Mi történik a képernyő mögött? – erre a kérdésre keresik a választ december 7–9. között a Kommunikációs Napok szervezői.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet végzős hallgatói kilencedik éve minden decemberben megszervezik a Kommunikációs Napokat. A 2017-es szakmai konferenciát december 7–9. között tartják a kar székhelyének 101-es termében, Behind the screen (A képernyő mögött) címmel.
A Kommnapok idei tematikája a televízió köré épül. Szó lesz a műsorszerkesztésről, reklámkészítésről, nyilvános megjelenésről, a médiában való tevékenykedésről, ezen kívül néhány kulisszatitkot is megtudhatunk majd. Olyan témával akartak foglalkozni, ami mindennapi életünkben jelen van és meghatározza a világról alkotott képünet – írják a szervezők közleményükben. Az előadások a televíziózás köré épülnek, tárgyalva ennek alakulását a kezdetektől napjainkig, valamint szerepét a mai társadalomban.
Az előadásokon szó lesz ismert magyarországi sorozatokról, mint a Terápia vagy az Aranyélet, emellett, a televíziós műsorszerkesztés rejtelmeibe is betekintést nyerhetünk olyan tapasztalt szakemberek révén, akik több éve a képernyő mögött dolgoznak. Több magyarországi és romániai országos TV csatornától is jelen lesznek szerkesztők, műsorvezetők. A konferencia kétnyelvű (román és magyar), a belépés ingyenes, előzetes regisztráció egy online űrlap kitöltésével lehetséges.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Nemcsak a közúti forgalomban, hanem a gyalogosok által használt köztereken is balesetveszélyesen közlekednek sokan az elektromos rollerekkel Csíkszeredában. Ezért a városvezetés egy szabályzót készít, és korlátozásokat vezetnek be.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.