„Hány embernek kell még meghalnia, amíg sikerül félreállítanunk Raed Arafat bandáját és képesek leszünk valamiféle változásokra?”
A román társadalom siralmasan kudarcot vallott abban, hogy bármit is változtasson a Colectivnél bekövetkezett dráma után. A 4. Kerületi Bíróságon zajló per egy vicc. Piedone volt polgármester az egyetlen jelentősebb szereplő, akit a kemény „hivatali visszaélés” váddal bíróság elé állítottak.
A bírák elutasították az állam bevonását a perbe, tehát egyértelmű, hogy nem lesz pénz kártérítésekre. A 2015. október 30-a estéjén lezajlott katasztrofális beavatkozás politikai koordinálói érinthetetlenek. A Rendkívüli Helyzetek Főosztályát (DSU) ma is Raed Arafat vezeti államtitkárként. Victor Ponta volt kormányfő és Nicolae Bănicioiu volt egészségügyi miniszter parlamenti képviselők.
A miniszterelnök Ellenőrző Testületének egyik 2016. márciusi jelentése megállapította: „A bukaresti Colectiv klubnál bekövetkezett tűzesetnél 2015. október 30-a estéjén végrehajtott bevetés
A Cioloş-kormány akkor még az elhalálozások pontos okát sem volt képes feltárni. „Az ellenőrzés nem tudott következtetést levonni a Colectivnél történt katasztrófa áldozatainak 2015. október 30-a utáni elhalálozásainak okaira vonatkozóan, a rendelkezésre álló egészségügyi adatok elégtelen mennyiségére tekintettel”, mutatott rá az Ellenőrző Testület.
Amit viszont a kormány nem tudott „kikövetkeztetni”, azt 2015 decemberében elmondta az Égési Sérülések Kórházának egyik orvosa a Cătălin Tolontannak adott interjújában:
A történteket viszonylag egyszerű elmagyarázni: a Ponta-kormány ceauşiszta, önhittségi reflexből elutasította a külföldi segítséget és az égési sérültek külföldre szállítását, holott tudta, hogy Romániában képtelen megfelelő kezelést nyújtani nekik.
„Tényleg nincs szükségünk semmire jelenleg. Az orvosaink képesek kezelni a helyzetet. (…) Franciaországból, Németországból, nagyon sok helyről kaptunk ilyen megkereséseket. Pillanatnyilag nagyon jól boldogulunk.
– mondta keményen Bănicioiu miniszter 2015. november 1-jén.
A történtek után két évvel nyilvánvaló, hogy a Colectiv-drámát lehetővé tevő rendszer – amelyet kizárólag arra építettek ki, hogy az állam kliensei megcsapolhassák a forrásokat – túlélte az ügyet. Láttuk, hogy nem működik, amikor az Erdélyi-szigethegységben történt légi balesetben meghalt Aura Ion. Ezt követte egy SMURD-helikopter belezuhanása a Sutghiol-tóba és a rendszer – az Antena3 kitűnő propagandakampányának köszönhetően – újra megúszta. Nem szeretnék patetikus lenni, de feltenném a kérdést, hogy hány embernek kell még meghalnia, amíg sikerül félreállítanunk Raed Arafat bandáját és képesek leszünk valamiféle változásokra?
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.
Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.