// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Muzsikusok jelentkezését várja a bukaresti Magyar Zene Fesztivál

// HIRDETÉS

A májusban esedékes tehetségkutató fesztivál jó lehetőség minden romániai zenésznek.

Május 14–17. között tizennegyedik alkalommal szervezi meg a Magyar Zene Fesztivált a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet. A fiatal romániai muzsikusok számára szervezett előadóművészi fesztivál célja klasszikus és kortárs magyar zenei értékek ismertetése Romániában, valamint olyan fiatal romániai tehetségek felfedezése és támogatása, akik magyar zeneművek előadását vállalják – tájékoztatnak a szervezők.

A fesztivál három estéjén a fiatal (18 éven felüli) művészeknek 20–25 perces műsort kell előadniuk, melynek egyharmada magyar zeneszerzők műve, a többi pedig a román és/vagy egyetemes zeneirodalomból választott művek. A fesztiválon szólisták és duók vehetnek részt. Az énekesek repertoárja lídeket és operaáriákat tartalmazhat.

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet székhelyére (Bukarest, Gina Patrichi utca 8. szám, irányítószám 010449) május 7-ig kell juttatni (személyesen, elektronikusan vagy postán) a következőket:

  • egy önéletrajzot az elérhetőségekkel,
  • a tervezett versenyprogramot,
  • a magyar zeneszerzők műveit tartalmazó felvételt a résztvevő előadásában, mely alapján elődöntőre kerül sor.

Az elődöntő eredményéről május 9-én e-mail-ben értesítenek minden jelentkezőt.

Az első három helyezett jutalma koncertlehetőség valamely külföldi magyar intézetben, illetve a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és bruttó 300/200/100 euró fellépti díj. A tavalyi kiadástól kezdve a zsűri  az ACCUMM Alapítvánnyal közösen Bács Lajos emlékdíjat is adományoz, mely díj nyertesének jutalma és egyben megtisztelő feladata a következő év januárjában egész estés koncertet adni az intézetben, a Bács Lajos Emlékkoncert keretében. A közönségdíjasnak lehetősége nyílik a karácsonyi koncert alkalmával fellépni a Bukaresti Magyar Intézetben.

A fesztivál-koncertekre május 14–16-án, naponta 18 órától kerül sor. A záróünnepség május 17-én lesz. 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS