második vonalban lévők számára, akik vagy imázsépítésért, vagy a második fordulós alkuért indulnak, a dolgok egymásra tevődnek. A szavazatok is fontosak és az elszámolható összeg is. Pénzmosásra nem nagyon van lehetőség, mert el kell számolnod, az pedig a Számvevőszékhez kerül. De az előző választásokon is sok ilyen jelölt volt, amikor nem volt költségtérítés”, magyarázza Voicu.

Cristian Pîrvulescu szerint a jelenlegi felmérésekben nem túl sok jelölt lépné át a 3 százalékos küszöböt, amit a választási kampánnyal kapcsolatos költségek elszámolásához el kell érni. „Egyelőre láttunk-e bármilyen kampányolást Cumpănaşutól, például? Ez egy, az Antena3-on és a România TV-n zajló kampány. Ezek a televíziók arra használják fel, hogy elérjenek bizonyos célokat, ő maga pedig hagyta magát eszközként felhasználni és van egy erkölcstelen művelet, egy aljas gyilkosság kampányolásra történő felhasználása”, véli Pîrvulescu (Cumpânaşu a caracali áldozatok egyikének a rokona – szerk. megj.).

E cikk megjelenéséig a következők jutottak be hivatalosan az elnökválasztási versenybe: Klaus Iohannis (PNL), Viorica Dăncilă (PSD), Dan Barna (USR-PLUS), Mircea Diaconu (Pro Románia–ALDE), Theodor Paleologu (PMP), Kelemen Hunor (RMDSZ) és Viorel Cataramă (Liberális Jobboldal), akinek az Alkotmánybíróság igazat adott a BEC ellenében, holott ez utóbbi megállapította, hogy több tízezer, Cataramát támogató aláírást ugyanaz a szerző másolt (azóta a BEC több jelölt, többek között Cataramă ellen is büntetőjogi feljelentést tett – szerk. megj.). A BEC érvényesítésére várt még Ramona Bruynseels, Cătălin Ivan és Alexandru Cumpănaşu.