Miért csak három embert vádoltak meg a forradalom idején elkövetett bűntettekért?

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.

Az „1989-es forradalom” ügyben, melyet csaknem 30 év után zártak le és küldtek bíróság elé, csak három vádlottat adtak át emberiesség elleni bűncselekményekért az igazságszolgáltatásnak – Ion Iliescu volt elnököt, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfő-helyettest és a légierő volt vezetőjét, Iosif Rust. Iohannis elnök üdvözölte a vizsgálat lezárását, és a román igazságszolgáltatás jelentős hátralékáról beszélt. „A román társadalomnak a múlt megismerésére és vállalására vonatkozó igyekezetében alapvető dolog azon tettek megbüntetése, melyek közvetlen támadást jelentettek az emberi élet és méltóság ellen az 1989. decemberi forradalom idején”, üzente az államfő.

A Katonai Ügyészségi Részleg által összeállított vádirat 12 kötetből és 3280 lapból áll. Ezt a ügy aktájához tartozó 3330 kötettel együtt terjesztik majd a Legfelsőbb Bíróság elé. „A Főügyészség nevében elnézést kérek e vizsgálatok elhúzódása miatt”, mondta Augustin Lazăr.

A bizonyítékok többségét 2016 után gyűjtötték össze

A Katonai Ügyészségi Részleg vádiratának összeállításához – elsősorban – 2016. június 13-a után megszerzett bizonyítékokat használtak fel, ez volt az a dátum, amikor a legfelsőbb bírósági tárgyalás-előkészítő bíró megerősítette a bűnvádi nyomozás újraindítását. A 3330 kötetből több mint kétezret a Legfelsőbb Bíróság döntése után állítottak össze. Ezután a dátum után hallgatták meg az 1989-i forradalom fő gyanúsítottait, de a több mint 4000 sértettje és az áldozatok leszármazottait is. „Vizsgálatuk során a katonai ügyészek új bizonyítékokat találtak, melyeket – elsősorban – a bűnvádi nyomozás újrakezdésének megerősítését követően, valamint létfontosságú dokumentumok titkosításának feloldása után vettek kezelésbe, melyek hozzájárultak a tettek elkövetése körülményeinek megismeréséhez és az igazság kiderítéséhez”, áll a Főügyészség közleményében.

„Ennek a vizsgálatnak a lezárása, akárcsak a bányászjárás aktája, Augustin Lazăr mandátumának egyik ígérete volt. Ez egy megkésett végkifejlet, sokkal kisebb hatással, mint amilyennel 20 évvel ezelőtt járt volna. Ennek a vizsgálatnak a lezárása pozitív üzenet, még akkor is, ha erre választási kontextusban és a főügyész mandátumának végén kerül sor. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélete és a külföldi nyomás voltak a meghatározó tényezők a lezárásában, amihez az is hozzájárult, hogy a korábbi évekkel ellentétben az ügyészek már nem voltak kitéve a vizsgálat megakadályozását célzó politikai nyomásnak”, vélekedik Stelian Tănase történész és politikai elemző.

A forradalom alatti bűnök miatt a December 21-e Egyesület tette meg az első bűnvádi feljelentést, a jelenlegi akta ezen a panaszon alapul. „Szintén mi indítottunk eljárást az EJEB-nél, amikor az aktát lezárták. Várjuk a bíróság döntését a vádirat törvényességéről, de úgy vélem, tisztességtelen dolog, hogy ebben az ügyben csak 3 vádlott van”, mondta Teodor Mărieş, a December 21-e Egyesület elnöke.

Vád alá helyezték Ion Iliescut és Gelu Voican Voiculescut

Csak három vádlottat, Ion Iliescut, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfő-helyettest és a légierő volt vezetőjét, Iosif Rust állították bíróság elé. Több személlyel szemben megszüntették a nyomozást, köztük volt Silviu Brucan, Victor Atanasie Stănculescu, Vasile Milea, Nicolae Militaru tábornokok (volt védelmi miniszterek), Cico Dumitrescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) volt tagja, Nicolae Eftimescu, a Hadsereg Fővezérkara Műveleti Igazgatóságának volt vezetője és Horţopan Ion, a Gyalogsági és Páncélos Parancsnokság volt parancsnoka is, akik időközben elhunytak. A volt diktátorral, Nicolae Ceauşescuval, az Állambiztonsági Főosztály (Securitate – a szerk.) volt vezetőjével, Iulian Vladdal és Tudor Postelnicu volt belügyminiszterrel szemben „ítélt dolog” miatt hoztak nyomozást megszüntető határozatokat.

