Amikor egy miniszterelnök asszony mellbedobással győzi meg a tárgyalópartnereit.
Amikor megláttam a neten néhány fényképet az Európai Unió hivatalosságaival találkozó, lyukacsos ruhába öltözött Dăncilă asszonyról, előbb jól megdörzsöltem a szemeimet,
És tényleg úgy hiszem, hogy nincs. Még mindig meggyőződésem, hogy vicces internetezők mémje, akik, azt hiszem, minden határt átléptek. Lehet viccelődni és gúnyolódni a kormányzóink és politikusaink rovására, de azért mindennek van határa. Olyan emberekről van szó, akik egy (európai!) országot irányítanak, ők képviselik Romániát és a román népet, méghozzá Brüsszelben és mindenféle rosszakarók gúnyt űznek őuraságaikból a neten.
Szintén ezek a rosszakarók gyártottak mindenféle buherált fényképet a hölgyről: hol Miss Piggy volt, hol más állatocska, hol mit tudom milyen hajkoronája volt és így tovább. Ezek még úgy, ahogy elmentek, de ismétlem: ezzel a lyukacsos ruhájú Dăncilă asszonyt ábrázoló képpel tényleg túlzásba estek. Jó emberek, azért arra is gondoljatok, hogy a miniszterelnök asszonynak is van férje, családja, rokonai, barátai –
Tudják meg, hogy egy pillanatig úgy gondoltam, a képek valódiak, mert megjelentek mindenfelé és ha jól emlékszem, még egy videót is láttam, de a mai technológiával bármit megcsinálhat az ember! Így hát újra azt mondtam magamban: Ilyen nincs!
Be kell vallanom, hogy jelentéktelenségemben még az a gondolat is átfutott a fejemen, hogy Dăncilă asszony azért vette magára azt a ruhát, mert Liviu úr ezt kérte tőle! Mintha látnám is, ahogy a hölgynek mondja: „Vedd fel, kérlek, Viorica, azt a lyukacsos ruhát, mert így majd jól rákoppinthatsz azoknak az EU-soknak az orrára, hogy ne üssék bele a mi dolgainkba! Bánjunk mi is úgy velük, ahogy ők velünk, a fene egye meg!” A hölgy meg azt válaszolja: „Ha így mondta Liviu úr, akkor így kell lennie!”
És hogy a vallomás teljes legyen, kezdtem arra gondolni, hogy ez a (valójában rosszmájú) feltételezés nagyon is hihető, tekintettel arra, hogy Liviu urat, szintén rosszmájúan, „Bolyhos”-nak nevezik! Talán Liviu úr a bolyhos ruhácskákat szereti, vagy ki tudja!
Persze azonnal elhessegettem az ilyenfajta gondolatokat és azt mondtam, hogy ez nem lehetséges, és
mert amúgy is megbántódtak a minap, vagy ha egyikük sem, akkor biztos Iohannis vagy Soros volt. Feltétlenül!
Hova jutottunk!
Már csak az hiányzott volna, hogy ezek Tudorel Toader miniszter úrról csináljanak mindenféle fényképeket és filmecskéket, bohóc szerepben, és mindenféle szavakat adjanak a szájába, hogy nem ő váltotta le Kövesit, hanem szintén Iohannis elnök és más hasonlókat. És, hogy teljes legyen a kínálat, még a belügyminiszter asszonyt is – hogy is hívják? aha, igen, Carmen Dan asszony – mindenféle nevetséges helyzetbe állíthatták volna, hol azt mondva, hogy napirendre tűzte a Schengenes ügyet, hol azt, hogy azok az EU-sok tagadták és így tovább, és így tovább.
Zárásul: azt hallom, hogy a neten keringő legutóbbi hülyítés az, hogy szintén ezek az EU-sok állítólag azt mondták, hogy Románia növekedési rátája 2019-re csak 3,8 százalék lesz és nem 5,5 százalék, amennyivel a kormányunk számol, az inflációs ráta pedig 3,3 százalék lesz és nem 2,8 százalék, ahogy a Dăncilă-kormány reméli!
És mégis, egy kérdés nem hagy nyugton: mi van, ha az a lyukacsos ruha tényleg létezett?! Nevetünk mi, viccelődünk, de – persze – maradunk a helyünkön!
Hülye egy komédia!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.