// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina

A Vatikán hivatalosságai nyíltan rágalmazzák a Román Nemzet Egyházát

// HIRDETÉS

Közeleg a pápalátogatás napja. És egyre több patrióta, ortodox, nemzetféltő szócsőből kezd ömleni a dühödt szó.

Azt állítják, hogy a görögkatolikusok azért kerültek börtönbe, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”. Nemrég olvastam egy cikket az Adevărulban, melyben bejelentették, hogy Ferenc pápa az idei (2019) romániai látogatása során 7 görögkatolikus püspököt avat boldoggá. Eddig nincs is semmi gond. Joguk van hozzá. De

ennek a Nyugati Egyházon belüli aktusnak az indokolása sértés nemzetünk történelmére nézve.

Abban a cikkben az állt, hogy ezeket a püspököket azért avatják boldoggá, mert a kommunista börtönökben haltak meg, „mivel megtagadták az áttérést az ortodoxiára”. Ne már… Na, de fogom ezt még hallani… Ezeket a szavakat már eddig is hallottam az erdélyi görögkatolikus agitátoroktól, most pedig alkalmunk van hivatalosan is meghallgatni.

Minden tiszteletem a más felekezetűek iránt, de az, amit a katolikus vezetők ezzel a gesztussal tesznek, nem egyéb, mint a Nemzeti Egyház megrágalmazása, amit a Román Ortodox Egyház (BOR) vezetőségében ülő egyházvezetők és sebezhető papok eltűrnek (mint általában). Nem vitatom, hogy 1948-ban (amikor az uniátusok egy része visszatért az ortodoxiára) voltak túlkapások egyes ortodox egyházvezetők részéről, de túlzás és az ortodoxia nyugatról támogatott rágalmazói által kitalált diverzió azt állítani, hogy az Ortodox Egyház valamiféle tervével kényszerítették őket vissza.

- Egyáltalán nem beszélnek az uniátus erdélyi létrehozásáról. Miért? Mert aki ezt felhozza, olyat mond, ami nem összeegyeztethető az új európai elvekkel, és ezért „intoleránsnak” minősítik.

- Semmit sem mondanak arról, hogy

a Habsburgok felszámolták az Erdélyi Ortodox Metropoliát és egy másik, görögkatolikus metropoliát hoztak létre helyette.

Miért? Mert nem része a #rezist tervének.

- Arról sem mondanak semmit, hogy a 7 egyházvezető közül egyesek 1939-ben vissza akartak térni az ortodoxiára (amikor még nem került hatalomra a kommunizmus). Miért? Az aláíró uniátus egyházvezetők között van Traian Frenţiu, Iuliu Hossu, Alexandru Rusu… Ők aláírtak egy ilyen értelmű dokumentumot, Vatikán fenyegetőzései nyomán viszont már nem tértek vissza abba az Egyházba, amelyből őseik kiváltak. Ezekről a dolgokról vajon semmi mondanivalójuk sincs a 7 egyházvezető boldoggá avatóinak? Lásd itt.

- Arról sem mondanak semmit, hogy a 7 egyházvezető azért is szállt szembe a kommunizmussal, mert óriási vagyonokat veszthettek el (Erdélyben), melyeket ágyúval szereztek az Osztrák-Magyar megszállás idejében és a Iuliu Maniu által Románia Parlamentjében (1929-ben), XI. Piusz pápa Ferdinánd királlyal szembeni zsarolása nyomán aláírt Konkordátum révén[1]. Miért?

- Semmit sem mondanak arról, hogy Iuliu Hossu püspök azt kérte a halálos ágyán, hogy magyar római katolikus egyházi ember temesse el[2]. Miért? Mert ezek nem használnak a médián belüli ortodoxellenes irányvonalnak.

- Senki sem mond semmit azokról a kolozsvári görögkatolikus apácákról, akik

az erdélyi Uniátus Egyház felszámolása után a magyar római katolikusságra tértek át.

Miért? Az a tény, hogy ezek az apácák a római katolikusságot is választhatták, azt bizonyítja, hogy nem kényszerítették őket az ortodoxiára való áttérésre. Úgy döntöttek, ahogy azt a „román” szívük diktálta.[3]

- Semmit sem mondanak azokról a görögkatolikus püspökökről, akik bevezették a magyar nyelv oktatását az uniátus iskolákba és üldözték az Erdélyi Iskola korifeusait (Petru Maior, Şincai…), mert nem osztották teljes mértékben a véleményüket és hajlamosak voltak visszatérni az ortodoxiába. Miért?

Nem hiszem, hogy a 7 uniátus püspököt azért tartóztatták le, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”. Mivel magyarázzák a görögkatolikus agitátorok (és #rezist-es támogatóik), hogy több mint 2000 ortodox pap volt a kommunista börtönökben? Ők is megtagadták az áttérést az ortodoxiára? És a kommunisták által megmérgezett és a tisztségeikből elkergetett ortodox egyházvezetők mit tettek? Ők is megtagadták az áttérést az ortodoxiára? Vajon a nagyváradi Nicolae Popoviciu püspök is megtagadta az áttérést az ortodoxiára? És a többi… Mindezek az emberek azért kerültek börtönbe, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”? Legyünk komolyak, propagandista urak…

Sok mondanivaló van még. Addig is arra emlékeztetem az ortodoxelleneseket, hogy

az uniatizmus történelme 1700-ban kezdődött kegyetlen kényszerrel.

Íme, ezt mondja Nicolae Iorga történész erről a történelmi eseményről.

Ne mondják nekünk a görögkatolikus propagandisták, hogy Visarion, Sofronie és Oprea, vagy a naszódi Atanasie szentek és mások azért szenvedtek, mert „megtagadták az áttérést az ortodoxiára”!!! Vagy ezekről sem szabad beszélnünk, nehogy „középkoriaknak”, „fanatikusaknak” és „intoleránsaknak” minősítsenek bennünket.

Sok példát felhozhatunk Erdély történelméből, ahol az ortodoxokat három évszázadon keresztül üldözték és háttérbe szorították, és azoknak, akik jobb életet szerettek volna maguknak, az állam akkori (Habsburg megszállás alatti) hatóságai a görögkatolikusságot, vagy a protestantizmust ajánlották. Ezek nem egyedi esetek voltak, mint 1948-ban, hanem a Rómával Egyesült Egyház általános politikája. Azokról az ortodox püspökökről sem beszél senki, akiket azért zaklattak a kommunisták, mert görögkatolikusokat fogadtak be. Miért?

Ha kell, később részletesebben visszatérek a fenti dolgokra. Addig itt különlegességként közzéteszem az 1939-es (az erdélyi Uniátus Egyház kommunisták általi felszámolása előtt 9 évvel született) dokumentum fénymásolatát, melyet a most boldoggá avatott görögkatolikus egyházvezetők egy része aláírt, melyben a kommunizmus hatalomra kerülése előtt fejezték ki egyetértésüket a Román Nemzet Egyházába való visszatéréssel.

[1] Memoriile lui Nichifor Crainic (Nichifor Crainic visszaemlékezései – E-RS), Tribuna folyóirat, Kolozsvár, 1990. július 19., 6. o.;
[2] Sorin Dumitrescu, „7 dimineți cu părintele Stăniloae” (7 reggel Stăniloae atyával – E-RS), Anastasia Kiadó, 66-67. o.;
[3] Legea românească folyóirat, Nagyvárad, 3/2005. sz., 22 o.


Az alcímeket a szerkeszztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS