// 2026. május 30., szombat // Janka, Zsanett

// Nagyítás

// Archívum

A kormány adóbűvészkedése 17 pontban

roMánia

Szerző: Claudiu Vrînceanu
2018. január 04., 18:21

Legalább 17 adómódosítást rántott elő a kormány tavaly a kalapjából, és egyelőre nem látszik, kinek hajt ez hasznot.

Gazdasági szempontból 2017 paradox év volt: bár az üzleti világ 12 jó hónapot tudhat maga mögött (növekedett az üzleti forgalom, a tranzakciók, az új magánbefektetések száma, a foglalkoztatottság, a külföldi terjeszkedés iránti vágy), a közintézmények felől egy sor olyan lépés és döntés érkezett, melyeket a munkaadók és a befektetők „káosz”, „instabilitás”, „kiszámíthatatlanság”, „adóügyi visszafejlődés” szavakkal jellemeznek.

A következő 17 gazdasági ötlet, intézkedés és döntés zavarta meg a román vállalkozókat és a külföldi befektetőket, és lehet kedvezőtlen hatása 2018-ra, a centenárium évére.

1. A tb- és egészségbiztosítási járulék felső határának eltörlése

Már 2017 eleje óta több tízezer alkalmazottat érintett hátrányosan, hogy a kormány eltörölte az öt bruttó bérnek megfelelő felső küszöböt a társadalombiztosítási (CAS) és egészségbiztosítási (CASS) járulékok esetében. A küszöb megszüntetése több IT-s kategóriát, menedzsert vagy bankárt és implicit módon a velük dolgozó cégeket érintette hátrányosan.

A lépés felkészületlenül érte a cégeket, és arra kényszerültek, hogy már 2017-re módosítsák a jó, átlagon felül megfizetett alkalmazottaikra vonatkozó pénzügyi stratégiájukat.

2. A befektetőknek hasznos 807-es kormányhatározat felfüggesztése

A kormány 2017-ben felfüggesztette a 807-es kormányhatározatban biztosított állami támogatást, melynek célja a gazdaságra jelentős hatással járó beruházások serkentése volt, ezért jelenleg sok magánbefektetést felfüggesztettek, vagy töröltek.

3. A részmunkaidős szerződések többletadóztatása

Idén magasabb adó sújtja a részmunkaidős szerződéseket, miután a kormány úgy döntött, hogy több százezer részmunkaidős szerződésre ugyanakkora adók vonatkoznak, mint a teljes munkaidős és a minimálbéres szerződésekre. Az üzleti világ ezt önkényes döntésnek tartja.

Már 2017-ben a munkaadók gyakorlatilag arra kényszerülnek, hogy a bruttó minimálbérnek megfelelő tb- és egészségbiztosítási járulékot fizessenek a részmunkaidős alkalmazottaik után.

4. Megosztott áfafizetés

Az üzleti világ nyomására „enyhített” megosztott áfafizetési kötelezettség többletbürokráciát hoz 2018-ban. A felszámolás alatt álló vagy bizonyos mértéket meghaladó áfa-tartozással rendelkező cégeket arra kötelezik, hogy külön számlán tartsák a befizetendő áfát. A többi vállalkozás szabadon eldöntheti, hogy bevezeti-e vagy sem a megosztott áfafizetést.

5. A járulékok áthárítása a munkaadóról a munkavállalóra

A társadalombiztosítási járulékoknak a munkavállalókra történő áthárítása több okból is kedvezőtlenül hat majd az üzleti világra, amelyekre a munkaadók és a menedzserek már eddig is figyelmeztettek. Nem tisztázták kellőképpen ennek a döntésnek az okát, ráadásul nem lesz kedvedő hatással a költségvetésre sem, ahogy azt az indokolás tartalmazta, ugyanis a magánszektorban nem lehet szabályozni a bruttó bérek növelését, a sürgősségi rendelet pedig nem tartalmaz ilyenfajta kötelezettséget.