Petre Roman és Teodor Brateş esetében bizonyíték hiányában zárták le a nyomozást

Miután tavaly áprilisban Petre Roman volt miniszterelnököt és a Román Televízió (TVR) volt bemondóját, Teodor Brateşt gyanúsítottként meghallgatták az ügyben, végül „az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésére vonatkozó meggyőző” bizonyítékok hiányában a nyomozást lezárták. A volt kormányfő a Főügyészség bejelentésére válaszul bírálta Augustin Lazăr kapcsolatait a volt rezsimmel. „Függetlenül attól, hogy végül mennyire tesznek majd igazságot, márpedig kétségtelen, hogy a forradalom halottaival kapcsolatban elvárás ez az igazság, azt nem egy olyan embernek kell bejelentenie, aki a forradalom idején nem volt egyéb, mint a Ceauşescu-rezsim legsötétebb célpontjainak a kiszolgálója”, mondta Petre Roman.

„A Ion Iliescuból, Silviu Brucanból, Victor Atanasie Stănculescu altábornagyból (…) és Gelu Voican Voiculescuból álló (…) csoport hozta meg a politikai és katonai jellegű fontos döntéseket, melyek célja a politikai hatalomnak egy korábban létrejött csoport általi megszerzése és a román nép előtti legitimálása”, áll az ügyészek vádiratából.

A hadsereg összefogott a politikummal, hogy megóvja magát egy esetleges bűnvádi vizsgálattól

A vizsgálatból kiderül, hogy „1989. december 22-e estéjétől kezdve állítólag egy nagyszabású és összetett félrevezetési tevékenység (diverzió és dezinformálás) indult, melyet a Legfelsőbb Katonai Tanács (Consiliul Militar Superior) (a CFSN-nek alárendelt struktúra) koordinált a CFSN döntéshozatali tényezőinek egyetértésével és felelősségvállalásával”.

Sőt, a vizsgálatot végzők azt állítják, hogy „a terrorista pszichózist szándékosan alakították ki diverziókkal és dezinformációkkal, és ez 1989. december 22-e után 862 halálesetet, 2150 sebesülést, több száz személy szabadságvesztését, súlyos lelki sérülését okozta. Ezek a tragikus következmények sokkal súlyosabbak voltak, mint az 1989. december 17-e és 22-e között végrehajtott megtorlásé. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy állítólag ezek a diverziók és dezinformálások teremtették meg a Ceauşescu elnöki pár megjátszott büntetőeljárás nyomán történt elítélésének és kivégzésének feltételeit”.

Ezzel összefüggésben Ion Iliescu és Gelu Voican Voiculescu „állítólag a tévés megjelenéseikkel és sajtóközlemények kiadásával közvetlen módon dezinformáltak (ezzel hozzájárulva egy általános terrorizmus-pszichózis kialakulásához), állítólag részt vettek a Ceauşescu-házaspár kivégzése érdekében kifejtett dezinformálásban és diverzióban és állítólag elfogadtak és politikailag magukévá tettek a Honvédelmi Minisztérium (MApN) egyes vezető tisztségekkel rendelkező káderei által elkövetett diverziós tetteit, nem lépve közbe azok megakadályozására”.

Az ügyészek Iosif Rus esetében azt állítják, hogy a katonai légierő parancsnokaként állítólag beavatkozott az Otopeni Nemzetközi Repülőtér védelmi tervébe, kiadva azt a diverzionista parancsot, mellyel lecserélték a Boteni-i 61. Ezredhez tartozó helikopterek trikolór kokárdáit és ezáltal 48 személy (40 katona és 8 civil) halálához, valamint további 15 személy súlyos megsebesüléséhez járulva hozzá. 1989 decemberében összesen nem kevesebb mint 12 millió töltényt használtak el.

Az ügyészek szerint, állítólag a MApN csúcsán lévő döntéshozók indították el és koordinálták a félrevezetést az ország új politikai erejével kötött megállapodás alapján. A hadsereg vezetői ezzel a megállapodással biztosították büntetlenségüket az 1989. december 22-éig végrehajtott megtorlás miatti bűnvádi felelősségre vonással szemben, a CFSN vezetői pedig ezzel szavatolták maguknak a politikai hatalom megszerzését, a hatalmon maradásukat, de a román nép előtti legitimálásukat is.