sic transit...
Szerző: Laurenţiu Sîrbu
2019. április 12. péntek, 11:40
1989. decembere után 30 évvel Ion Iliescu, Gelu Voican Voiculescu és Iosif Rus maradt, aki felelni tud a forradalom több mint 2000 áldozatáért.
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása.

Az „1989-es forradalom” ügyben, melyet csaknem 30 év után zártak le és küldtek bíróság elé, csak három vádlottat adtak át emberiesség elleni bűncselekményekért az igazságszolgáltatásnak – Ion Iliescu volt elnököt, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfő-helyettest és a légierő volt vezetőjét, Iosif Rust. Iohannis elnök üdvözölte a vizsgálat lezárását, és a román igazságszolgáltatás jelentős hátralékáról beszélt. „A román társadalomnak a múlt megismerésére és vállalására vonatkozó igyekezetében alapvető dolog azon tettek megbüntetése, melyek közvetlen támadást jelentettek az emberi élet és méltóság ellen az 1989. decemberi forradalom idején”, üzente az államfő.

A Katonai Ügyészségi Részleg által összeállított vádirat 12 kötetből és 3280 lapból áll. Ezt a ügy aktájához tartozó 3330 kötettel együtt terjesztik majd a Legfelsőbb Bíróság elé. „A Főügyészség nevében elnézést kérek e vizsgálatok elhúzódása miatt”, mondta Augustin Lazăr.

A bizonyítékok többségét 2016 után gyűjtötték össze

A Katonai Ügyészségi Részleg vádiratának összeállításához – elsősorban – 2016. június 13-a után megszerzett bizonyítékokat használtak fel, ez volt az a dátum, amikor a legfelsőbb bírósági tárgyalás-előkészítő bíró megerősítette a bűnvádi nyomozás újraindítását. A 3330 kötetből több mint kétezret a Legfelsőbb Bíróság döntése után állítottak össze. Ezután a dátum után hallgatták meg az 1989-i forradalom fő gyanúsítottait, de a több mint 4000 sértettje és az áldozatok leszármazottait is. „Vizsgálatuk során a katonai ügyészek új bizonyítékokat találtak, melyeket – elsősorban – a bűnvádi nyomozás újrakezdésének megerősítését követően, valamint létfontosságú dokumentumok titkosításának feloldása után vettek kezelésbe, melyek hozzájárultak a tettek elkövetése körülményeinek megismeréséhez és az igazság kiderítéséhez”, áll a Főügyészség közleményében.

„Ennek a vizsgálatnak a lezárása, akárcsak a bányászjárás aktája, Augustin Lazăr mandátumának egyik ígérete volt. Ez egy megkésett végkifejlet, sokkal kisebb hatással, mint amilyennel 20 évvel ezelőtt járt volna. Ennek a vizsgálatnak a lezárása pozitív üzenet, még akkor is, ha erre választási kontextusban és a főügyész mandátumának végén kerül sor. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélete és a külföldi nyomás voltak a meghatározó tényezők a lezárásában, amihez az is hozzájárult, hogy a korábbi évekkel ellentétben az ügyészek már nem voltak kitéve a vizsgálat megakadályozását célzó politikai nyomásnak”, vélekedik Stelian Tănase történész és politikai elemző.

A forradalom alatti bűnök miatt a December 21-e Egyesület tette meg az első bűnvádi feljelentést, a jelenlegi akta ezen a panaszon alapul. „Szintén mi indítottunk eljárást az EJEB-nél, amikor az aktát lezárták. Várjuk a bíróság döntését a vádirat törvényességéről, de úgy vélem, tisztességtelen dolog, hogy ebben az ügyben csak 3 vádlott van”, mondta Teodor Mărieş, a December 21-e Egyesület elnöke.

Vád alá helyezték Ion Iliescut és Gelu Voican Voiculescut

Csak három vádlottat, Ion Iliescut, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfő-helyettest és a légierő volt vezetőjét, Iosif Rust állították bíróság elé. Több személlyel szemben megszüntették a nyomozást, köztük volt Silviu Brucan, Victor Atanasie Stănculescu, Vasile Milea, Nicolae Militaru tábornokok (volt védelmi miniszterek), Cico Dumitrescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) volt tagja, Nicolae Eftimescu, a Hadsereg Fővezérkara Műveleti Igazgatóságának volt vezetője és Horţopan Ion, a Gyalogsági és Páncélos Parancsnokság volt parancsnoka is, akik időközben elhunytak. A volt diktátorral, Nicolae Ceauşescuval, az Állambiztonsági Főosztály (Securitate – a szerk.) volt vezetőjével, Iulian Vladdal és Tudor Postelnicu volt belügyminiszterrel szemben „ítélt dolog” miatt hoztak nyomozást megszüntető határozatokat.