Ez a lépés 2018. január 1-től megbontja a munkaerőpiaci egyensúlyt, mert eltérő reakciókat válthat ki a magán- és a közszférában. Ezen kívül a lépés bevezetése jelentős és költséges adminisztratív erőfeszítést igényel anélkül, hogy a lépésnek bármilyen látható rövid vagy középtávú haszna lenne.

6. Megemelt jövedéki adó

Az üzemanyagok jövedéki adóját gyorsan megemelte a kormány, és ennek azonnali hatása volt a reálgazdaságra. A növelést fokozatosan, két szakaszban alkalmazták – literenként 16 banival 2017. szeptember 15-étől, majd még ugyanennyivel október 1-től.

7. Az IT-szektor adókedvezményeinek visszafaragása

Az IT-cégeket a járulékok áthárítása „sujtja” a munkáltatóról a munkavállalókra. Az adótörvényt módosító rendelet gyakorlatilag elkobozza a kutatás-fejlesztésben és IT-ágazatban dolgozó alkalmazottak jövedelmének egy részét, és a nettó bérük csökkenésével bünteti. Az alkalmazottak nettó bérének kiegészítése a munkaadók gazdasági lehetőségétől és akaratától fog függni, miután a teljes egészségügyi hozzájárulás az alkalmazott bruttó bérét terheli.

Ezek a 2017-ben egymást követő adóügyi lépések hátrányosan érintik majd a romániai IT-ágazat versenyképességét a külföldi piacokon, főleg a munkaerő költségére gyakorolt nyomás miatt, és a gazdasági növekedést is befolyásolják majd tekintettel arra, hogy az IT-ágazat 2012-höz képest tavaly megkétszerezte arányát a GDP-n belül. A hazai GDP-nek most már több mint 6 százalékát adja, értéke elérte a 3,6 milliárd eurót.

A kormány új stratégiája nemcsak az IT-ágazat növekedését fékezi, de komoly makrogazdasági hatásokkal is járhat, ha azt nézzük, hogy a hazai technológiaipar a gazdasági növekedés húzóágazata volt az utóbbi két évben: a kereskedelem vagy más évben az ipar mögött az IT-szektor adta a második legnagyobb hozzájárulást a GDP-növekedéshez.

8. A minimálbér növelése

A minimálbér növekedési ütemének – konzultáció nélküli – 2017-es felgyorsítása a kreatív ágazatra, a szolgáltatásokra, a könnyűiparra, a turizmusra és más tevékenységi területekre mér csapást.

2018. január 1-étől 1450 lejről 1900 lejre nőtt a minimálbér, de a nettó bér nem mutat majd hasonló mértékű növekedést. Ennek oka, hogy bár a jövedelemadó 10 százalékra csökkent, a társadalombiztosítási (CAS) és egészségbiztosítási (CASS) járulékot teljes mértékben a munkavállalók buttó bérére terhelték.

Véleményem szerint a minimálbért a társadalmi partnerekkel (munkaadói szervezetek, szakszervezetek, üzleti élet) együtt, átlátható párbeszéd során kellene növelni. A Tudose-kormány cselekedetei és bejelentései viszont a gazdaságról alkotott rendkívül leegyszerűsítő képről árulkodnak – nevezetesen arról, hogy rendelettel határozhatjuk meg a gazdaság teljesítményét, beleértve a bérszintet is.

A minimálbér szintjét nem szabad populista módon kezelni, a minimálbér növekedési ütemének a társadalmi partnerekkel folytatott párbeszéd nélküli fokozása a következő következményekkel járhat:

Bedőlnek a kis- és közepes vállalatok, főleg a munkaintenzív területeken – a túléléshez igazán látványos termelékenység-növelést kell végrehajtaniuk, vagy a költségeket rá kell terhelniük az árakra, ami számukra gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a tevékenységi területükön erős a verseny.

A fiatalok járnak majd a legrosszabbul a munkaadóknak a minimálbér növekedésére adott reakciója miatt. A minimálbérnek az üzleti világgal történő előzetes konzultáció nélküli megemelése munkanélküliséghez vezet, és ennek azért a fiatalok lesznek az első elszenvedői, mert ők a legkevésbé tapasztaltak, ők rendelkeznek a legkevesebb készséggel és képességgel, a leggyengébb teljesítménnyel a gazdaságban.

