// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

Egy Thunberg-féle őrültség

// HIRDETÉS

Megérkezett a messiás. Ehhez nincs mit hozzátenni. Főleg nekünk, így, a kommunizmus után.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az dw.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Egy gyors számítás kimutatta, hogy az Atlanti-óceán „környezetvédő” átszelése, melyet éppen most hajt végre nagy médiacsinnadratta közepette Greta Thunberg, nagyjából háromszor többe kerül a földnek, mint az, ha a tini, a környezetvédelem nagy papnője New Yorkba repült volna az apja kíséretében. Hiszen, ahogy arra a berlini baloldali újság, a taz rámutat, a Gretát az újvilágba szállító vitorlásjacht fedélzetén lévő legénység tagjai repülők fedélzetén fognak hazatérni.

Melyeket – hogyan is lehetne másképpen – kerozinnal, az agyongyűlölt kőolajból kivont üzemanyaggal táplálnak. Jelen esetben hat repülésről van szó kettő helyett, amennyire szükség lett volna, ha Thunberg nem a jachthasználat PR-gegjét választja. És szintén (kőolajalapú) mocskos dolognak tűnik az az anyag is, amiből a Thunberg által az Atlanti-óceán pre-diluviális stílusban történő átszeléséhez használt bárka készült.

De mit számít ez az egyszerű számtan és mit számít a történelem Greta Thunberg nagybetűs Küldetéséhez képest?

Nem menti meg ő és a holmi keresztesekhez hasonlóan elkötelezett gyermekmozgalma a Föld bolygót? Miért bonyolítsa egy messiás a dolgát banális adatokkal, információkkal, számolásokkal és tényekkel? A 16 éves fiatal lányt, akit a családja és ügyes vállalkozók rövid idő alatt a sajtó, a nyugat, a kék bolygó, az istentelen vallások igazi ikonjává változtattak, aki nagy sebességgel és vidámsággal száguldozik a médiában és sok nyugati megbomlott elméjében, hidegen hagyják az ilyenfajta kisszerű pontosítások.

És az egyszerű emberek aggodalmai is hidegen hagyják őt. Az „azt akarom, hogy pánikba essetek” szlogennel pofozza folyamatosan az emberiséget, mellyel hívei seregeit meghódította. Akik közé, nem véletlenül, a magas rangú keresztény egyházi vezetők is tartoznak. Mint például Heiner Koch berlini érsek. Aki virágvasárnap alkalmával – spirituálisan – lelkesen tombolni kezdett az egyik német állami adón. Nem többet és nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Greta Thunberg díszkíséretéhez tartozó iskolakerülő diákok pénteki tüntetései „Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztetnek”. Távozz sátán! Igaz, az egyházi vezető később elismerte, hogy nem szeretne „női messiást csinálni Greta Thunbergből, vagy a Názáreti Jézushoz hasonlítani őt”.

De, jaj, pont ezt tette. Sőt, szó szerint azt mondta az ő nagy „bölcsességében”, hogy

a „társadalomnak és az egyháznak” „ma is igazi prófétákra lenne szüksége”.

A svédországi „igaz próféta” nem bántódott meg és nem tiltakozott. Az ikon szereti, ha lelkendezve dicsérgetik. Az Asperger-szindrómában, az autizmushoz tartozó, a betegeket nem a tehetségtől, hanem az empátiától megfosztó pszichikai betegségben szenvedő Thunberg nem akad fenn kognitív disszonanciákon. Radikálisan forradalmi, antikapitalista lendületében nincs kedve önkritikához. Nincs ideje a tudományos óvatoskodásra, a gazdaság lassúságára, szolidaritásra azokkal az emberekkel, akiket a betevőtől foszt meg azzal, hogy – apodiktikus módon – olyan hangulatot kényszerít ki, mely szélsőséges lépésekre serkent. Végső soron tényleg messiási a küldetése.

A feladat, melyet magára vállalt, az a forradalom most.

A határozott cselekvés. A veszélyes élet. A hősies kockázat. A Föld azonnali megmentése, mely bolygót – íme – sem a marxizmus, sem a fasizmus, sem a felnőttek, amilyen óvatosak, habozók, szájalók és gyönyörökbe süllyedők, nem képesek megváltani. Hiszen – nem igaz?! – az aszketikus Greta szerint „már nem várhatunk”. Kötelesek vagyunk azonnal megtenni az általa javasolt környezetvédő lépéseket. Ami eleve kizár bármiféle habozást, bármilyen egészséges kételyt, bármilyen alternatívát, bármilyen megfontolást, bármilyen ellenérvet, bármiféle kritikus gondolkodást, bármilyen vitát vagy párbeszédet.

Thunberg azt nem tudja vagy nem érdekli, hogy a hasonló megmentést hirdető utópiák az összes totalitárius ideológiát elkísérték a bolsevizmustól és fasizmustól vagy legionarizmustól az iszlámizmusig, melyek mindegyike az intoleranciát generáló gyűlöletből és félelmekből éltek. Hiszen a Nobel-békedíj kacsint éppen rá. Így aztán nem okozott neki gondot nemrég együtt fényképeszkedni egy németországi szélsőbalos álarcos nővel. Még súlyosabb, hogy mindez

azokat a felnőtteket sem érdekli, akik médiabálványként, állítólagos hipererkölcsös ítélőszékként felépítették őt.

Ezzel szemben sok politikust boldoggá tesz. A német zöldek például populista módon röpködnek a Thunberg által generált félelem hullámtaraján, ökohullámos tajtékjain és ezáltal szégyentelenül söprik be egyik választási győzelmet a másik után.

Ezen kívül Greta sokak számára nemcsak egy istennő, egy Jeanne d’Arc, egy „projekciós felület”, egy újfajta szupersztár, egy sui-generis globális vezető, hanem egy nagyon termékeny jövedelemforrás is. 2018 decemberében a „We don’t have time” részvénytársaság vezetőivel mutatkozott a katowicei klímacsúcson. Greta imázsával szereztek és szereznek vagyonokat olyan alapítványok és konszernek, mint a Rentzhog és a Nordvall. A sajtó feltárta még, hogy a Thunberget szállító jacht egy milliárdos tulajdona és a világ egyik legdrágább vízi járműve, a Malizia csapat pedig egy adóparadicsomból származik.

Greta megismétli a gyermekek keresztes hadjáratát,

akiket a kiskorú Miklós vezetett katasztrófába 800 évvel ezelőtt (ez valószínűleg legenda; forrás itt – a szerk.)? Nem tudom és nem is nagyon érdekel. Ezzel szemben aggódom a klíma sorsáért. Mint ahogy a nyitott társadalom jövőjéért is. Riadalommal tölt el annak frivolsága és képmutatása, ahogy a valaha az idősek tanácsa, tudományt, nem pedig mágiát szerető tiszteletre méltó személyek által vezetett világ őrültségében hol analfabétákat, hol karizmatikus, de beteg vagy manipulált gyermekeket emel pajzsra megmentőkként. A környezetvédelemnek és a klímaváltozásnak komoly témáknak kellene lenniük. A Thunberg-érában kezdenek márkatermékké, őrültséggé, hisztériává, apokalipszissé, valláspótlékká, a kollektív pszichózis jelévé, bármivé válni, csak komoly dologgá nem. Felmerül bennem a kérdés, hogy ez a progresszista mánia nem egy öngyilkos tendencia, a megmentésre való törekvésnek álcázott nihilizmus újabb példája-e.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS