Hogy is mondta Arisztotelész?
Edgár
2019. augusztus 15. csütörtök, 15:18
A munkaképes lakosság csaknem negyede hiányzik az országból.

A munkára jogosult román állampolgárok 21,4 százaléka dolgozik külföldön, derül ki egy új felmérésből. Ezzel Románia orrhosszal megnyerte a bazi nagy kivándorlási versenyt.

Az uniós tagállamok esetében átlagban 3.9 százalék volt ugyanez az arány tavaly, ami így is jelentős növekedést mutat a 2008-as 2,7 százalékhoz képest. A legjobb kivándorlási statisztikával Németorszád (1 százalék külföldön dolgozó állampolgár), illetve Nagy-Britannia (1,1 százalék) büszkélkedhet.

A hivatalos statisztika szerint jelenleg mintegy

kétmillió-ötszázhuszonnégyezer román állampolgár keresi a kenyerét külföldön,

ezzel fényes hazánk ül az EU-s szamárpadon, utánunk Lengyelország következik egymillió-hatszázhatvanhatezer külföldi versenyzővel.

A felmérésből többek között az is kiderül, hogy a külföldi román munkavállalóknak mindössze 23 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezzel

mienk a második „legiskolázatlanabb” csapat a szerbek után.

Ráadásul a felsőfokú végzettséggel rendelkező románok fele a képesítésének nem megfelelő munkát végez, magyarán hamburgert süt vagy mosogat Hansnak, közben időnként megtörli izzadt homlokát az esztétika szakos diplomájával.

Különben nem lepődtünk meg. Ha emlékszünk, az előző elnökválasztás végeredményéhez például látványosan hozzájárult a román diaszpóra. Nem véletlen, hogy az év végi választáson újrázni készülő Klaus Iohannis államfő hozzá képest igen lelkesen jelentette be nemrég a külföldi szavazást megkönnyítő törvénytervezet elfogadását, ráérzett ugyanis, hogy a diaszpóra elégedetlenségéből is lehet politikai tőkét kovácsolni.

comments powered by Disqus
Egy héten belül egy erdészt meggyilkoltak, egy másik pedig csak a szerencsének köszönhetően menekült meg a fatolvajoktól.
Több magyar tannyelvű tanintézetet is érint a szigorítás.
A nagybozintai volt aranybánya után maradt ülepítő tó és meddőhányó még mindig ontja magából a mérgező anyagokat, a problémával két évtizede nem foglalkozik senki.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
A párt szerint „bomlasztó tevékenységet” folytatott Székelyudvarhely polgármestere.
Nos, a szerző szerint nagyon úgy tűnik, hogy nem. Ezért elsősorban Románia a hibás, na de persze, hogy mindjárt ott lohol mögötte az ellenséges Magyarország.
A taláros testület az államfőnek és a kormánynak is (részben) igazat adott a vitában, szóval nesze semmi.
A caracali áldozat megmentését megkönnyítette volna, ha működnek az európai támogatással beszerzett, segélyhívásokat fogadó eszközök.
Az mondjuk érthetetlen, miért kellett másfél évet várni a döntésre.
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.