9. A munkaadók és menedzserek büntetőjogi felelősségének bevezetése

A kormány olyan sürgősségi rendeletet készít elő, mellyel börtönnel fenyegetne több százezer vállalkozót a CAS, a CASS és több mint 30 adó befizetésének halogatásáért. A vállalkozók az igazságszolgáltatás függetlenségéért vonulnak utcára, és börtönnel fenyegetést kapnak cserébe: egytől hat évig terjedőt, amennyit általában egy megyei tanácsi elnök szokott kapni hivatali visszaélés miatt.

A kormány ezáltal az adócsaláshoz hasonló módon akarja büntetni a díjak és járulékok be nem fizetését, ezzel több millió embert fenyeget a börtön. Több százezer vállalkozó kockáztat majd büntetőügyet, ha elfogadják ezt a bombarendeletet, melyet az üzleti világ által elvárt egyértelmű és proaktív közvita nélkül készítettek elő. A vállalkozókat, amennyiben szándékosan nem fizetik majd be az adókat és a járulékokat, gyakorlatilag adócsalással fogják megvádolni, és ebben az esetben egytől hat évig terjedő börtön lehet a büntetés.

10. Szolidaritási adó

Több halogatás és „megvitatjuk és aztán elfelejtjük” típusú megbeszélés után végül mégis bevezettek egy 2,25 százalékos, munkaadót terhelő „szolidaritási adót”, ami fedezi majd a munkanélküliséggel, munkahelyi balesetekkel, betegszabadságokkal, bérhátralékokkal kapcsolatos kockázatokat.

11. Adómódosítások futószalagon

Az üzleti világra valószínűleg az adóügyi módosítások üteme méri a legáltalánosabb „csapást”, mely felborítja a cégek tevékenységét: 2017-ben az adótörvénykönyv több mint 250 cikkelyét módosították. Románia regionális szinten az élmezőnybe tartozik a törvénymódosítások terén azzal, hogy az egy év alatt elfogadott 1040 törvénynek több mint negyede (280 törvényt) itt született meg.

Az adóügy kiszámíthatatlansága és az, hogy a kormány nem folytat párbeszédet a kulcsfontosságú döntések meghozatala előtt, arra késztet egyes stratégiai, intézményi és pénzügyi befektetőket, hogy a külföldi tőke jelentős mértékű távozásától tartsanak.

12. A II. nyugdíjpillér csökkentése

Távlat- és felelősségérzet-hiány miatt a kormány a nyugdíjrendszer II. pillérének megcsonkításával hozzányúl a jövendőbeli nyugdíjasok félretett pénzéhez. Ezek a fajta lépések bizonytalanságot keltenek az ágazatba befektetők körében, ami közvetve a reálgazdaságra is kihat.

13. A helyi adók növelése az adóforradalom miatt

Több nagyváros a cégekre és a természetes személyekre kivetett helyi adók és díjak növelésére kényszerülhet, hogy kompenzálja a helyi költségvetéseknek a jövedelemadó 16-ról 10 százalékra csökkentésével okozott hiányt.

14. Kötelező jelenléti nyilvántartás

A munkatörvénykönyv újabb fejfájást okoz a vállalkozóknak és a befektetőknek a jelenléti nyilvántartás bevezetésével, amikor már digitalizálásról és bürokráciamentesítésről kellene beszélnünk. A hazai vállalkozók szkeptikusan fogadják azt a kötelezettséget, hogy minden egyes cégnek vezetnie kell jelenléti nyilvántartást.

15. Támadás a korporatív irányítás ellen

Az állami cégek többségének kivonása a korporatív irányításról szóló – parlament által elfogadott – rendelet rendelkezéseinek hatálya alól nemcsak a jogállamiság meggyengüléséhez vezet, hanem – szerintem – a magángazdaságra is kihat. Mert egy alkalmatlan és korrupt menedzsment megteremti a feltételeket ahhoz, hogy lopjanak az állami cégektől, ami veszteséget okoz a cégeknek, ez pedig a rossz közszolgáltatásokban nyilvánul meg. Az ebből adódó veszteségeket az állami költségvetés az állampolgárok pénzéből, vagyis a vállalkozók által befizetett adókból fogja fedezni.

