Ő lesz ugyanis az E-MIL beszélgetősorozatának következő vendége.
Olvasóinknak aligha kell bemutatni Szántai Jánost, aki – néha Jean St'Ay nicknévvel – portálunk „hasábjain” követi el vitriolos jegyzeteit. Ezúttal azonban nem újságírói, hanem írói/költői minőségében találkozhatnak vele olvasói – továbbá kritikusi, filmesztétai, műfordítói és ki tudja még, milyen szerepkörben.
Szántai János lesz ugyanis az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a kolozsvári Bulgakov kávéház közös, Álljunk meg egy szóra elnevezésű beszélgetősorozatának következő vendége. A szerzővel, szokás szerint, László Noémi beszélget majd, február 1-jén, csütörtökön 19 órától a már említett Bulgakovban.
És hogy miről? Hát például a könyveiről: Kis csigák s nagyok (vers és próza gyermekeknek), 1997; Az igazi és a márványelefánt (vers, kispróza), 1998; Utazások az elefánttal (vers, kispróza), 1999; Beszélyek (vers), 2000; Sziszüphosz továbblép (kispróza), 2005; A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok, 2013. Meg az életről és az irodalomról.
Mi ott leszünk.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyiek biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Egy 34 éves férfi életét vesztette szombat reggel, miután a hatóságok szerint medvetámadás érte a Szeben megyei Prod település közelében – közölte a Szeben Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.