Egy népszavazás, amelyet túl későn írtak ki

Jelen szöveg a Contributors oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Klaus Iohannis elnök az aljas 13. sürgősségi kormányrendeletet követő napokban egy igazságszolgáltatás témáiról kiírt népszavazás kiírásának ígéretével lángra lobbantotta a becsületes emberek reményeit.

Több mint két év telt el azóta, mely idő alatt mumusként használták ezt a népszavazást:

néha-néha felmutatták a kormányon lévőknek, főleg akkor, amikor olyan nehezen elképzelhető túlkapások következtek, melyek felháborítóak voltak bármely polgár jóérzése számára, aki tudatában van annak, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik államában él. A 2019. évi nagyhéten az elnök – végre – bejelentette a két kérdést, melyet fel fognak tenni az európai parlamenti választással egy időben, 2019. május 26-án megszervezett népszavazáson.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) időközben szétbarmolta az igazságszolgáltatási törvényeket, kiiktatta a rendszerből Laura Codruţa Kövesit és Augustin Lazărt, létrehozta a magisztrátusokat (bírákat és ügyészeket – a szerk.) vizsgáló, Adina Florea által vezetett különleges részleget (a szerző a Különleges Részleg kifejezést használja, mert ennek román neve, a Secţia Specială az „áthallásos” SS-re rövidíthetó; a valóságban ennek az intézménynek Igazságszolgáltatási Bűncselekvényeket Vizsgáló Részleg, azaz SIIJ a neve – a szerk.), a saját embereit ültette a (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Igazságügyi Felügyelet (IJ) élére, ideiglenes vezetőt helyezett az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) és a főügyészség élére, blokkolta a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéken (ICCJ) zajló pereket, és – a legfőbb győzelem – csonkolta a büntetőtörvénykönyvet, egyes bűncselekmények büntethetőségét megszüntetve, lerövidítve az elévülési időket és csökkentve a büntetéseket a korrupciós tettek esetében. Némi távolságtartással

azt lehet mondani, túl nagy tévedés veszélye nélkül, hogy az igazságügyi rendszert gajra vágták,

és a rendszeren belül még csökönyösen ellenállók kezdik magukra ölteni Don Quijote auráját.

Ilyen körülmények között a románoknak két kérdésre kell válaszolniuk: 1. Egyetért az amnesztia és a közkegyelem tilalmával a korrupciós bűncselekmények esetében? 2. Egyetért a sürgősségi kormányrendeletek kormány általi elfogadásának tilalmával a bűncselekmények, büntetések és az igazságügy megszervezése esetében és a rendeletek közvetlen alkotmánybírósági megtámadása jogának kiterjesztésével?

Bármely becsületes ember számára mindkét kérdés esetében magától értetődik az IGEN válasz. Ráadásul ezek a kérdések sok és értékes muníciót adnak majd a PSD ellen a május 26-i választáson. A népszavazási és az európai parlamenti választási kampányok egybe fognak esni, nyíltan lehet majd a PSD törvénysértéseiről beszélni és az igazságügyön belüli gondokhoz történő állandó visszatérés végül a választók egyértelmű állásfoglalásához vezet. De a választási számításokon és retorikán kívül az igazságszolgáltatási rendszer számára nincs semmi értékük.

Lássuk csak, hogy miért.

Ha a PSD-nek sikerül hatalmon maradnia, akkor egyszerűen figyelmen kívül fogja hagyni a népszavazás eredményét,

ahogy azt a Traian Băsescu által kiírt és az Alkotmánybíróság által érvényessé nyilvánított népszavazás esetében is tette, melyben a parlamenti képviselők számának 300-ra csökkentését kérték. Márpedig a következő parlamenti választás több mint egy év múlva lesz, ami alatt mindenki el fogja felejteni, hogy volt egy népszavazás. Aztán az első kérdésre maga Liviu Dragnea is nyugodtan IGEN-nel szavazhat, mert a börtöntől való megmenekülésre vonatkozó taktikája a legkevésbé sem az amnesztia és a közkegyelem reményén alapul: a tettek büntethetőségének megszüntetése, a bizonyítékok megkérdőjelezése, a tárgyalási határidők elévülésig halogatása és így tovább. Nálunk eddig egyetlen nagy korruptat sem részesítettek amnesztiában vagy közkegyelemben, mind börtönben írt könyvek, bizonyítékok megsemmisítése, az ítéleteket kimondó bírói testületek létrehozásának módjával szembeni óvás alapján jutottak ki.

Ami a második kérdést illeti, teljesen biztos vagyok abban, hogy

a PSD fog a leginkább harcolni egy esetleges IGEN válasz maximális szigorúsággal történő megvalósításáért.

A PSD-nek a jelenlegi választói trend alapján minimális esélye van hatalmon maradni a következő választás után. Románia jelenleg egy gépekre kapcsolt beteg. Egyre eszementebb külföldi hitelekből él, a PSD a stratégiai aranytartalék hazahozatalán gondolkodik, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy forgalomba helyezze azt, az Európai Unió egyre dühösebb és valós esélye van bizonyos nagyon közeli gazdasági szankcióknak, már nyíltan beszélnek több tízezer közalkalmazott elbocsájtásáról. A katasztrófa az előszobában van. Ha még egy évig tart ez a hanyatlási ütem, akkor elképzelhetetlen, hogy a PSD képes lenne megnyerni egy újabb választást. Márpedig egy IGEN válasz a Klaus Iohannis által elindított népszavazáson az igazságszolgáltatáson belüli JELENLEGI helyzetre vonatkozik, nem a 2017-esre, amikor Iohannis először jelentette be népszavazás-kiírási szándékát. Nagyon jól tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás sürgősségi kormányrendeletekkel elkövetett mindenféle visszaélések, emberek és törvények észbontó kritériumok szerinti cseréje, új igazságügyi ítélőszervek létrehozása (Adina Florea SS-e) következtében került a mostani, mindnyájunk által látható állapotába. Márpedig

a második kérdésre adott IGEN válasz a status quo-t biztosítja be, nem egy ideális helyzetet.

A baj már megtörtént, a népszavazás pedig csak stabilizálja azt. Ha a PSD sürgősségi kormányrendelettel követett el egy gazemberséget, akkor azt a gazemberséget nem lehet majd spontán módon, szintén sürgősségi kormányrendelettel kijavítani, hanem csak egy normális törvényhozási folyamat hosszú és kacskaringós útján. Hónapokra, évekre lesz szükség, hogy visszatérjünk a Liviu Dragnea PSD élére kerülése előtti állapothoz.

Ha ezt a népszavazást akkor írta volna ki az elnök, amikor először felhozta, 2017-ben, akkor Romániának a legszilárdabb érvei lettek volna ahhoz, többek között az Alkotmánybíróság előtt is, hogy harcoljon a PSD túlkapásai ellen. Most túlságosan késő, a népszavazás második kérdése pedig csak megerősít egy PSD által már megszerzett pozíciót. Mert ha a lelkiismeretére hallgat, bármely ember, aki tisztességes, jóérzésű és hisz a demokráciában, magamat is beleértve, csakis IGEN-nel válaszolhat egy ilyenfajta kérdésre.