Az egészben nem a román nemzeti lobogó a legfurcsább. Hogy ne használjunk meredekebb szavakat. Csak erős idegzetű, felnőtt személyeknek ajánljuk.
A brit Vogue magazin honlapján a minap megjelent egy román divattervező, bizonyos Florin Dobre úr 2018-as őszi-téli divatkollekciója. Férfiaknak. Itt meg lehet csodálni a darabokat.
Florin Dobrét egyébként sikeres divattervezőként jegyzik a hazai prérin, aki meg is írta „ars fashionica”-ját, amelyben többek között arról vall, hogy régen milyen szépen öltöztek az emberek, pedig nem is tudtak a divatról, most ellenben milyen csúnyán, pedig tudnak.
Aztán arról a nagy kincsről is beszél, amellyel a románok rendelkeznek, és amely őt is megihleti. Ez a kincs pedig a román paraszt. Európából eltűntek a parasztok. Romániában még megvannak. Károly herceg is azért költözött Romániába, mert parasztot látott.
Aztán az ortodox vallásról beszél, amely szerinte a legigazabb és legtisztább vallás a kerek világon. arról nem is beszélve, hogy a nagy ortodox gondolkodókhoz képest Platón filozófiája smafu, Freud csak pszichodilire volt képes, Nietzsche sületlenségeket hordott össze, a keletiek pedig csak beszélnek a zenről.
Aztán arról beszél, hogy a férfi legyen férfi ebben az elnőiesedő világban. És hogy a fiatalok ne váljanak a divat megszállottjaivá.
De akkor az Isten szerelmére, miért tervez ilyen ruhákat?

Mert ismételjük: ebben a kollekcióban egyáltalán nem a román zászló a legbizarrabb.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.