Petre Roman és Teodor Brateş esetében bizonyíték hiányában zárták le a nyomozást

Miután tavaly áprilisban Petre Roman volt miniszterelnököt és a Román Televízió (TVR) volt bemondóját, Teodor Brateşt gyanúsítottként meghallgatták az ügyben, végül „az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésére vonatkozó meggyőző” bizonyítékok hiányában a nyomozást lezárták. A volt kormányfő a Főügyészség bejelentésére válaszul bírálta Augustin Lazăr kapcsolatait a volt rezsimmel. „Függetlenül attól, hogy végül mennyire tesznek majd igazságot, márpedig kétségtelen, hogy a forradalom halottaival kapcsolatban elvárás ez az igazság, azt nem egy olyan embernek kell bejelentenie, aki a forradalom idején nem volt egyéb, mint a Ceauşescu-rezsim legsötétebb célpontjainak a kiszolgálója”, mondta Petre Roman.

„A Ion Iliescuból, Silviu Brucanból, Victor Atanasie Stănculescu altábornagyból (…) és Gelu Voican Voiculescuból álló (…) csoport hozta meg a politikai és katonai jellegű fontos döntéseket, melyek célja a politikai hatalomnak egy korábban létrejött csoport általi megszerzése és a román nép előtti legitimálása”, áll az ügyészek vádiratából.

A hadsereg összefogott a politikummal, hogy megóvja magát egy esetleges bűnvádi vizsgálattól

A vizsgálatból kiderül, hogy „1989. december 22-e estéjétől kezdve állítólag egy nagyszabású és összetett félrevezetési tevékenység (diverzió és dezinformálás) indult, melyet a Legfelsőbb Katonai Tanács (Consiliul Militar Superior) (a CFSN-nek alárendelt struktúra) koordinált a CFSN döntéshozatali tényezőinek egyetértésével és felelősségvállalásával”.

Sőt, a vizsgálatot végzők azt állítják, hogy „a terrorista pszichózist szándékosan alakították ki diverziókkal és dezinformációkkal, és ez 1989. december 22-e után 862 halálesetet, 2150 sebesülést, több száz személy szabadságvesztését, súlyos lelki sérülését okozta. Ezek a tragikus következmények sokkal súlyosabbak voltak, mint az 1989. december 17-e és 22-e között végrehajtott megtorlásé. Ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy állítólag ezek a diverziók és dezinformálások teremtették meg a Ceauşescu elnöki pár megjátszott büntetőeljárás nyomán történt elítélésének és kivégzésének feltételeit”.

Ezzel összefüggésben Ion Iliescu és Gelu Voican Voiculescu „állítólag a tévés megjelenéseikkel és sajtóközlemények kiadásával közvetlen módon dezinformáltak (ezzel hozzájárulva egy általános terrorizmus-pszichózis kialakulásához), állítólag részt vettek a Ceauşescu-házaspár kivégzése érdekében kifejtett dezinformálásban és diverzióban és állítólag elfogadtak és politikailag magukévá tettek a Honvédelmi Minisztérium (MApN) egyes vezető tisztségekkel rendelkező káderei által elkövetett diverziós tetteit, nem lépve közbe azok megakadályozására”.

Az ügyészek Iosif Rus esetében azt állítják, hogy a katonai légierő parancsnokaként állítólag beavatkozott az Otopeni Nemzetközi Repülőtér védelmi tervébe, kiadva azt a diverzionista parancsot, mellyel lecserélték a Boteni-i 61. Ezredhez tartozó helikopterek trikolór kokárdáit és ezáltal 48 személy (40 katona és 8 civil) halálához, valamint további 15 személy súlyos megsebesüléséhez járulva hozzá. 1989 decemberében összesen nem kevesebb mint 12 millió töltényt használtak el.

Az ügyészek szerint, állítólag a MApN csúcsán lévő döntéshozók indították el és koordinálták a félrevezetést az ország új politikai erejével kötött megállapodás alapján. A hadsereg vezetői ezzel a megállapodással biztosították büntetlenségüket az 1989. december 22-éig végrehajtott megtorlás miatti bűnvádi felelősségre vonással szemben, a CFSN vezetői pedig ezzel szavatolták maguknak a politikai hatalom megszerzését, a hatalmon maradásukat, de a román nép előtti legitimálásukat is.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/30771
Pedig a kampányban még a diákok ingyenes utaztatását is meglebegtették. De ez egy ilyen ország.
Sorina Pintea ilyen stratégiával akár belügyminiszternek is elmenne.
Mintha az utak végül összeesküdtek volna ellene.
Kolozsváron felvonultak az autóvilág kapitalista és kommunista dívái. A régiek. Az igaziak. Tessék, lehet ámuldozni.
Először nyert egyéniben román teniszező a londoni füves pályás Grand Slam tornán.
Enyhén javult a sikeresen vizsgázók országos aránya.
Az esélylatolgatáson kívül összefoglaljuk, mi változott a jó öreg Liga 1-ben.
Nagyon úgy néz ki, ellenlábas nélkül maradt az európai főügyészi tisztségért zajló küzdelemben.
Tűzoltónak állhat a szebbik nem!
Úgy tűnik, a két világháború közötti román aranykor hiába fénylik annyira a jelenből visszatekintve. Gazdasági fejlődés szintjént például Magyarország rávert. Akkor is.
Tovább folyik a román szerecsen mosdatása. És nem túl éleselméjűen.
És hadd tegyük hozzá: a kolozsvári Sapientia filmes csapata irtó jó munkát végzett.
Már nem tudjuk követni, hogy kinek a közbenjárására, de lehet, hogy nem is fontos.