16. Csapás a kezdő kft-kre

Az „adóügyi forradalomban” a tb-járulékok áthárítása a munkavállalókra több tízezer vállalkozóra mér csapást: a SRL-D (korlátolt felelősségű kezdő társaságok) 2018. január 1-étől már nem részesülnek adókedvezményekben.

A kezdő kft-k legfeljebb négy alkalmazottig és legfeljebb három évig mentesültek a társadalombiztosítási járulék (CAS) munkaadóra eső részének befizetésének terhe alól. Azzal, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítási (CASS) kötelezettségek befizetését a munkavállalóra terhelte, a kormány 2018. január 1-től eltünteti ezt a kedvezményt.

17. Az ANAF alkalmazottai részesülnek a kirovott bírságokból

A pénzügyminisztérium „legfrissebb” ötlete az, hogy arra serkenti az adóhatóság alkalmazottait, keserítsék meg a vállalkozók életét, mert az ANAF megtarthatná az összes fellebbezési lehetőség kimerítése után is érvényben maradt adóügyi eljárásban szerzett összegek 15 százalékát.

Az így keletkezett összegeket „az Országos Adókezelési Ügynökség személyzetének jutalmazására lehet felhasználni” (a rendelet tervezete szerint – a szerk.). Az ANAF gyakorlatilag a vállalkozói réteg rovására hoz majd létre magának egy többletjövedelmekből álló költségvetést, amit részben végrehajtási és más pénzügyi kötelezettségekből származó többletbevételből töltene fel.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).

Nagyítás

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

// ez is érdekelheti

Főtér

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.

Krónika

Fagy, medvék és piacozás: a magyardécsei cseresznyések mindennapjai

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében a cseresznye nem egyszerűen gyümölcs, hanem évszázadok óta a megélhetés és az identitás része. A Balla házaspár története megmutatja, hogyan próbál életben maradni Erdély egyik leghíresebb cseresznyetermő vidéke.

Főtér

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

Székelyhon

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Orosz eredetű drón zuhant egy galaci tömbházra péntek éjjel, az esetet robbanás és tűz követte az épület tizedik emeletén lévő egyik lakásban. Két személy megsérült, őket kórházba szállították.

Krónika

Bukarest újabb abszurdja: bukott pártból magyarellenes kormányfőt?

A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.

Székelyhon

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Gyalogátjárón ütöttek el egy 13 éves gyermeket szerda délután Szentkatolnán. A rendőrség vizsgálatai szerint a kislány rollerrel kelt át a zebrán, amikor a baleset bekövetkezett.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

Nagyítás

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.

A kormány adóbűvészkedése 17 pontban

1. A tb- és egészségbiztosítási járulék felső határának eltörlése

2. A befektetőknek hasznos 807-es kormányhatározat felfüggesztése

3. A részmunkaidős szerződések többletadóztatása

4. Megosztott áfafizetés

5. A járulékok áthárítása a munkaadóról a munkavállalóra

6. Megemelt jövedéki adó

7. Az IT-szektor adókedvezményeinek visszafaragása

8. A minimálbér növelése

9. A munkaadók és menedzserek büntetőjogi felelősségének bevezetése

10. Szolidaritási adó

11. Adómódosítások futószalagon

12. A II. nyugdíjpillér csökkentése

13. A helyi adók növelése az adóforradalom miatt

14. Kötelező jelenléti nyilvántartás

15. Támadás a korporatív irányítás ellen

16. Csapás a kezdő kft-kre

17. Az ANAF alkalmazottai részesülnek a kirovott bírságokból

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Fagy, medvék és piacozás: a magyardécsei cseresznyések mindennapjai

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Bukarest újabb abszurdja: bukott pártból magyarellenes kormányfőt?

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Itt járt mátyás

Figyelem!