A képviselőház közigazgatási bizottsága 21 szavazattal, kettő ellenében elutasította kedden a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a Magyar Polgári Párt politikusa, Kulcsár-Terza József nyújtott be. A Székelyföld Autonómia Statútumát abban a formában terjesztette a parlament elé – egyéni kezdeményezésként –, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kidolgozta és elfogadta.
A bizottsági vitán az előterjesztő és az SZNT általa meghívott elnöke, Izsák Balázs is jelen volt és szót kapott.
Olvasson még:
A tervezet a törvényhozási tanács negatív véleményezésével érkezett a közigazgatási szakbizottsága elé:
a jogászok úgy értelmezték, hogy a törvénytervezet az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozza, és mint ilyet alkotmányellenesnek minősítették.
Az MTI közlése alapján, Kulcsár-Terza József az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat beváltatlan autonómiaígéretére figyelmeztette román képviselőtársait.
Izsák Balázs a törvényhozási tanács érveit cáfolva kifejtette: a területi autonómia nem jelent elszakadást, az autonóm Székelyföld egy közigazgatási egysége lenne Romániának, olyan többletjogosítványokkal, amelyek az őshonos nemzeti közösség megmaradását szolgálják. Az SZNT elnöke felhívta a figyelmet a sikeres európai autonómiákra, példaként az oszthatatlan szuverén nemzetállam Olaszországot említve, amelynek öt autonóm területe van.
A közigazgatási bizottság két RMDSZ-es tagja Csoma Botond és – a Seres Dénes bizottsági tag helyett jelen lévő – Márton Árpád frakcióvezető-helyettes is a tervezet mellett érvelt.
Csoma Botond rámutatott: a székelyek legitim óhaja az autonómia, a tervezet nem románellenes, nem irányul az ország feldarabolására, és
a kölcsönös bizalom helyreállítását szorgalmazta.
Tudor-Vlad Benga, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője szükségesnek nevezte a többség és kisebbség őszinte párbeszédét akár arról is, mennyiben teljesültek az 1918-as gyulafehérvári ígéretek, de elutasította azt, hogy a közigazgatási régiókat etnikai alapon szervezzék meg Romániában, mert szerinte az sértené Erdély multikulturális örökségét.
Florin-Claudiu Roman, a közigazgatási bizottság ellenzéki, liberális (PNL) elnöke a törvényhozási tanács véleményezését ismertette, amely szerint a törvénytervezetben leírt szervezési forma, mely szerint az autonóm régiónak saját elnöke, döntéshozó és végrehajtó testülete azt eredményezné, hogy Székelyföld állam lenne az államban, ami nem egyeztethető össze a román alkotmánnyal.
Márton Árpád elismerte, hogy az SZNT statútumtervezete által használt közigazgatási fogalomrendszer – a történelmi székely székek – nem felel meg a hatályos alkotmánynak, ezért azt javasolta, hogy a szakbizottság vitassa meg a tervezetet, és ahol szükséges, fűzzön hozzá módosító indítványokat. A bizottsági elnök azt kezdeményezte: a testület ne folytasson cikkenkénti vitát a tervezetről, hanem
javasolja a teljes tervezet elutasítását a képviselőház plénumának.
A Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet a szakbizottsági véleményezés után a képviselőház plénuma elé kerül, azt követően pedig a parlament szenátusa fogja meghozni róla a végső döntést.
A székelyföldi autonómiastatútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.