Amikor egy miniszterelnök asszony mellbedobással győzi meg a tárgyalópartnereit.
Amikor megláttam a neten néhány fényképet az Európai Unió hivatalosságaival találkozó, lyukacsos ruhába öltözött Dăncilă asszonyról, előbb jól megdörzsöltem a szemeimet,
És tényleg úgy hiszem, hogy nincs. Még mindig meggyőződésem, hogy vicces internetezők mémje, akik, azt hiszem, minden határt átléptek. Lehet viccelődni és gúnyolódni a kormányzóink és politikusaink rovására, de azért mindennek van határa. Olyan emberekről van szó, akik egy (európai!) országot irányítanak, ők képviselik Romániát és a román népet, méghozzá Brüsszelben és mindenféle rosszakarók gúnyt űznek őuraságaikból a neten.
Szintén ezek a rosszakarók gyártottak mindenféle buherált fényképet a hölgyről: hol Miss Piggy volt, hol más állatocska, hol mit tudom milyen hajkoronája volt és így tovább. Ezek még úgy, ahogy elmentek, de ismétlem: ezzel a lyukacsos ruhájú Dăncilă asszonyt ábrázoló képpel tényleg túlzásba estek. Jó emberek, azért arra is gondoljatok, hogy a miniszterelnök asszonynak is van férje, családja, rokonai, barátai –
Tudják meg, hogy egy pillanatig úgy gondoltam, a képek valódiak, mert megjelentek mindenfelé és ha jól emlékszem, még egy videót is láttam, de a mai technológiával bármit megcsinálhat az ember! Így hát újra azt mondtam magamban: Ilyen nincs!
Be kell vallanom, hogy jelentéktelenségemben még az a gondolat is átfutott a fejemen, hogy Dăncilă asszony azért vette magára azt a ruhát, mert Liviu úr ezt kérte tőle! Mintha látnám is, ahogy a hölgynek mondja: „Vedd fel, kérlek, Viorica, azt a lyukacsos ruhát, mert így majd jól rákoppinthatsz azoknak az EU-soknak az orrára, hogy ne üssék bele a mi dolgainkba! Bánjunk mi is úgy velük, ahogy ők velünk, a fene egye meg!” A hölgy meg azt válaszolja: „Ha így mondta Liviu úr, akkor így kell lennie!”
És hogy a vallomás teljes legyen, kezdtem arra gondolni, hogy ez a (valójában rosszmájú) feltételezés nagyon is hihető, tekintettel arra, hogy Liviu urat, szintén rosszmájúan, „Bolyhos”-nak nevezik! Talán Liviu úr a bolyhos ruhácskákat szereti, vagy ki tudja!
Persze azonnal elhessegettem az ilyenfajta gondolatokat és azt mondtam, hogy ez nem lehetséges, és
mert amúgy is megbántódtak a minap, vagy ha egyikük sem, akkor biztos Iohannis vagy Soros volt. Feltétlenül!
Hova jutottunk!
Már csak az hiányzott volna, hogy ezek Tudorel Toader miniszter úrról csináljanak mindenféle fényképeket és filmecskéket, bohóc szerepben, és mindenféle szavakat adjanak a szájába, hogy nem ő váltotta le Kövesit, hanem szintén Iohannis elnök és más hasonlókat. És, hogy teljes legyen a kínálat, még a belügyminiszter asszonyt is – hogy is hívják? aha, igen, Carmen Dan asszony – mindenféle nevetséges helyzetbe állíthatták volna, hol azt mondva, hogy napirendre tűzte a Schengenes ügyet, hol azt, hogy azok az EU-sok tagadták és így tovább, és így tovább.
Zárásul: azt hallom, hogy a neten keringő legutóbbi hülyítés az, hogy szintén ezek az EU-sok állítólag azt mondták, hogy Románia növekedési rátája 2019-re csak 3,8 százalék lesz és nem 5,5 százalék, amennyivel a kormányunk számol, az inflációs ráta pedig 3,3 százalék lesz és nem 2,8 százalék, ahogy a Dăncilă-kormány reméli!
És mégis, egy kérdés nem hagy nyugton: mi van, ha az a lyukacsos ruha tényleg létezett?! Nevetünk mi, viccelődünk, de – persze – maradunk a helyünkön!
Hülye egy komédia!
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.