Az egészben nem a román nemzeti lobogó a legfurcsább. Hogy ne használjunk meredekebb szavakat. Csak erős idegzetű, felnőtt személyeknek ajánljuk.
A brit Vogue magazin honlapján a minap megjelent egy román divattervező, bizonyos Florin Dobre úr 2018-as őszi-téli divatkollekciója. Férfiaknak. Itt meg lehet csodálni a darabokat.
Florin Dobrét egyébként sikeres divattervezőként jegyzik a hazai prérin, aki meg is írta „ars fashionica”-ját, amelyben többek között arról vall, hogy régen milyen szépen öltöztek az emberek, pedig nem is tudtak a divatról, most ellenben milyen csúnyán, pedig tudnak.
Aztán arról a nagy kincsről is beszél, amellyel a románok rendelkeznek, és amely őt is megihleti. Ez a kincs pedig a román paraszt. Európából eltűntek a parasztok. Romániában még megvannak. Károly herceg is azért költözött Romániába, mert parasztot látott.
Aztán az ortodox vallásról beszél, amely szerinte a legigazabb és legtisztább vallás a kerek világon. arról nem is beszélve, hogy a nagy ortodox gondolkodókhoz képest Platón filozófiája smafu, Freud csak pszichodilire volt képes, Nietzsche sületlenségeket hordott össze, a keletiek pedig csak beszélnek a zenről.
Aztán arról beszél, hogy a férfi legyen férfi ebben az elnőiesedő világban. És hogy a fiatalok ne váljanak a divat megszállottjaivá.
De akkor az Isten szerelmére, miért tervez ilyen ruhákat?

Mert ismételjük: ebben a kollekcióban egyáltalán nem a román zászló a legbizarrabb.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.