Az egészben nem a román nemzeti lobogó a legfurcsább. Hogy ne használjunk meredekebb szavakat. Csak erős idegzetű, felnőtt személyeknek ajánljuk.
A brit Vogue magazin honlapján a minap megjelent egy román divattervező, bizonyos Florin Dobre úr 2018-as őszi-téli divatkollekciója. Férfiaknak. Itt meg lehet csodálni a darabokat.
Florin Dobrét egyébként sikeres divattervezőként jegyzik a hazai prérin, aki meg is írta „ars fashionica”-ját, amelyben többek között arról vall, hogy régen milyen szépen öltöztek az emberek, pedig nem is tudtak a divatról, most ellenben milyen csúnyán, pedig tudnak.
Aztán arról a nagy kincsről is beszél, amellyel a románok rendelkeznek, és amely őt is megihleti. Ez a kincs pedig a román paraszt. Európából eltűntek a parasztok. Romániában még megvannak. Károly herceg is azért költözött Romániába, mert parasztot látott.
Aztán az ortodox vallásról beszél, amely szerinte a legigazabb és legtisztább vallás a kerek világon. arról nem is beszélve, hogy a nagy ortodox gondolkodókhoz képest Platón filozófiája smafu, Freud csak pszichodilire volt képes, Nietzsche sületlenségeket hordott össze, a keletiek pedig csak beszélnek a zenről.
Aztán arról beszél, hogy a férfi legyen férfi ebben az elnőiesedő világban. És hogy a fiatalok ne váljanak a divat megszállottjaivá.
De akkor az Isten szerelmére, miért tervez ilyen ruhákat?

Mert ismételjük: ebben a kollekcióban egyáltalán nem a román zászló a legbizarrabb.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.