// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Ilyen ígéretekkel csábította Dragnea az RMDSZ-es magyarokat!

// HIRDETÉS

Nem igaz, de nagyon vicces. Tényleg. Figyelem: HUMORVESZÉLY!

Az ország összes boltjában csak akkor adnak kenyeret az embernek, ha magyarul kéri.

Az iskolai tantervben Mihai Eminescut lecserélik Petőfi Sándorra.

A felfele kunkorodó bajusz kötelező lesz a közigazgatásban. Nők számára is.

A tej és kifli programot felváltja a kürtős és pálinka program.

A kolozsvári Avram Iancu-szobrot ledöntik, mert amúgy is ronda, és a helyére Horthy Miklós szobrát állítják.

Az összes történelemkönyvbe beírják, hogy a magyarok voltak az elsők Erdélyben.

A Román Televízió műsorait a magyarok hagyományos nyelvén, vagyis mongolul feliratozzák.

Románia nemzeti ünnepén ezentúl nem paszuly és kolbász lesz, hanem magyar gulyás.

Megváltoztatják Románia zászlaját. Az egyik oldalán a trikolór lesz, a másikon a székely zászló.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemet egyszerűen csak Bolyainak fogják nevezni, és csak magyar nyelvű tanszékek működnek benne.

A tengerparti üdülők bolygóneveit is megváltoztatják. Magyar lóneveket kapnak, például István, Kelemen, Markó, Tőkés vagy Tárky.

Azon túl, hogy minden településen lesznek magyar nyelvű feliratok, ezek háromszor akkorák lesznek, mint a többi.

Mostantól kezdve minden, Romániában született gyermeknek legalább egy magyar keresztneve is lesz.

December 1-jét gyásznappá nyilvánítják Romániában.

Románia hazahívja ENSZ-nagykövetét, és Magyarország nagykövete képviseli majd a románok érdekeit is.

Románia a parlamentben elítéli a trianoni szerződést, miáltal ellopták Erdélyt a magyaroktól, és a románoknak adták.

Elég volt a Földközi-tengerből! A giurgiui vámot bezárják, és aki a jövőben külországi tengerpartra akar menni, elutazik a Balatonra.

Erdély elrablásának jóvátételeként minden román elmegy szolgálni egy magyarhoz, havonta egy hétig.

Az országban levő Vitéz Mihály-szobrokból csak a lovakat tartják meg.

Bukarest főpolgármestere, Gabi Firea felajánlotta, hogy felakasztott Avram Iancu-babákkal díszíti fel a fővárost.

A fejlesztési minisztérium Sevil Shhaideh asszony által kezelt milliárdjait a magyar Soros György kezére adják.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS