// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A PSD-ben tilos igazat mondani!

// HIRDETÉS

És ha valaki mégis megteszi, legyen ő bármilyen párthű, levágják a fejét.

Egy kis hűhó kerekedett ki abból az interjúból, melyet Eugen Teodorovici úr a múlt hét közepén adott a Digi 24 tévéadónak.

Nem azért, mintha a volt PSD-elnök (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és miniszterelnök Victor Pontához közeli személynek ismert Teodorovici úr valamiféle hallatlan támadásokat intézett volna El Lider Maximo, vagyis Liviu Dragnea úr ellen. Egy mérnököcske ellen, aki Románia teljhatalmú urának képzeli magát és Nicolae Ceauşescu egyfajta alteregójaként viselkedik. Vagy azért, mert Teodorovici úr aláásta volna Mihai Tudose kormányfő tekintélyét, akármilyen kevés is az, akinek tiszteletbeli tanácsadója már csak néhány óráig volt azután, hogy válaszolt Claudiu Pândaru és Florin Negruţiu pontosan célzott kérdéseire.

Nem, szó sincs róla.

Teodorovici úr merészelt nagyon gyakran megjelenni a tévében (halálos bűn!),

hangosan gondolkodni, jogos dolgokat felvetni, igazságokat elismerni.

Mint például azt, hogy Ionuţ Mişa úr, a Tudose-kormány pénzügyminisztere egy sor nem helyénvaló kijelentést tett. Vagy azt, hogy semmilyen formában nem indokolt egy megastadion Alexandriában (Liviu Dragnea származási helye, Teleorman megyeszékhelye – a szerk.). Vagy azt, hogy az Egyház bevételeire adót kellene kivetni, mert végre az Egyháznak is fel kellene fognia, hogy a XXI. században élünk.

Szó se róla, az Egyház, bármelyik felekezetről lenne is szó, nagyon jól ismeri az érdekeit és azt, hogy miként kell azokat a XXI. század gazdasági normáinak megfelelően kezelnie. Hiszen különben miként lehetne magyarázni – például – Vád, Felek és Kolozs Érsekségének nemrégi nyilvános bejelentését, hogy Electrica-részvényeket vásárolt? És ez csak egy a BOR SA (Román Ortodox Egyház „Részvénytársaság” – a szerk.) kereskedelmi műveleteiből, melynek Igazgatótanácsát maga Dániel pátriárka vezeti. A fentebbi példához csak azért folyamodtam, mert kézenfekvő volt, hiszen én magam is „haszonélvezője” vagyok annak az elektromos áramnak, melyet az a cég szolgáltat, melynek részvényeit most már az említett Érsekség is birtokolja. Következésképpen a saját bőrömön érzem a szolgáltatások minőségét és azt, hogy miként lehetett maximális profitot kisajtolni a fogyasztók rovására. A számlabefizetési pénztárak előtti sorok hossza több mint releváns.

Nincs kétségem afelől, hogy a sokak által jó közgazdásznak tartott Eugen Teodorovici úr nemcsak ezeket a dolgokat ismeri részletekbe menően, hanem azt is,

mekkora nemcsak a BOR, hanem a többi romániai felekezet vagyona is.

Volt pénzügyminiszterként és abban a minőségében, mellyel az interjú készítésekor rendelkezett, ugyanez a Teodorovici úr a lehető legjobban tudta, milyen rosszul áll az ország költségvetése és milyen égető a kormányon lévők számára, hogy túlélési megoldásokat találjanak. Márpedig ezek egyike egy ilyenfajta adó lenne.

De Klaus Iohannis elnök vagy Liviu Dragnea úr Teodorovici kijelentésével kapcsolatos kritikáitól függetlenül nem hiszem, hogy az Egyházra kivetett adóval kapcsolatos javaslat volt Tudose kormányfő tiszteletbeli tanácsadója on the spot leváltásának oka.

Eugen Teodorovici úr igazat mondott, amikor szembeszállt Sevil Shhaideh kormányfő-helyettes pántlikázott döntésével, aki óriási összeget engedélyezett egy megastadion felépítésére Teleorman fővárosában. Márpedig, ha valaki

olyan igazságokat ismer el, melyek nem tetszenek a párt fejesének, akkor ezért a tisztségével fizet meg a PSD-ben.

Vasárnap, a TVR1 Claudiu Lucaci által készített Ultima ediţie (Utolsó kiadás – a szerk.) című műsorában a művelődésügyi és nemzeti identitási miniszter, Lucian Romaşcanu úr mindenféle szónoki gyakorlatokat végzett. De végül az interjú készítője által sarokba szorítva Romaşcanu úrnak el kellett ismernie, hogy a PSD–ALDE (Szociáldemokrata Párt – Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) januártól, kormányra kerülésétől vasárnapig, július 16-ig semmit sem tett a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünnepléséért. Romaşcanu úr még azt is elismerte, hogy fel akarják számolni a Centenáriumi Főosztályt.

Ha ezt követően Romaşcanu úr nem vetette volna be elismert szóművészi tehetségét, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy a műsor során elismert igazságok neki is az állásába kerültek volna.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk
Székelyhon

„Várható volt” – a leszakadt csobányosi vashídnál jártunk

Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS