Az egészben nem a román nemzeti lobogó a legfurcsább. Hogy ne használjunk meredekebb szavakat. Csak erős idegzetű, felnőtt személyeknek ajánljuk.
A brit Vogue magazin honlapján a minap megjelent egy román divattervező, bizonyos Florin Dobre úr 2018-as őszi-téli divatkollekciója. Férfiaknak. Itt meg lehet csodálni a darabokat.
Florin Dobrét egyébként sikeres divattervezőként jegyzik a hazai prérin, aki meg is írta „ars fashionica”-ját, amelyben többek között arról vall, hogy régen milyen szépen öltöztek az emberek, pedig nem is tudtak a divatról, most ellenben milyen csúnyán, pedig tudnak.
Aztán arról a nagy kincsről is beszél, amellyel a románok rendelkeznek, és amely őt is megihleti. Ez a kincs pedig a román paraszt. Európából eltűntek a parasztok. Romániában még megvannak. Károly herceg is azért költözött Romániába, mert parasztot látott.
Aztán az ortodox vallásról beszél, amely szerinte a legigazabb és legtisztább vallás a kerek világon. arról nem is beszélve, hogy a nagy ortodox gondolkodókhoz képest Platón filozófiája smafu, Freud csak pszichodilire volt képes, Nietzsche sületlenségeket hordott össze, a keletiek pedig csak beszélnek a zenről.
Aztán arról beszél, hogy a férfi legyen férfi ebben az elnőiesedő világban. És hogy a fiatalok ne váljanak a divat megszállottjaivá.
De akkor az Isten szerelmére, miért tervez ilyen ruhákat?

Mert ismételjük: ebben a kollekcióban egyáltalán nem a román zászló a legbizarrabb.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Közben sikeres volt az uszályok elsüllyesztése a csernavodai atomerőműnél, emelkedett a Duna vízszintje. Elfogták a kolozsvári férfit, aki hamis Untold-belépőkkel százakat verhetett át.
Mintegy két hete egy firenzei egészségügyi, illetve Caritas-ellátóközpontban tartózkodik egy iratok nélkül talált nő, aki egészségi problémái miatt nem emlékszik személyes adataira. Azt mondja, Erdélyből származik, családját keresik.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Három halálos áldozata van – köztük egy kiskorú is – annak a péntek délutáni balesetnek, amely a Maros megyei Zoltán nevű településen történt: három személygépkocsi és egy katonai teherautó ütközött össze.
Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.
A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.
Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.